Simonkovics Sándor: – A virtuális valóság megközelítésének hagyományos módja a "sisakos" megoldás, amely az ember érzékszerveit különböző eszközökkel stimulálva próbálja megteremteni a valóság érzetét. Azonban kétséges, hogy ebből valaha tömegesen eladható termék származik. A kiállításokon ugyan jól mutatnak az ilyen szerkezetek, de nincs mögöttük valós üzleti tartalom. A repülőgép-szimulátorok piaca kezdetben kifejezetten ígéretesnek tűnt, de valamilyen okból sohasem sikerült áttörést elérni, erre a célra a mai napig hagyományos kivetítéses alapon működő eszközöket használnak. Léteznek ugyan egyedi megoldások, például Hollywoodban vagy London egyes szórakoztatóközpontjaiban, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek az eszközöknek elsősorban nem a kikapcsolódást kell szolgálniuk. Ahhoz pedig, hogy munkaeszköz váljon belőlük, kényelmesebbnek, használhatóbbnak kell lenniük, az áruknak pedig sokkal elérhetőbbnek. Megjegyezném, hogy a jelenleg használatban lévő VR-alkalmazások mind nagyon drága hardvert használnak, amely egy átlagos felhasználó számára még sokáig megfizethetetlen lesz.

B. O.: – A tervezőszoftverekhez tehát hozzátartozik a valóság virtuális kezelése?

S. S.: – Mielőtt továbbmennénk, azt hiszem, tisztázni kell néhány fogalmat. Vegyük például az építészetet. Ezen a területen a ma divatos virtuális épületkoncepciónak nincs köze a virtuális valósághoz, legalábbis a szó korábban használt értelmében. Az ilyen "virtuális" megoldásokat mi vizualizációnak vagy valósághű megjelenítésnek, illetve objektum alapú, intelligens épületmodellezésnek nevezzük. Ez a típusú megjelenítés azért fontos a mérnök számára, mert már a tervezés korai fázisában lehetőséget nyújt arra, hogy a tervkoncepciót vizuálisan ellenőrizze, illetve segítséget nyújt a megbízóval való kommunikációban. Ha viszont kiterjesztjük a valósághű megjelenítést, akkor könnyen eljutunk a média területére is, amely már távolabb áll az átlagos mérnök érdeklődésétől. Az Autodesk (illetve a média területére az Autodesk által alapított Discreet) termékeit használja szinte az összes hollywoodi filmstúdió, a számítógépes játékfejlesztők nagy része, így a mi szoftvereinkkel készültek a Gladiátor vagy a Titanic lenyűgöző effektjei is. Összegezve: bár az Autodesknél kerüljük a virtuális realitás fogalmát, szoftvereink mégis sok elemét tartalmazzák a hollywoodi produkcióktól a számítógépes játékfejlesztésen át az intelligens, objektum alapú építészeti tervekig.

B. O.: – Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy amikor egy ismert építész megálmodja egy új épület tervét, ceruza helyett az egérrel húzza meg az első vonalakat.

S. S.: – Pontosan. Az igazi mesterek, a művészek ellen is állnak minden számítógépesítésnek. Bár a komputer hatékony eszköz, a művészet és a hatékonyság nincs mindig köszönő viszonyban. Egy tipikus tervezőirodában lehet, hogy sok szoftvert találunk, de ezeket a részletes kiviteli tervek készítésének fázisában használják a leggyakrabban, nem pedig a kezdeti koncepcionális szakaszban. A tipikus munkafolyamatok az elmúlt néhány ezer évben nem változtak. Egyetlen mester álmodja meg a művészeti terveket, és az ő vázlatai alapján kezdenek el dolgozni a mérnökök. Ő maga azonban csak ritkán ül le a számítógép elé.

B. O.: – Feltételezem, hogy a megoldáson már gondolkodnak...

S. S.: – Hamarosan egy olyan szoftvert dobunk piacra, amely kiszolgálja az ilyen igényeket. Ez olyan építészeti szoftver lesz, amelynek lényege és központi eleme egy nagyméretű, tapintásérzékeny LCD-kijelző. Ezen a felületen tudnak dolgozni a mesterek, minden előzetes számítástechnikai ismeret nélkül. Valamennyi hagyományos eszközüknek elérhető lesz a virtuális változata, azaz a koncepcionális tervezést a megszokott módon lehet elvégezni. A felhasználói felület mellőzi majd a Windows-ablakokat, -ikonokat, gyakorlatilag csak az építész megszokott eszközeire korlátozódik, de azoknak eddig soha nem tapasztalt rugalmasságot biztosít. A megoldást már több neves tervezőirodában tesztelik, és a visszajelzések nagyon jók. Az ilyen módon megrajzolt vázlatok egyszerre grafikák és épülettervek, a kapcsolat a vezető építész és a mérnökök között pedig kétirányú, és nem papír alapú. A tervet folyamatosan lehet alakítani, megosztani a munkacsoporttal, így a részletek kitöltésével foglalkozó mérnökök közvetlenül tudják felhasználni az eredeti vázlatokat. A szoftveripar változóban van. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik a hálózati munkára, a munkatársak, munkacsoportok együttműködésére. Jelentősebb szerepet kap az internet, és megváltoznak a licencelés módjai is. A jövőt megjósolni természetesen nem lehet, egy dolgot azonban biztosra veszek: a virtuális valóságon alapuló technológiák közül azok lesznek életképesek, amelyek a hatékonyabb munkát szolgálják, és kézzelfogható előnyöket nyújtanak a mérnökök számára.

CĂŠgnĂŠvjegy:

Az Autodesk az építészeti, területfejlesztési, közmű-, kommunikációs, média- és szórakoztatóipar tervezőszoftvereinek gyártója és digitális tartalomszolgáltatója. Az 1982-ben alapított cég tervezőszoftvereket, internetes portálszolgáltatásokat, mobilfejlesztési platformokat forgalmaz. Az Autodesk-termékeket 150 országban több mint 4 millióan használják a mérnöki és tervezői területeken, a film, a hírközlés és a multimédia iparágaiban. A Fortune 500-as listán szereplő legnagyobb amerikai ipari és szolgáltató vállalatok 90%-a Autodesk-felhasználó.

Az Autodesk egyik divíziója a Discreet – a Kinetix és a Discreet Logic összeolvadásából jött létre –, amely vizuális képeffektusok és háromdimenziós animációk készítésére szolgáló szoftverrendszereket és -eszközöket készít. A legutóbbi három, a vizuális effektus kategóriájában kiadott Oscar-díjat Discreet-szoftverfelhasználók kapták.

Az Autodesk árbevétele a 2001-es költségvetési évben 936 millió dollár volt. Az eladások földrajzi megoszlása: Amerika – 46%, Európa – 32%, Ázsia – 22%. Jelenleg évente 1 millió diákot képeznek az Autodesk közreműködésével. A cég 900 oktatóközponttal, 2900 regisztrált fejlesztővel és 200 felhasználói csoporttal rendelkezik világszerte. Az Autodesk termékei 19 nyelven érhetők el, többek között magyarul is.