Mint Torvalds hangsúlyozta, egy ilyen, széleskörű együttműködéssel fejlesztett rendszer megjelenési idejét nehéz pontosan megmondani, a 2.6-os verzió fejlesztése azonban egy olyan strukturált terv szerint folyik, hogy jó esély van a 2003 júniusi megjelenésre. "Közel állunk ahhoz, hogy megvalósítsuk, amit a 2.5-ös fejlesztési verzióról való továbblépéshez terveztünk" - mondta Torvalds. Elemzők szerint a kiszámíthatóbb fejlesztési statégia jelentősen megkönnyíti az olyan cégek dolgát, amelyek különböző Linux-alapú megoldásokat készítenek.

Torvalds, a Linux kernel fő programozója október végében határozta meg a "feature freeze" (funkció fagyasztás) időpontját, vagyis amikortól a készülő 2.6-os verzióba nem kerülhet semmilyen új funkció, szolgáltatás. A "code freeze"-re (kódfagyasztás) valamikor a jövő év elején kerül sor. Ettől az időponttól a programozók már nem módosíthatnak az új funkciók kódján.

A Linux projekt irányítója, aki egyben a processzorgyártó Transmeta vezetője, a kissé távolabbi jövővel kapcsolatban elmondta, hogy egyáltalán nem nyerte meg az Intel IA-64 architektúrája. Torvalds - elsősorban a teljesen új utasításkészlet miatt - úgy véli, az AMD-féle megközelítés, vagyis az x86 utasításkészlet 64 bitessé bővítése sokkalta ésszerűbb, mint az Itanium koncepció. - Komolyan idegenkedem az IA-64-től. Úgy gondolom, ez egy vesztes stratégia - mondta Torvalds. - Remélem, hogy az IA-64 eltűnik a piacról, mert egyszerűen nincs értelme. Rosszul teljesít, drága, és ráadásul teljesen új utasításkészletet alkalmaz - tette hozzá. - Az Intel azért lett ilyen sikeres, mert az átlagfelhasználók piacát célozta meg termékeivel. Mára azonban inkább az AMD-re jellemző ez a filozófia. Sokkal érdekesebbnek tartom azt a megközelítést, hogy a 32 bites Athlont egy 64 bites váltja fel. Lentről jöttek, és lassan a legmagasabb teljesítményű számítógépekbe is bejuttatják processzoraikat - mondta.