Az ügyveztő sajtóközleményben hangsúlyozta: "a piacnyitás hivatalos bevezetése, 2002. január 1-je óta, tovább romlottak a feltételek azok számára, akik távközlési szolgáltatást kívánnak igénybe venni. A Európai Unióhoz csatlakozó országok megítélésében alapvető szabadpiaci verseny kialakulásának elmaradásában az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak felelőssége van, mert rendre késlekedik a szükséges rendeletek megalkotásával, tevékenysége pedig ellentmond a Hírközlési Törvény (Hkt) elveinek és betűjének.

Lukács Tamás emlékeztetett arra, hogy az Hkt-tól a lakosság - annak is a leginkább rászoruló, kisjövedelmű része - és a gazdaság egyaránt evidens módon a díjak csökkenését várta. Ezzel ellentétben 2002. január 1-je óta a távbeszélő előfizetői díjak tekintetében országszerte általános volt a díjnövekedés. Bár a hírközlési kormányzat nyilatkozataiban a világhálóhoz való hozzáférés támogatásának elsőbbségével indokolta több lépését, a hazai internetpenetráció több éve stagnál. A versenypiac szereplőivel való egyeztetés nélkül elfogadott Matáv referencia összekapcsolási ajánlat (RIO) árai nem teszik lehetővé a vezetékes piacon a versenyt: ezek az árak ugyanis kizárják, hogy bármely alternatív szolgáltató a Matáv belföldi távolsági percdíjai alatti díjakat ajánlhasson. Az ír tulajdonú eTel Magyarország vezetője kijelentette, hogy a hazai piacon végrehajtott külföldi befektetésekkel kapcsolatos döntéseket a Hkt. alapján, a törvények erejének európai felfogásában, azaz a következetes végrehajtásban bízva, jóhiszeműen hozták meg a tulajdonosok, akik nem számoltak a magyar hatóságok halogató és versenyellenes, a távbeszélő szolgáltatók érdekeit semmibe vevő magatartásával.

A 2002 elejétől hatályos szolgáltató választószámok elvben lehetővé tették volna, hogy mindenki a számára legkifizetődőbb társasággal köthessen távbeszélő szolgáltatási szerződést. Ezek a számok azonban gyakorlatilag (a Matáv RIO árkondíciói és az LRIC - előremutató különbözeti költségek - szerinti összekapcsolási árak szabályozásának elmaradása miatt) nem működnek. A 2003. január 1-jére ígért LRIC árakra jó esetben tavasz végén, nyáron lehet számítani. Ráadásul az összekapcsolási díjakra előírt költségalapúság helyett a Matáv által 2002 novemberében beadott LRIC-RIO tervezetben az LRIC árak magasabbak a jelenleg is érvényes FDC (teljesen felosztott költségek) áraknál.

2003. január 23-án kihirdették viszont azt a kormányrendeletet, amely az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba történő befizetéseket szabályozva aránytalan befizetési kötelezettséget írt elő az alternatív távközlési szolgáltatókra, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot. Az Alappal illetve az abba történő be- és kifizetések mértékével kapcsolatos alkotmányossági aggályokat hangoztatta az ATSZE, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete, amelynek az eTel Magyarország is tagja.

A jelenleg csak a volt monopolszolgáltatók által nyújtott egyetemes szolgáltatások finanszírozása esetében az Egységes Hírközlési Törvény a rászorultság elvét írja elő, és az Egyetem Távközlési Támogatási Alapot az "indokolt és máshonnan meg nem térülő költségek csökkentése" érdekében rendelte létrehozni. A legújabb szabályozás szerint azonban elszakad a hírközlési törvényben előírt rászorultság elvtől: az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti, hogy befizetéseikkel többek között nyaralók, riasztó rendszerek távközlési költségeit is támogassák. A támogatás mértéke sincs korlátok közé szorítva: a volt monopolszolgáltató által megadott költségeket korlátlanul és teljes mértékben megtéríttetheti az Alapból.

LukĂĄcs TamĂĄs vĂŠgezetĂźl hangsĂşlyozta: az eTel MagyarorszĂĄg az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄghoz fordul, ĂŠs minden mĂĄs tĂśrvĂŠnyes eszkĂśzzel is fellĂŠp a magyar tĂĄvkĂśzlĂŠsi versenyfeltĂŠteleinek javĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. Az eTel IHM-el valĂł egyeztetĂŠsre irĂĄnyulĂł kĂ­sĂŠrletei eddig sajnĂĄlatos mĂłdon kudarcot vallottak."