Hetényi László, informatikai ügyosztályvezető, Főpolgármesteri Hivatal

Lackó Péter, vezető tanácsadó, Clarity Consulting

SallĂł GyĂśrgy, menedzser, Deloitte & Touche

ForgĂĄcs AndrĂĄs, ĂźzletfejlesztĂŠsi igazgatĂł, KFKI-ISYS

BĂ­rĂł TamĂĄs, marketing igazgatĂł

Az EU csatlakozás kapcsán különösen sokat hallani napjainkban az információs társadalom építésének közigazgatási oldaláról. A februári net.Wednesday alkalmával meghívott vendégeink az informatika és a közigazgatás kapcsolatában felmerülő kérdéseket, problémákat elemezték a késő estébe nyúló rendezvényen. A bemutatkozás után a kerekasztal résztvevői számos témakört érintettek és olyan problémákat vetettek fel, amelyekkel nap, mint nap találkozhatunk a közigazgatás terén.

Salló György jelentős időt töltött Jordániában kollégájával, Halász Csabával, ahol elektronikus közigazgatási rendszer kialakításában vettek részt. Véleménye szerint az ottani tapasztalatokat itthon is fel lehetne használni, és rengeteget lehetne tanulni belőle. Jordánia talán sok szempontból Magyarország mögé szorul, ám ami ezt a kezdeményezést illeti, már megelőzi országunkat. Jordániában megvolt egy erős központi akarat az e-government kialakítására, hiszen a király maga kezdeményezte a projektet. A stratégia kidolgozásához számos külföldi tanácsadó segítségét vették igénybe. Jordánia az internetpenetráció és az internet-felhasználói kultúra terén egyaránt jelentősen le van maradva a nyugati átlagtól. Ennek a megváltoztatására számos kisebb pilot-projekt került bevezetésre. A bevezetés lassú és fokozatos volt. Négy helyen (adóhivatal, ÁFA hivatal, gépjármű-nyilvántartás, földhivatal) került kialakításra elektronikus rendszer és az összegyűjtött tapasztalatokra alapozva tervezik a jövőbeli bővítést. A munka folyamatát komoly mértékben előre mozdította a világosan kommunikált stratégia és egy központi projektiroda kialakítása, ahol minden információ összefutott, és ahonnan megfelelően lehetett koordinálni a különböző ügyeket.

Az itthoni helyzetet tekintve már sokkal bonyolultabb a helyzet, mondta Forgács András. Nincs egy egységes stratégia és terv. A nemzeti fejlesztési tervből teljesen kimaradt az informatika. Esetleg nyár környékére már várható valamilyen szintű tervezet. Az egyik fő probléma egy központi irányító iroda hiánya. Jelenleg három hivatal is felelős az ide tartozó különböző részterületekért: a belügyminisztérium, a MEH és az IHM. Egymásnak ellentmondó dátumokat olvashatunk és remények szerint az év végére tisztulhat a kép.

Forgács András kiemelten fontosnak tartotta az EU csatlakozás kérdését. Rávilágított, hogy alaposan fel kell készülni a vállalkozói szférának, az elérhetővé váló források kihasználásához, azaz: "Meg kell tanulnunk pályázni!"

A finanszírozás kérdése is komoly problémát jelent. Az az elképzelés, hogy a vállalkozói szféra és az önkormányzatok finanszírozzanak egy e-önkormányzati projektet, zsákutcának tekinthető Forgács András szerint. A vállalkozások maximum hitelezői lehetnek a megvalósításnak (profitorientáltságukból adódóan), míg az önkormányzatoknak nincs erre pénzük, a működtetéshez szintén nincs forrásuk.

Az ötletek és a nyilatkozatok ellentmondásosak. Nincsen tiszta elgondolás és a célrendszer. Az államigazgatás részéről nincs igazi motiváció, mint például a lakosság, amely szükség esetén kényszerítő erő lehet egy rendszer kialakítása során. Az EU-ban az önkormányzatok költségvetésük 4%-át fordítják informatikai fejlesztésekre. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezekben az országokban már nem az alapinfrastruktúra kiépítéséhez szükséges a pénz, hanem a szolgáltatások folyamatos fejlesztéséhez. Nyugaton az önkormányzatokra erősebb lakossági kényszer hat és jelentősebb szerepet képesek betölteni.

Hazánkban komoly problémát jelent, hogy a különböző stratégiai tervek sokszor a valós helyzet felmérése nélkül kerülnek kidolgozásra. Rendkívül hasznos lenne nagyobb projektek előtt kisebb pilot-projektek felkarolása. Ezekhez kevesebb erőforrás szükséges, gyorsabban bevezethetők és gyorsabban lehet tapasztalatokhoz is jutni. Sajnos ez a rendszer egyelőre nem működik hazánkban.

