Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő index, a Digital Decade (Digitális Évtized) szerint Magyarország jó minőségĹą optikai hálózati infrastruktúrával és erős pozícióval rendelkezik a digitális közszolgáltatások, különösen az e-egészségügy területén. Ám hazánk továbbra is lemaradásban van az üzleti digitalizáció és a kulcstechnológiák alkalmazása terén – különösen a kkv-k és a lakosság alapvető digitális készségeiben. 

Digitális szakemberből sem itthon, sem az uniós tagállamokban nincs elég, de európai szinten a legégetőbb probléma a technológiai szuverenitás hiánya a félvezetőgyártás, a kritikus infrastruktúrák, a felhőszolgáltatások, valamint a kiberbiztonság területén. 

Az Európai Bizottság 2026-os State of the Digital Decade (A digitális évtized helyzete) jelentése szerint az Európai Unió legnagyobb elmaradása a technológiai önállóság és a kritikus infrastruktúra terén mutatkozik meg. Bár az 5G mobilhálózatok kiépítése a tagállamokban jól halad, a vezetékes optikai hálózatok és a nagykapacitású internet elterjedése jócskán elmarad a várttól. 

Európa nem elég szuverén a technológiában

Ennél is kritikusabb a helyzet a globális félvezetőpiacon, ahol az EU jelenleg mindössze 9%-os részesedéssel bír a 2030-ra kitĹązött 20%-os célhoz képest. Ez a külső piacoktól való kitettség a felhőszolgáltatások és a kiberbiztonság területén is súlyos függőséget eredményez, amit a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése és az azzal járó számítási kapacitásigény csak tovább fokoz.

A másik kritikus terület a humán tőke és a vállalkozások felkészültsége, ahol a digitális készségek hiánya jelenti a fő szĹąk keresztmetszetet. Az IKT-szakemberek aránya a munkaerőpiacon még mindig csak 5% körül mozog, ami fele a 2030-as célnak, és különösen alacsony a nők jelenléte ezen a pályán. Mindez közvetlenül hátráltatja a kis- és középvállalkozások digitalizációját, amelyek komoly forráshiánnyal is küzdenek. 

Hálózatok terén és e-ügyintézésben jól állunk

Magyarország az idei jelentés eredményei szerint továbbra is kiválóan teljesít a távközlési hálózatok kiépítettségében, különösképp a nagykapacitású és az optikai összeköttetések lefedettségében, amelyek jelentősen meghaladják az uniós átlagot.

Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelkedő terület a digitális közszolgáltatások köre, azon belül is az állampolgároknak nyújtott e-kormányzati funkciók, illetve a digitális egészségügyi szolgáltatások (amilyen például az EESZT), amelyek lehetővé teszik a magyarok számára, hogy transzparens módon, digitálisan érhessék el a teljes egészségügyi kórtörténetüket és leleteiket. 

Sem magánszemélyként, sem cégként nem használjuk ki a digitalizációt

A fent említett fejlett távközlési infrastruktúra stabil alapot biztosíthat a jövő digitális gazdasága számára, ám megléte ellenére a magyar gazdaság nem képes teljeskörĹąen kiaknázni a digitalizáció előnyeit.  A legkritikusabb elmaradás a vállalkozások digitalizációjában, különösen a kkv-szektorban tapasztalható. A felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációja terén Magyarország elmarad az uniós versenytársak mögött. 

Ezt a technológiai lemaradást súlyosbítja a lakosság digitális készségeinek alacsony szintje: csupán a magyarok 57,3 százaléka rendelkezik alapvető készségekkel, ami elmarad a 60,4 százalékos uniós átlagtól, és rendkívül távol esik a 2030-ra elérni kívánt 80 százalékos céltól. A hazai kkv-k 59,8 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel, ami jóval alatta van a 71,4 százalékos uniós átlagnak, és jelentősen alulmúlja a 2030-ra kitĹązött 90 százalékos célt. Hasonlóan jelentős a lemaradás a komplex digitális tudású kkv-k terén is: itthon ezek aránya 5,5 százalék az EU-s 9 százalékhoz képest.

Az alapvető digitális írástudás hiánya komoly gátat szab mind a digitális közszolgáltatások még szélesebb körĹą lakossági kihasználtságának, mind a munkaerőpiac modernizációjának, fenntartva a digitális szakadékot az idősebb generációk és a vidéken élő lakosság körében.

„A jelentés világosan mutatja: a vállalkozások és az emberek jelentős része még nem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az IVSZ szakmai állásfoglalása is arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi versenyképesség alapja a technológia mellett a tudás: olyan humán tőkére van szükség, amelyben az alapvető digitális és MI-készségek, a STEM- és IKT-kompetenciák, valamint az egész életen át tartó tanulás szemlélete széles körben jelen van. A kkv-k digitális felzárkóztatása, az alapvető digitális készségek fejlesztése és az IKT-szakemberhiány enyhítése nem halogatható tovább, mert ezek nélkül a magyar gazdaság versenyképessége is sérül. Éppen ezért hívtuk össze újra az IVSZ által létrehozott »Koalíció a digitális készségekért és munkahelyekért« tagjait: a szakmai szervezetek, vállalatok, kormányzat és az akadémiai szféra közös gondolkodására, összehangolt cselekvésre és olyan programokra van szükség, amelyek valódi segítséget adnak a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak a digitális átállásban” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára. 

Pedig a 2026-os speciális Eurobarométer felmérés adatai alapján a magyarok rendkívül elkötelezettek a digitális fejlesztések iránt, és határozott elvárásokat támasztanak mind a nemzeti, mind az uniós döntéshozókkal szemben. 85%-uk gondolja úgy, hogy a digitális szakpolitikának kiemelten magas vagy magas prioritást kellene élveznie az Európai Unió jövőjében. Ez az arány lényegesen felülmúlja a 79%-os uniós átlagot, jelezve a hazai társadalom nyitottságát.

Meg kell menteni a kkv-k felzárkóztatásának költségvetését

A Digitális Évtized céljainak elérése érdekében kidolgozott magyar nemzeti stratégiai ütemterv végrehajtása intenzív szakaszban van, de komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel a finanszírozási ciklusok szempontjából. A magyar nemzeti ütemterv 44 intézkedést tartalmaz, amelyeket összesen 2,489 milliárd eurós költségvetés támogat, az intézkedésekhez kapcsolódó teljes állami költségvetés 575 millió euró. 

Tekintettel arra, hogy az intézkedések 48%-a 2026 végével kifut, Magyarországnak sürgősen gondoskodnia kell a finanszírozási folyamatosság biztosításáról. A források hirtelen elapadása komolyan veszélyezteti az eddig elért eredmények fenntartását és a hazai kkv-szektor digitális felzárkóztatását.

English Summary

Hungary continues to perform strongly in digital infrastructure, particularly in high-capacity broadband and optical network coverage, as well as in digital public services such as e-government and e-health solutions. However, according to the European Commission’s 2026 State of the Digital Decade report, the country still lags behind the EU average in business digitalization, especially among SMEs, and in the adoption of advanced technologies such as cloud services, data analytics, and artificial intelligence. A major challenge remains the low level of digital skills among both citizens and businesses, limiting the ability to fully benefit from existing digital infrastructure. The report also highlights broader European concerns, including technological dependence on non-EU providers in semiconductors, cloud computing, and cybersecurity. Addressing the shortage of ICT professionals and improving digital competencies are therefore critical to strengthening Hungary’s competitiveness and accelerating its digital transformation. Sustained funding and coordinated action will be essential to ensure that current digitalization programs continue beyond 2026.