Kutatásunk első kérdése az volt, hogy "Rendelkezik-e Ön mobiltelefonnal?" A válaszadóknak csupán 2%-a (egészen pontosan 4 fő) kattintott a nem gombra, aminek indoklásaként mind a négy esetben szerepelt a "nincs rá szükségem", egy esetben pedig ehhez a "nem szeretem" is társult (a vizsgálat további részébe ők nem kerültek bevonásra). Ezt követően arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a kártyás (pre-paid) vagy az előfizetéses forma népszerűbb-e. Azok között, akik saját vagy céges mobillal rendelkeznek, 62-38% az előfizetéses, illetve kártyás mobilok aránya, míg a 200 fő közül 148 (74%) saját mobillal rendelkezik, 52 (26%) pedig cégessel.

Azok körében, akik mind saját, mind pedig céges mobiltelefonnal rendelkeznek, a céges mobil tekintetében 96-4% az előfizetéses és a kártyás készülékek aránya, saját telefonjuk tekintetében pedig 55-43%. Úgy tűnik tehát, hogy a mobiltelefon használati célja (ami alatt ez esetben magán-, illetve üzleti felhasználást értünk) befolyásolja a választott szolgáltatás típusát. Ezt támasztja alá az az eredmény is, amelynek kapcsán a saját, illetve céges telefonokat külön-külön vizsgáltuk. Míg a privát célokra fenntartott készülékek 46%-át, azaz csaknem felét kártyás szolgáltatás keretében használják, a céges mobilok tekintetében ez az arány már csak 9%-os.

E-mail - a nĂŠpszerĹą plusz

Ezt követően az "extraszolgáltatások" ismertségét, illetve használatát firtattuk. Azok közül, akik saját vagy céges mobiltelefonnal rendelkeznek, valamint készüléküket előfizetés keretében használják, az ilyen szolgáltatások igénybevétele viszonylag alacsonynak mondható, a legnagyobb kategória, az "e-mail küldés (telefonon keresztül)" is csupán 37%-kal büszkélkedhet. Ezt 32%-kal az SMS-hírek követik, majd jelentősen lemaradva a hívásrészletezés következik 21%-kal. A GPRS és a WAP kategóriája, noha nem ért el jelentős említésszámot - az előbbi 10, az utóbbi pedig csak 6%-ot kapott -, elsősorban azért érdekes, mert maguk a válaszadók írták be az "egyéb" válaszlehetőség mellé. (Ez az arány jelezheti azt is, hogy noha a mobilinternet csak nemrég van jelen a piacon, dinamikus fejlődési tendenciát mutat.)

Azok között, akik mind céges, mind pedig saját telefonnal rendelkeznek, valamivel jobb az "extraszolgáltatások" kihasználtsága. Itt is a telefonon keresztüli e-mail küldés a legkiemelkedőbb jelentőségű, ezzel a válaszadók 57%-a él. SMS-híreket a megkérdezettek 43%-a járat telefonjára. A hívásrészletezés és a konferenciabeszélgetés közel azonos említésszámot ért el, előbbi 30, utóbbi pedig 28%-ot. A GPRS kategória aránya 9%-os lett.

