Sík Zoltánt gyanúsítottként, Stumpf Istvánt tanúként hallgatták ki

Gyanúsítottként hallgatta ki a hét elején az ORFK Sík Zoltánt, az Orbán-kormány informatikai biztosát, aki két éven át töltötte be az IKB vezetői tisztségét. A Prím Online információi szerint az ORFK tanúként Stumpf István volt kancelláriaminisztert is kihallgatta, mivel állítólag több, vitatott iraton is az ő kézjegye áll aláíróként. Nem kizárt, hogy további gyanúsítottak is lesznek. Stumpf szerint az új kormány digitalizáció helyett kriminalizációt folytat.
A Magyar Hírlap szombati számában az áll, kedden hallgatták meg Síket. A volt kormánybiztos 2000-től 2002. május 31-ig, a Medgyessy-kormány beiktatása utáni néhány napig volt a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság vezetője.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint az IKB több százmilliós keretszerződéseket kötött ügyvédi irodákkal, melyek a rendőrség feltételezése szerint teljesítmény nélkül vettek fel nagy összegeket. A napilap információi szerint havonta átlagosan harminchétmillió forintot.

Érdekesség, hogy némelyik szerződés napi 18 óránál is több, vagyis irreálisan sok munkaóráról szólt, az órabér pedig nem egy esetben 55 ezer forint nagyságrendre rúgott.

A napilap előzményként említi, hogy Sík Zoltán kormánybiztos Dessewfy Anna, akkori jogi főosztályvezetővel együtt először csak kétszázmilliós keretszerződést kötött több ügyvédi irodával, majd annak mértékét később félmilliárd forintra emelték. Az elvégzett munkáról az ügyvédek vagy nem is adtak teljesítményigazolásokat, vagy ha igen, akkor azokon a 18 órát meghaladó munkavégzést igazoló számok szerepeltek. A munkáról csak annyit lehet tudni, hogy "törvényjavaslatot készített" vagy "jogszabályt készített elő", de annak semmi nyoma nincs.

Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal egykori irányítója, egyben a volt miniszterelnök egyik jobb keze szerint az általa vezetett hivatalban minden a lehetõ legnagyobb rendben és a törvényesség betartása mellett történt. Miközben a rendõrség bûncselekmény alapos gyanúja miatt néhány nappal a tihanyi Internet Hungary 2002 konferencia elõtt már egy ismert ügyvédi iroda bankszámláját is zárolta a MeH elõzõ vezetése általi idõszakban állítólagosan történtek miatt, Stumpf István azt mondta a rendezvényen: "Cáfolom, hogy csak a jogszerûtlenség és a pazarlás lett volna jellemzõ".

A volt kancellárminiszter azt is mondta, az elmúlt négy évben számos modernizációra került sor az informatikai területen, megindult a digitalizáció, s folyamatos korszerûsítések zajlottak országszerte. Szerinte "az új kormánynak is digitalizációra, és nem kriminalizációra lenne szüksége".

Sík Zoltán, az immáron hűtlen kezelés bűncselekménnyel vádolt volt informatikai kormánybiztos a Prím Online-nak számos alkalommal készségesen nyilatkozott - főleg menesztését követően volt rendszeresen megkérdezett interjúalanyunk, mivel ekkor merültek fel vitatott ügyek, és kikértük az ő véleményét is. Szerkesztőségünknek többek között ezt mondta:

"Amikor a kormánybiztosi posztot elvállaltam, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz. Nem szakmailag, hanem szervezésben, gáncsoskodásban, irigységben azt hiszem sokan túltettek minden elképzelhetõ várakozáson."

Elmondta a Prímnek adott exkluzív nyilatkozatában azt is, hogy 2001 őszén a kormányak bejelentette, hogy bárki is nyer a 2002. évi országgyűlési választásokon, ő szeretne leköszönni. "Ez a két év bõven elég volt, kezdett már az egészségem és a családom is rámenni" - mondta. Egy másik, szintén a Prímnek adott exkluzív interjújában arról szólt, hogy több olyan döntés is született, amivel ő nem értett egyet. Ilyenkor ő azt jelezte feletteseinek, de jó köztisztviselőként végrehajtotta az utasításokat.

