Dr. John Chapin, a philadelphiai MCP Hahnemann University School of Medicine kutatója patkányok gondolataival irányított készülékeket anélkül, hogy a patkány bármiféle fizikai akciót hajtott volna végre. Egy patkányagy - csakúgy, mint az emberi - bonyolult neuronhálózat. Egy döntés egy fizikai akcióról neuronaktivitást indukál. Chapin beépített elektródokkal 32 neuron aktivitását regisztrálta. Azt tapasztalta, ami várható is volt, hogy minden fizikai akciót megelőz az agy aktivitásának a növekedése. Megtanította a patkányokat arra, hogy egy elektronika működtetésével hozzáférhetnek a vízhez pusztán a rágondolás által. Sok balesetben bénult, bizonyos sorvadásos megbetegedésben szenvedő agyműködése megfelelő, de megszűnik az idegi kapcsolat az agy és a mozgatandó izmok közt. A patkányoknál alkalmazott módszerhez hasonló módon lehetőség van mozgásirányításra. Az agyi jelekkel izom-összehúzódást és -elernyedést lehet majd kiváltani, beültetett elektródákat használva. Ezáltal tulajdonképpen "újradrótozzák" az emberi testet. Meg kell még tanulnunk azt, hogyan kell kiváltanunk pl. a járást vagy a karmozgatást. Ez persze még elég messze van a vizesedény kinyitásától, de a technika hasonló lehet. Az autóvezetés, egy csésze kávé elkészítése vagy egy számítógép használata pedig még sokkal távolabb van, hiszen ezek annyira összetett mozgások. Eddig a jelek az agytól jöttek. Lehet azonban az elektródákon keresztül jeleket küldeni az agyba is, pl. más embertől vagy egy számítógéptől. Azt azonban ma még nem tudják, hogy ilyen külső jelekkel hogyan lehet a patkányokat irányítani. Hát még egy embert! És azt sem tudjuk, hogy ez milyen veszélyekkel jár. Mindenesetre, ha nem vagyunk elég óvatosak, esetleg létrehozhatjuk a Gólemet. (A Sci/Tech cikke alapján)