Pannon- ĂŠs Westel-dominancia

A saját mobiltelefon tekintetében meglehetősen magasan a Pannon GSM vezet, a kitöltők 47%-a ennél a szolgáltatónál előfizető. 36, illetve 15%-kal a Westel és a Vodafone következik, míg a Westel 0660 szolgáltatásait mindössze 1 válaszadó veszi igénybe saját telefonján. A céges mobilok tekintetében fordult a kocka: igen nagy előnnyel, mintegy 20%-kal a Westel vezet, a megkérdezettek 54%-a Westel-előfizető, míg 34%-a "pannonos". Vodafon-mobillal a válaszadóknak csupán 9%-a rendelkezik, a Westel 0660-at pedig itt is csupán egy válaszadó említette. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kutatásban részt vevő személyek munkahelyein melyik operátort preferálják. Erre a kérdésre 15% felelte azt, hogy cége nem biztosít dolgozói számára mobiltelefont, 10% pedig azt, hogy vállalatuknak több szolgáltatónál is van mobiltelefonja (azaz nem tekinthető egy szolgáltató mellett elkötelezettnek). A 3 mobiltelefon-szolgáltató megoszlása a fennmaradó 73%-ot tekintve megfelel az előzőekben kialakított képnek, azaz a céges mobiltelefonok szolgáltatói között legnagyobb arányban a Westel képviselteti magát, amit meglehetős lemaradással a Pannon GSM követ, míg a Vodafone részaránya nagyon alacsony.

Ezt követően arra kértük a válaszadókat, hogy osztályozzák mobiltelefon-szolgáltatóikat a szolgáltatás minősége, az ügyfélszolgálat és a technológiai fejlettség szempontjából. A minősítés egy 5 fokú skálán történt, ahol az 1-es volt a legrosszabb, az 5-ös pedig a legjobb "osztályzat" (elemszámok: Pannon GSM - 117; Vodafone - 39; Westel - 112; Westel 0660 - 2). Ahogy az az ábrán is jól látható, legjobban a Westel "vizsgázott", egyetlen szempont tekintetében sem kapott 4-esnél rosszabb átlagot. Ugyanakkor érdekes, hogy a két legnagyobb operátort egyaránt ügyfélszolgálatának színvonala tekintetében érte kritika. A Vodafone "osztályzatai" átlagosan 3,5 körül mozognak, s mivel a Westel 0660-as szolgáltatásait mindössze két válaszadó használja, nem tudtunk messzemenő következtetéseket levonni.

Mellette ĂŠs ellene

Az egyes szolgáltatók jelenlegi ügyfeleit korábbi választási körülményeiről is faggattuk (elemszámok: Pannon GSM - 117; Vodafone - 39; Westel - 112). Igen érdekes, hogy a Vodafone-ra történő voksolást legnagyobb mértékben (62%) az árak motiválták, míg az "egyéb" kategóriába tartozó válaszlehetőségek között legnagyobbrészt a GPRS-internet szerepelt. A Vodafone esetében egyetlen válaszadót nem motivált sem a lefedettség, sem pedig a meglévő előfizetői szám. Némileg hasonló adatokat találunk a Pannon GSM ügyfeleit vizsgálva, míg a Westel esetében nem az árszempont jelent meg elsődleges döntési tényezőként (ennek valószínűleg az az oka, hogy a Westel részaránya a céges mobilok között jóval nagyobb). E szolgáltatót tekintve tehát a legfontosabb szempontnak a lefedettség bizonyult 25%-kal, ezt a meglévő előfizetői szám követte 21%-kal, és csak ezután következtek az árak 19%-kal.

Vajon Ön milyen körülmények között váltana mobilszolgáltatót? Nos, a kutatásban részt vevők 24%-a semmiképpen sem tenne ilyet. A fennmaradó 76% legjelentősebb részét, mintegy 59%-át azok teszik ki, akik váltanának szolgáltatót, ha jelentősen olcsóbb ajánlatot kapnának. A hátralévő 17%-ból 12% a szolgáltatás minőségét figyelembe véve hozna ilyen döntést, míg 5% éppen tervezi a váltást. Az utóbbi szűk csoportot elsősorban a mobilinternet és a GPRS-szolgáltatás megjelenése, illetve az árak csökkenése motiválja erre.

A külföldi mobilhasználat tekintetében nem ért bennünket különösebb meglepetés: céges mobiltelefonról jóval több hívást kezdeményeznek, mint sajátról (az előbbi esetében 17, míg az utóbbinál már 38% azoknak az aránya, akik egyáltalán nem csörögnek, ha átlépik a határt).

RobbanĂĄs 3 ĂŠve

A "Mióta rendelkezik Ön mobiltelefonnal?" kérdésre adott válaszokat szintén saját/céges bontásban vizsgáltuk. A saját készülékkel rendelkezők aránya a "3 éve" kategóriában a legmagasabb, a válaszadók mintegy 24%-a akkor szerezte be készülékét. Magas még a "4 éve", illetve a "2 éve" kategória aránya is, az előbbié 19%, az utóbbié pedig 15%. A céges mobilok tekintetében azt találjuk, hogy mind az "1 éve", mind pedig a "3 éve" 17%-ot kapott, ezzel képezve a két legnagyobb csoportot. (Érdekes, hogy mind a "4 éve", mind pedig a "2 éve" kategóriában az előző, illetve a következő évekhez képest jelentős mértékű visszaesést láthatunk.) Ugyancsak megvizsgáltuk, hogy melyek a legelterjedtebb készüléktípusok. E tekintetben a már ismert trend rajzolódott ki: 62%-kal első a Nokia, ezen belül is elsősorban a 3310-es, 6210-es, 3210-es és 6310-es típusok a legelterjedtebbek. Ezüstérmes lett a Siemens, míg az Ericsson a harmadik helyre szorult vissza.

Noha a válaszadók inkább elégedettek a telefonjukkal, hiszen az ezt vizsgáló kérdésre csak 8%-uk válaszolt nemmel, érdekes, hogy a legtöbben (mintegy 45%-nyian) úgy gondolják, telefonjuknak még vannak fejlesztendő elemei. A válaszadók 31%-a teljesen elégedett a mobiljával, míg 14%-uk mondta azt, hogy "megszokta már". Ami pedig a vásárlást illeti, 53% tervezi, hogy 1 éven belül új készülékbe ruház be (itt a készülékpreferencia sorrendje az imént említettekhez hasonlóan alakul).

A mobiltelefonok által nyújtott szolgáltatások közül a válaszadók természetesen a telefonálást használják a legnagyobb mértékben, a gyakoriságot tekintve ez az opció 4,63-as átlageredményt ért el. A második leggyakrabban használt lehetőség az SMS-küldés és -fogadás, míg harmadikként a naptárfunkció következik, noha ez már jelentősen hátrányban van az előzőekhez képest. A mobiltelefonon történő internetezésben még rejlik növekedési potenciál, ez a szolgáltatás alig valamivel haladja meg a "sohát" jelentő 1-es átlageredményt. (Valószínűleg azonban az érték növekedni fog, hiszen maga a szolgáltatás is új, és a hozzá kapcsolódó technikai felszereltséggel - internetezésre alkalmas mobiltelefonnal - való ellátottság szintén alacsony.)

FĂłkuszban az adatĂĄtvitel

A VoIP-szolgáltatás lehetőségét a válaszadók kétharmada (66%-a) ismeri, azonban legnagyobb részük (47%) még nem próbálta ki. Akik használják az internettelefóniát, összesen mintegy 29%-nyian vannak, ám rendszeresen csak a válaszadók 6%-a bonyolítja le hívását VoIP-megoldás keretében. Az MMS-szolgáltatás ismertsége is körülbelül kétharmados (66%), 9% egyáltalán nem ismeri, 23% pedig hallott ugyan róla, de nem igazán ismeri. Ezt a szolgáltatást eddig a résztvevők alig 2%-a próbálta ki.

Egyáltalán nem nevezhető meglepőnek, hogy az SMS-t naponta többször küldők tábora 41%-ra rúg, ami az "adatátviteli" szolgáltatások között abszolút első helyet jelent (a megkérdezettek 34%-a hetente többször, 22%-a ennél ritkában, míg 2%-a soha nem SMS-ezik). Terjedőben van a WAP, legalábbis erre utal, hogy a kutatásban részt vevők több mint fele (52%-a) már használta, közel egyötöde pedig napi szinten látogat el mobilkikötőkbe. Ahogy azt már a korábbiakban is írtuk, a mobiltelefonon keresztül történő internetezés még igen kevéssé elterjedt, éppen ezért elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy menynyit lennének hajlandók fizetni érte. A válaszadók 28%-a ekkor is úgy nyilatkozott, hogy nem venné igénybe a korlátlan, 48 kbps adatátviteli sebességű mobilinternet-szolgáltatást. Legnagyobb részük (42%) 3000 forintot vagy annál kevesebbet fizetne érte.