Forgács András a közigazgatási szférában megvalósuló projektek sikerességéről elmondta, hogy nagyon sokszor az a projekt tekinthető sikeresnek, amelyiket annak minősítenek. Előfordul az is, hogy egy elkészült megoldás esetleg soha nem kerül felhasználásra. A közigazgatási vezetők motiváltsága ezen a téren rendkívül alacsony, vagy egyáltalán nem létezik. Szakértőnk szerint fontos, hogy ne statikus tartalmak kerüljenek kialakításra, mert az nem e-kományzás. Az ügyviteli folyamatokat kell elsősorban letisztázni, mert a lakosság csak így tudja követni ügyei aktuális állapotát. Adatbázisokat kell létrehozni, és ezeket elérhetővé tenni alkalmazások számára. Jó elgondolás az okmányiroda, de nyitottá kell tenni a többi rendszer felé. Szükség van továbbá megfelelő archiválási rendszerre és a digitális aláírás bevezetésére is.

Az új rendszerek bevezetése kapcsán elhangzott az emberi tényező fontossága, ezen belül a szervezeti ellenállás és a képzés nem megfelelő színvonalának problémaköre. A jelenleg is aktuális probléma orvosolható lenne, ha erre megfelelő összegeket fordítanának egy-egy projekt költségvetésében. Fel kell mérni a helyzetet és kommunikálni a dolgozókkal. Lehetőséget kell adni, hogy ők maguk is hozzászóljanak, igényeiket elmondhassák. Nagyobb hangsúly kellene fektetni a bevezetésre. Az új rendszer nem lesz életképes, ha a régi szemlélet marad meg. Felhasználói oldalról igen fontos a biztonság kérdése, különös tekintettel a személyi adatok biztonságára. Az adatok átláthatóságát sokszor ezért nem tartják a felhasználók túl szerencsésnek.

Emellett súlyos problémát jelent még, a különböző rendszerek inter-operabilitásának kérdése, amely a jelenlegi körülmények között nem biztosított. (pl. XML alapon). Az IT-vezetők felelőssége az új gondolatok eljuttatása a döntéshozókhoz. Fontos, hogy a keletkező adatok és dokumentumok egyben elérhetők is legyenek. A szakértők jelentős előrelépésnek tartották, hogy Budapest IT fejlesztése napjainkban már túlnyomórészt alkalmazás és nem hardware. A tudásközpontok kialakítására is komoly szükség van, nem feltétlenül csupán a lakosság megcélzásával, hanem például iskolák és könyvtárak megcélzásával.

Bíró Tamás a Sense/Net képviseletében elmondta, hogy a portálmegoldás önmagában nem biztosítja az információk előállítását, csak az információk megfelelő célbajuttatását. Ha a portálépítésnél a portál mögött nincsenek meg a megfelelő alkalmazások, adatbázisok, vagy még maguk az adatok sem, akkor a portál nem tudja honnan venni az információt, és így nem éri el a célját. Gyakori hiba, hogy a portáltendereket úgy írják ki, hogy a keret csupán magára a portálra elegendő, és így a mögöttes rendszerek hiányoznak, korszerűtlenek, vagy csak nincsenek adatokkal feltöltve. Ilyenkor a portálprojekt lesz persze sikertelen, holott a hiba már az kezdetekben belekerült a rendszerbe.

Helyesebb lenne, ha a finanszírozás egy-egy szolgáltatási terület egészére lenne kialakítva, így lehetőség lenne az adatbázisok kialakítására, a szoftveralkalmazások korszerűsítésére, megalkotására vagy cseréjére, a portálmegoldás oktatására, népszerűsítésére. Az ábrán egy teljes szervezeti portál projekt részeit látjuk, a zöld a helyes, a piros a szokásos, nem túl célra vezető finanszírozást jelöli. Forgács András megemlítette, hogy az EU tendereknél nem lehet kihagyni a kommunikációt a projektből.

Gyakori vitapontot jelent, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy IT-s vagy üzletember vezessen egy projektet. Igazságok mindkét oldalon elhangzanak, az IT-s általában üzletileg nem túl jó, viszont az üzletember nem látja a technológiában rejlő lehetőségeket, vagy buktatókat. Vannak azonban olyan módszertanok, amelyek a team-munkára helyezik a hangsúlyt, és egyetlen tejhatalmú vezető helyett a projekt különféle területeire más-más szakértelemmel rendelkező embert ültetnek vezetőnek. A módszertan segít kezelni a team-munka nehézségeit, így mind műszakilag, mind üzletileg optimális projektek jöhetnek létre.

Sajnálatos tényező, hogy a hazai projektekben a team-munka nem hatékony, illetve, hogy a tendereknél a team hatásköre nagyon be van határolva; ha a projekt portálról szól, a team semmiképpen sem költhet kommunikációra, vagy más nélkülözhetetlen területekre.