Több tonna papírt, mintegy hatvanezer pályázatot kellett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízottjainak törvényességi szempontból átvizsgálnia a kormányváltás után. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság papírjai között először csak két olyan ügyre derült fény, melyek miatt Kovács Kálmán informatikai miniszter vizsgálatot kért az elõzõ vezetés idején aláírtak miatt a Kormányzati Ellenõrzési Hivataltól, de azóta a sajtóban újabb és újabb ügyekről is hallani lehetett. Kovács Kálmán jogszerûtlennek vélte némelyik döntést, de hangsúlyozta, majd a KEHI eldönti, igaza van-e, vagy csupán túlzott aggodalomról van-e szó. Később a KEHI némelyik ügyben a rendőrséghez fordult. Ennek kapcsán indult meg a nyomozás, melynek keretében ezen a héten már gyanúsítottként hallgatták meg a rendőrök az IKB egykori vezetőjét, Sík Zoltán volt kormánybiztost is.

Sík Zoltán legutóbb október 10-én nyilatkozott a Prímnek. Idézzük fel akkori nyilatkozatát:

"Elõször is leszögezem, hogy ismét politikai jellegû támadásról van szó, mint ahogy annak idején az Euroatlantic-történetben vagy a Magyar Építõipari Kht esetében. (Mint ismeretes, a közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Euroatlantic ügye kapcsán milliós nagyságrendû bírsággal sújtották az IKB-t - a szerzõ.) Természetesen ismét nincs semmi, arról folyik a vita, hogy mennyi egy ügyvéd óradíja, és miért annyi. Mivel azonban bizonyíthatóan piaci árak, ezért nem érte kár a költségvetést, tehát a hûtlen kezelés nem áll meg a helyén. Nem áll meg azért sem, mert megvannak - illetve megvoltak! - a teljesítésigazoláshoz szükséges háttérdokumentumok, amelyek, úgy néz ki, hogy talán elvesztek a nagy kapkodásban. Vissza lehet keresni õket tételesen az azóta leállított IKB elektronikus iktatásban. Ott még minden megvolt. Ha most nincs meg, akkor egészen más az, aki hanyagul kezel. Az meg, hogy Stumpf István utasítást adott volna az ezek után magasnak aligha nevezhetõ óradíjak alkalmazására, az nekem új. Nem emlékszem efféle papírra, nem is volt rá szükség, mert nem volt semmi kirívó. Ezek után kérdezem én: ha ezek az urak és munkatársaik nem dolgoztak (...amúgy nem értem, miért pont ez a két ügyvédi iroda szúrt szemet, mikor ebben a témakörben legalább öt iroda dolgozott...), akkor milyen jogszabályok alapján mûködik ma az egész hírközlési piac, milyen jogszabályok jelentek meg a Magyar Közlönyben? Olyan jogszabályok, amelyek véleményezéséhez is külön jogászokat kellett idénymunkában alkalmaznia a szolgáltatóknak? Tehát, mit is nem csináltak meg az ügyvédi irodák? Végezetül még egy 'apróság': 2002 májusában az Állami Számvevõszék - többek között - ezeket a tételeket is vizsgálta, és mindent rendben talált (jegyzõkönyvileg). Az az Állami Számvevõszék, amelynek joga van a célszerûséget is vizsgálni. Ezért ne mondja senki, hogy ez nem politikai természetû - ráadásul alaptalan - támadás." - áll Sík Zoltán lapunknak adott nyilatkozatában.