Az UMTS-tender kiírására ugyan még minimum 2-3 évet kell várni, mindenesetre a fentihez hasonló kérdést itt is feltettük. Érdekes módon a széles sávú adatátvitelt lehetővé tévő UMTS-nek csak 17% tudott ellenállni, míg a legtöbben (29%) már 5-10 000 forintos havidíj ellenében igénybe is vennék ezt az opciót.

MĂłdszertan

A kutatás egyrészt címlistás, másrészt a Business Online weboldalán elhelyezett link révén pop-up formában zajlott. Összesen 251 értékelhető válasz érkezett, azaz ennyien töltötték ki az online kérdőívet. Közülük 4 nem rendelkezett mobiltelefonnal, így az első kérdés kivételével ("Rendelkezik Ön mobiltelefonnal?") a többit 247 válaszadónak tettük fel. Az elemzésben található grafikonoknál az elemszámokat külön jelöljük (N=...). A tanulmányban két alapvető csoportosítási szempontot alkalmaztunk, az egyik a saját, illetve céges mobiltelefon szerinti bontás, amelynél fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy azok, akik mindkettővel rendelkeztek, mindkét kategóriában szerepelnek a megfelelő (saját vagy céges) mobiljukra vonatkozó kérdésekre adott válaszaikkal. A másik szempont, amely az első részben található meg, hogy a "rendelkezik saját vagy céges mobiltelefonnal", illetve a "rendelkezik saját és céges mobiltelefonnal is" kategóriák mentén bontottuk a válaszadókat. Mivel a grafikonok kerekített számokat jelenítenek meg, elképzelhető, hogy a százalékokat összeadva a végeredmény eltér a 100%-tól.

**

A válaszadókat és munkahelyüket jellemző adatok

VĂĄllalati forma: bt. (11%), kft. (38%), rt. (28%), szĂśvetkezet (0,40%), nonprofit szervezet (1%), kĂśzintĂŠzmĂŠny ĂŠs kĂśltsĂŠgvetĂŠsi szerv (12%), egyĂŠb (4%), n. a. (6%)

Alkalmazotti létszám: 30 fő alatt (30%), 30-50 fő (9%), 51-100 fő (5%), 100 fő felett (48%), n. a. (8%)

NettĂł ĂĄrbevĂŠtel 2001-ben: 2 milliĂĄrd Ft alatt (41%), 2-5 milliĂĄrd Ft (11%), 5-10 milliĂĄrd Ft (9%), 10 milliĂĄrd Ft felett (20%), n. a. (19%)

Telephelyek szĂĄma: nincs telephelye, csak egy szĂŠkhelye van (32%), 1-2 (20%), 3-5 (15%), 5-nĂŠl tĂśbb (21%), n. a. (12%)

SzĂŠkhely: Budapest (48%), vidĂŠk (38%), n. a. (14%)

Ágazati besorolás: ipar, építőipar (9%), vegyipar (2%), könnyűipar (3%), élelmiszeripar (5%), mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás (1%), bel- és külkereskedelem (11%), telekommunikáció, távközlés, postai szolgáltatás (10%), energiaszolgáltatás (2%), informatika (16%), média (2%), pénzügyi tevékenység, üzleti tanácsadás (3%), közlekedés, szállítás (1%), egyéb szolgáltatás (9%), közintézmény, költségvetési szerv (7%), közigazgatás (2%), egyéb (7%), n. a. (11%)