Rámutatott: a piaci szabályozással a szolgáltatók egyszerűbb, gyorsabb, adminisztrációtól mentes piacra lépését kell biztosítania, míg a fogyasztóvédelem hangsúlyosabb szerepének biztosítása érdekében meg kell teremteni a szolgáltatások összehasonlíthatóságát. Frischmann Gábor beszámolt arról is, hogy a HíF az idén 12 milliárd forinttal gazdálkodik. A szervezet költségvetését - csakúgy, mint az Európai Unióban - a hírközlési piac szereplőitől szedik be, ennek többsége a frekvencia-, illetve az azonosító-használatból származik, kisebb részét pedig az eljárási díjakból teremtik elő.

A HíF elnöke elmondta: a múlt évben a felügyelethez csaknem 50 ezer beadvány érkezett. Ezek egy része fogyasztóktól származó panasz volt, túlnyomó többsége pedig frekvencia, illetve nyomvonal engedélyekre vonatkozott. Beszámolt arról: a hírközlési döntőbizottság tavaly mintegy 70 ügyben hozott döntést, amelyek 70 százalékát az érintettek bíróságon megtámadták. Frischmann Gábor szerint az uniós tagországokban is hasonló arányban támadják meg a döntőbizottsági határozatokat.

A frekvenciahasználatot tekintve kérdésre kijelentette: Magyarország e tekintetben már nem a balkánhoz, hanem sokkal inkább az európai uniós országokhoz hasonlít. Ugyanakkor elismerte, hogy sok probléma van ezen a területen, számos műsorszóró ugyanis nem az engedélynek megfelelő paraméterekkel használja a számára megítélt frekvenciát, de előfordulnak olyan kalózadók is, amelyek minden engedély nélkül kezdik meg a műsorszolgáltatást.

Frischmann Gábor hangsúlyozta: a Hírközlési Felügyelet ilyen esetekben mindig határozottan fellép a szabályszegőkkel szemben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy komoly szakmai kihívást jelentenek a frekvenciaszabályok eltérései. Elmondta: Magyarországon a rendszerváltás után azonnal megkezdődött az európai normák átvétele, ami még ma is tart.

- Hazánkban földrajzilag is találkozik a kétféle szabvány, ezért komoly és folyamatos egyeztetésre van szükség az ukrán, a román és a szerb hatóságokkal - mondta. Példaként említette, hogy a már nálunk polgári felhasználásra is kínálható frekvenciát például Ukrajnában a repülőgépek leszállításakor használják.

Végül szólt arról is: Magyarországon is rohamosan terjed a mobil internetezés, ami ha nem megfelelően működtetik, komoly felhasználói panaszokhoz, illetve a szolgáltatók közötti vitákhoz vezethet. Frischmann Gábor szerint ezért is rendkívül fontos a frekvenciahasználati előírások maradéktalan betartása, amely feltétele a felhasználói elégedettségnek is.