Ide kapcsolódik még az is, hogy a Novák és Társai Ügyvédi Iroda vezetõje, Novák Tamás szerint minden szabályosan és jogszerûen történt, a teljesítésigazolásokat is be tudja mutatni. A vezetõ ügyvéd a 2002. május 31-ig szóló szerzõdés idõtartama alatt óránként 55 ezer forintot kapott, az ügyvéd 30 ezerért adott jogi tanácsokat, aki pedig még csak ügyvédjelölt volt, annak is legalább 15 ezer forintos órabér ütötte a markát. Ám az alig több mint fél évre szóló szerzõdést elõször novemberben módosították irodánként 200 millió forintra, majd márciusban újabb emelés következett, ezúttal irodánként 550 millió forint járt.

Egy másik vitatott ügy az Inforrás Kht.

Az Országos Rendõr-fõkapitányság Szervezett Bûnözés Elleni osztálya egy ideje már vizsgálja az elõzõ kormányzati ciklusban 500 millió forintos alaptõkével alapított In-Forrás Közhasznasznú Társaságot, melynek élén Kiss Elemér mostani kancellárminiszter szerint egy praktizáló nõgyógyász állt, ami szerinte már eleve furcsa lehet egy informatikai fejlesztésekkel foglalkozó kht. esetében. Eközben egy magáncég is vizsgálatot folytatott több állami cégnél, a Miniszterelnöki Hivatalhoz nemrégiben eljuttatott vizsgálatában az In-Forrásnál történteket is aggodalmasnak minõsítették.

A vizsgálat keretében különleges "cégtérkép" is készült, melybõl kiderül, hogy az ügyek során milyen személyi összefonódások vannak, és megvilágítja az összefüggéseket is. Egy képviselõ nemrégiben egy interpellációjában arra volt kíváncsi az Országgyûlésben, hogy hol tart a vizsgálat az In-Forrás Kht. ügyében, mely társaságot a Miniszterelnöki Hivatal 2001-ben 500 millió forint tõkével alapította. Világosi Gábor már az õszi ülésszak kezdetén arról beszélt, hogy szerinte az In-Forrásnál sikkasztás és az okirat-hamisítás gyanúja is felvetõdik. Kérdésére válaszolva kiderült, a rendõrség büntetõeljárás keretében vizsgálódik az ügyben.

A Népszabadság október 2-i számában egyébként az áll, hogy Nagy Gábor, az In-Forrás Kht. felügyelõbizottságának menesztett elnöke az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte aggályos, hogy állami cégeket egy magáncég is vizsgálhatott. A magáncég képviselõje, Tarjányi Péter viszont azt nyilatkozta, hogy a magántársaságok több területen olyan szakértelemmel bírnak, amellyel az államigazgatásban lévõ szakemberek nem rendelkeznek.

Sík Zoltán, akinek 2000-tõl 2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának vezetõjeként (informatikai kormánybiztosként) rálátása lehetett az In-Forrás Kht.-re, a Prím Online többszöri megkeresése után az alábbi nyilatkozatot küldte: "Miután az In-Forrás Kht.-t nem az IKB, hanem a MeH hozta létre és üzemeltette, így az ottani dolgokról nagyon kevés és hiányos információkkal rendelkezem, így nem tudok érdemben nyilatkozni."

Sík Zoltán 2002. május 29-én a Prím Online-nak azt mondta, az Orbán-kormány bukása miatt akkor már megjósolható menesztése miatt tervei között az szerepel, hogy szeretné megvédeni a kormánybiztosi kinevezésekor elhalasztott doktori disszertációját, és saját tanácsadói céget működtetne, és mindenképpen szeretne a "vérkeringésben" maradni, mert az informatika a szakmája. Azt is mondta, elképzelhetõ, hogy eddigi tapasztalatairól, sõt vízióiról írni kezd.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI-nek szombaton megerősítette, hogy Sík Zoltánt, az Orbán-kormány volt informatikai kormánybiztosát gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. Garamvölgyi László részleteket nem árult el, közölte, hogy az esetről az ORFK a jövő héten sajtótájékoztatót tart.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció