A tanulmány rámutat, hogy a térség országaiban a mobiltelefon-piac tavaly 20, a vezetékes csak 5 százalékkal fejlődött. Idén mindkét piaci szegmensen egyaránt 8 milliárd eurót tesz majd ki az éves forgalom a térségben, de a mobilszolgáltatás forgalma már jövőre eléri a 9 milliárd eurót, s 20 százalékkal több lesz, mint a hálózatos rendszerben. Az Európai Unióban a vezetékes szolgáltatók forgalma jövőre még mintegy 15 százalékkal meghaladja a mobilrendszerekét.

Ugyanakkor a vezetékes telefon elterjedtsége tavaly 0-1 százalékkal, míg a mobil telefonoké 41 százalékkal nőtt Kelet-Európában, s a térség országaiban a távközléshez való teljes hozzáférés nem is képzelhető el mobiltelefon nélkül.

Az egész telefonpiac a kelet-európai térségben idén várhatóan 13 százalékkal, 16,3 milliárd euróra nő, s a növekedés motorja a mobilszolgáltatások rendszere. A fejlődés a térségben jelenleg kétszer olyan gyors e téren, mint az Európai Unióban, ahol idén mintegy 7 százalékos növekedésre számítanak.

A tanulmány szerint hatalmas a kelet-európai növekedési potenciál a távközlés területén: az EU-tagjelöltek listájának élén idén várhatóan Szlovénia áll majd 330 eurónak megfelelő egy főre jutó éves telefonforgalommal, a második helyen az ADL tanulmánya szerint Magyarország következik 220 euróval. Az unióban a szolgáltatók egy főre jutó forgalmától ez még mindig jócskán elmarad, hiszen az EU átlagában ez az adat 640 euró, Ausztriában 710, Németországban 560 euró.

Az ADL távközlési szakértője, Georg Serentschy a növekedési potenciál ellenére úgy ítéli meg, hogy a nagy nyugati távközlési konszernek visszavonulóban vannak Kelet-Európában, s arra számít, hogy a következő három évben megfeleződik a cégek száma a térségben. Ennek hátterében főleg elhibázott stratégiai döntések, az egyes piacok téves felbecsülése, és az egész ágazat globális átszerveződése áll.

Serentschy leszögezte: most érdemes kelet-európai telekom-részvényeket vásárolni, mert a volt, illetve még állami vállalatok jövedelmezőek és kedvező árfolyamon kaphatók: példaként a Matávot, illetve a cseh és a szlovén állami távközlési vállalatot emelte ki. Úgy vélte, a lehetőséget a nagy nyugat-európai távközlési vállalatok nem tudják kihasználni, mert vagy nincs elég pénzügyi játékterük, vagy attól tartanak, hogy a piac megbünteti majd az új akvizíciókat, így most a pénzügyi befektetők juthatnak lehetőséghez.