Klenovszki János: - Az elmúlt három évben az online piac egyaránt megélt nagy reményeket és nagy kiábrándulásokat. Ez a kiszámíthatatlanság megcáfolta az összes internetes befektető és tanácsadó várakozásait. Sok cég eltűnt vagy átalakult, és csak kevés, kimondottan az internetes üzletágra támaszkodó cég maradt, amelynek még a fejlesztésekre is jut energiája és pénze. Bízom benne, hogy az online üzletág végre stabil emelkedő pályára állt, és jó lenne, ha a hazai piacon szereplő cégek is megtalálnák számításaikat. Mi túléltük ezt a nehéz időszakot, sőt sikerült új termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenünk. Ez persze nemcsak annak köszönhető, hogy csupán annyit fektettünk be, amennyi "kéznél volt", hanem annak is, hogy hagyományos kérdezési és telefonos kutatási módszerekkel szintén végzünk piaci elemzéseket. Azt hiszem, hogy az online kutatással foglalkozó jelenlegi cégek piaci megítélése jó, aminek kialakulásában szerepet játszott, hogy a területen megfigyelhető negatív tendenciák a piactisztulás pozitív eredményét is magukkal hozták. Csökkent a piaci szereplők száma, és azok maradtak talpon, akik eddigi ügyfélkörüket nemcsak megtartani, de bővíteni is tudták. Az NRC munkáját elfogulatlanul nem tudom értékelni, ám ügyfeleink újra és újra visszatérnek hozzánk, s olyan kutatási partnereink vannak, mint a TGI Magyarország, illetve a TNS Hungary, egy-egy nemzetközi piackutatási hálózat magyarországi képviselői. Ezek a tények pedig azt mutatják, hogy nemcsak az ügyfelek, de a piackutató cégek is elismerik eddig végzett munkánkat.

B. O.: - Ha jĂłl tudom, az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs eredmĂŠnyekĂŠppen ĂŠppen most indul kĂŠt Ăşj kutatĂĄs...

K. J.: - Igen. ImmĂĄr harmadik ĂŠve a TGI MagyarorszĂĄggal kĂśzĂśsen vĂŠgezzĂźk a VLR-t, vagyis a Visitor Lifestyle Researcht, amely egy online ĂŠletstĂ­lus-kutatĂĄs, illetve a TNS Hungaryval januĂĄr elejĂŠn indĂ­tottuk el egĂŠsz ĂŠves nagy kutatĂĄssorozatunkat Netmonitor nĂŠven.

B. O.: - Mi a véleménye az online hirdetési piacról? A gyengélkedés hátterében nem húzódnak meg a hirdetők túlzott elvárásai?

K. J.: - Szerintem a hirdetőknek nincsenek túlzott elvárásaik. A baj inkább az, hogy maguk az online reklámpiaci szereplők sem támasztanak elég magas követelményeket magukkal szemben. Az csak az egyik része a problémának, hogy kevés az internetező, hiszen egy hirdetőnek sokkal fontosabb, hogy reklámja a megfelelő célcsoportot nagy hatékonysággal érje el. A másik része magáról a piacról és annak szereplőiről szól: egy piacot ki kell alakítani, úgy, hogy az vonzó legyen. Hiába csinálunk egy boltot, ha az üresen kong, akkor egy vásárló sem fog betérni, azonban ha kialakítjuk az arculatát, új szolgáltatásokat vezetünk be, és feltöltjük olyan áruval, amely a mi célcsoportunkat vásárlásra ösztönzi, akkor üzletünk tele lesz vevőkkel. Ahhoz, hogy az online hirdetési piac jó bolt legyen, össze kell fogni, és a hirdetőket közösen kell meggyőzni arról, hogy érdemes reklámozni az interneten. Ehhez persze sok munkára van szükség, és minden olyan meggyőzési eszközt be kell vetni - gondolok itt a független piackutatási adatokra is -, amelynek hitelességét a hirdetők nem vonják kétségbe.

B. O.: - Hogyan kellene eljĂĄrniuk a cĂŠgeknek online hirdetĂŠseik megtervezĂŠsekor?

K. J.: - Akár reklámügynökséget bíznak meg a feladattal, akár saját maguk végzik a tervezést, mindenképpen abból kell kiindulniuk, hogy a hirdetni kívánt terméknek mi a célcsoportja, és azt hol, milyen oldalakon találhatja meg a reklám. Emellett nem árt tudni, hogy az adott célcsoportnak milyen a reklámbefogadási attitűdje, azaz a hírlevélreklámokat, a bannerhirdetéseket, a szponzorált weboldalakat vagy az egyéb hirdetési formákat fogadja el inkább. A VLR online életstílus-kutatás ezeket az információkat nyújtja az ügynökségeknek és azokon keresztül a cégeknek. Az ügynökségek általában rendelkeznek olyan szoftverekkel és kutatási adatbázisokkal, amelyek segítségével már könnyen megtervezhető egy hagyományos hirdetéssel összekötött online hirdetési kampány. Sajnos ezt nem mindig használják, pedig minden feltétel adott hozzá, hiszen megvannak a szoftverek, megvan az adatbázis és a megfelelő szakembergárda. Ám úgy tűnik, hogy hiányzik az akarat és a magas mérce - ez utóbbit nemcsak az ügynökségeknek, hanem a honlapoknak is maguk elé kellene állítani. Ma sokszor a site-ok saját kutatási adatait is elfogadják az ügynökségek, ám a hagyományos világban ez nem így működik. Ha készítek egy új napilapot, és a hirdetőnek azt állítom, hogy az én olvasóim bizonyos típusú emberek, azt az ügynökségek csak akkor hiszik el, ha állításomat egy független cég kutatásainak adataival támasztom alá, és ez teljesen természetes is. Az interneten azonban még látszik a "vadnyugat" hatása. Szerencsére egyre több ügynökség követeli meg a független adatokat a honlapoktól, s az NRC felé is egyre több a visszajelzés, a javaslat a VLR-kérdőívvel kapcsolatban, és természetesen egyre több adatot is vásárolnak az ügynökségek. A tapasztalat azt mutatja, hogy jó úton járunk - még ha csak az elején is -, hiszen az adatokkal rendelkező ügynökségek sokkal nagyobb hatékonysággal tudják rávenni a hirdetőket arra, hogy próbálják ki az online reklámozást.

B. O.: - Mekkora kĂśrben sikerĂźl adatokat gyĹąjteniĂźk?

K. J.: - A VLR 2003-ban 67 honlap és 2 online hirdetési hálózat vesz részt, az adatokat pedig kötrülbelül 170 honlapon gyűjtjük. Az érvényes válaszadók száma 5-6 ezer körül mozog. A kutatás egyrészt megmondja a honlaptulajdonosoknak, hogy kik, milyen foglalkozású, korú stb. csoportok látogatják őket, másrészt a hirdetőknek, ügynökségeknek, hogy bizonyos összetételű célcsoportok hol találhatók meg nagyobb arányban, és hogyan, milyen hirdetési eszközökkel lehet őket elérni. A partnereink egyaránt hozzájuthatnak a teljes adatbázishoz, illetve megrendelhetnek külön tanulmányokat az őket érdeklő célcsoportok viselkedéséről.

B. O.: - A fentieken tĂşl hogyan lehet mĂŠg mĂŠrni az internetfelhasznĂĄlĂłk vĂŠlemĂŠnyĂŠt?

K. J.: - A Netpanel Magyarország legrégebbi online panelje, azaz olyan személyek csoportja, akik vállalták, hogy rendszeresen részt vesznek bizonyos kutatásokban. A Netpanel célja, hogy a cégeknek megbízható, hiteles és gyors kutatásokat készítsen a hetente legalább egyszer internetezőkről. Adott esetben egy-egy eseménnyel kapcsolatban akár 12 órán belül a megbízó elé lehet tárni a magyarországi internetfelhasználók reprezentatív véleményét. Ezenkívül a TNS Hungaryval közösen egy Netmonitor névre hallgató kutatássorozatot végzünk el a hazai internetfelhasználók 500 fős, reprezentatív mintáján. A sorozat ebben az évben 10 különálló - például az Európai Unióra és az e-kormányzatra vonatkozó elvárásokkal, az informatikai ellátottsággal és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos - kutatást jelent, amelynek eredményéről a végén könyvet jelentetünk meg, bár természetesen a kutatási adatokat folyamatosan is meg lehet majd vásárolni. Hozzá kell tennem, hogy nemcsak online módszerekkel dolgozunk, egyre több az olyan kutatásunk, ahol általában a hazai lakosság vagy a cégvezetők véleményére kíváncsiak ügyfeleink: ezeknél természetesen hagyományos adatfelvételi módszereket alkalmazunk, gondolok itt a személyes és a telefonos megkérdezésekre, a mélyinterjúkra, valamint a fókuszcsoportos vizsgálatokra.

B. O.: - Önök három éve folyamatosan kutatják a magyarországi internet világát. Mi a tapasztalata az elmúlt időszak változásait illetően?

K. J.: - Nem nagyon beszélhetünk fejlődésről. A honlapok külseje ugyan szebb lett, növekedett a szolgáltatások színvonala, de azok tárgyköre - a három évvel korábbi állapottal összevetve - nem igazán bővült. Ez két okra vezethető vissza. Az első az, hogy nincs fizetőképes kereslet, a második pedig, hogy az ingyenes rendszerek - pontosabban az olyan vállalkozások, amelyek a reklámbevételekből tervezik a költségek kifizetését - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és csak a pénzt viszik. Új modellekre van szükség, olyanokra, ahol nem sokat, de fizetnek az internetezők. Lehet, hogy egy általános hírportált nem lehet fizetőssé tenni, de olyan szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyekért szívesen adnak ki pénzt a felhasználók. Nem kell egy személytől sokat kérni, azaz lehetne építeni a "tömeges" eladásra.

B. O.: - Van ilyen fizetőképes tömeg a magyarországi neten?

K. J.: - Sok embernek még nem nyújt olyan vonzóerőt a világháló, hogy érdemesnek tartson havonta 5-6 ezer forintot kifizetni a kapcsolatért, a szükséges eszközök beszerzéséről nem is beszélve. De addig, amíg az internet nem nyújt nekik olyan lehetőségeket, amelyekért szívesen csatlakoznának, ez így is marad. Ördögi kör ez, mert amíg nem lesz fent még több ember, addig a hálón nem lesz elég pénz, és amíg nem lesz még jobb az internet, azaz a vállalatok nem ölnek bele még több pénzt a különböző szolgáltatások kifejlesztésébe, addig nem lesz fent elég ember. Meg lehet nézni a mi piacunkat is: egy-két évvel ezelőtt még sok online "piackutató" hirdette magát, most pedig egy kezemen meg tudom számolni az erre szakosodott cégeket.

B. O.: - Milyen vĂĄltozĂĄsokon ment keresztĂźl az internetfelhasznĂĄlĂłk csoportjĂĄnak ĂśsszetĂŠtele?

K. J.: - Ugyanúgy, mint máshol, nálunk is a számítástechnikával foglalkozó szakemberek interneteztek először, és néhány kutató. Azután egyre nőtt a fiatalabb korosztály dominanciája, amely nyitottabb az új lehetőségekre. Ezekhez a csoportokhoz kapcsolódtak a magasabban képzett, idősebb személyek, illetve a munkahelyi felhasználók. A férfiak és a nők aránya az elmúlt két évben 59-41 százalékon állt meg. Magát az internetet egyébként régebben kicsit misztifikálták, most pedig arról van szó, hogy jó lenne tömegtermékké tenni. Véleményem szerint ez csak részben a cégek feladata, itt kellene belépnie és segítenie az államnak. Az információs társadalomból való kimaradás, habár az egyén számára is rossz, a nemzetgazdasági versenyképességünket veszélyeztetve óriási, nehezen megállítható lemaradással fenyegeti az országot.

A Visitor Lifestyle Research kutatási adatai szerint 2001 és 2002 között nem történt nagy változás a magyarországi internet helyzetében. A felhasználás gyakorisága, mennyisége szinte változatlan maradt, ugyanígy a nemek, az iskolai végzettség, illetve a településtípus szerinti megoszlás is. A 30-39 évesek aránya 15-ről 29 százalékra növekedett, és az átlagéletkor összességében nőtt. Az internetezők 2002-ben már jobban elfogadták az online reklámokat, mint 2001-ben. A 2002 és 2003 közötti időszakra vonatkozó adatokat áprilisi számunkban osztjuk meg Önökkel.