A felmĂŠrĂŠs eredmĂŠnye szerint MagyarorszĂĄgon az online vĂĄsĂĄrlĂĄsok felĂŠnek ĂŠrtĂŠke 12 500 ĂŠs 49 000 forint kĂśzĂŠ esik, egyharmada pedig alacsonyabb ennĂŠl.

LengyelorszĂĄgban 18, CsehorszĂĄgban 28, Nyugat-EurĂłpĂĄban pedig 47 szĂĄzalĂŠk az internetet hasznĂĄlĂłk lakossĂĄghoz viszonyĂ­tott arĂĄnya, a forgalmat tekintve a lengyelek a magyaroknĂĄl kevesebbet, a csehek tĂśbb pĂŠnzt kĂśltenek el a vilĂĄghĂĄlĂłn - ĂĄll a kutatĂĄsrĂłl szĂłlĂł ĂśsszefoglalĂłban.

Magyarországon a válaszadók 61 százaléka a leggyakrabban CD-t vesz számítógépen keresztül, utána a szoftver- és az élelmiszer-vásárlások következnek 29-29 százalékkal, és a rendezvénybelépő-vásárlások 26 százalékkal.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar internetes vásárlók arányaiban több CD-t, belépőjegyet és élelmiszert szereznek be a világhálóról, mint azt a csehek, lengyelek, dánok, spanyolok vagy angolok teszik, ám külföldön a hazainál jóval elterjedtebbek az online könyvvásárlások, továbbá a banki és utazási szolgáltatások ilyen módon való igénybevétele.

A vizsgált országokban az online vásárlások legfőbb oka a nyitvatartási időtől való függetlenség, valamint az, hogy a világon bárhonnan be lehet szerezni a kiválasztott árut, általában olcsóbban, mint a hagyományos boltokban.

Az online kereskedelem hátráltató tényezői közül a magyar "szörfözők" a drága internethasználatot, a kereskedők iránti bizalmatlanságot emelték ki. A válaszadók emellett aggódnak hitelkártya- és bankszámlaadataik biztonsága miatt.

Ennek ellenére az internetes vásárlásokkal kapcsolatos esetleges rossz tapasztalatok nem jellemzők sem Magyarországon, sem másutt - derül ki a felmérésből.

A GfK szerint a vizsgálat összességében azt bizonyítja, hogy a hagyományos kereskedelmi formák várhatóan még jó ideig megőrzik piaci pozícióikat, amelyeket az elektronikus kereskedelem belátható időn belül aligha lesz képes megrendíteni.