A mesterséges intelligencia (AI) alapvetően átalakítja a kiberbiztonság világát. Egyrészt felgyorsítja az innovációt és új védelmi lehetőségeket nyit meg, másrészt viszont olyan új kockázatokat is generál, amelyekre a szervezeteknek gyorsan reagálniuk kell. A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI rohamos elterjedése egyszerre növeli a hatékonyságot és a sebezhetőségek számát, ezért az innováció és a biztonság közötti egyensúly megteremtése egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik.

Világszerte egyre több vállalat vezeti be az AI-t a benne rejlő üzleti előnyök miatt, ugyanakkor a széles körĹą alkalmazás új kiberbiztonsági kihívásokat is hoz. Azok a képességek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak, egyben új támadási felületeket is teremthetnek, és a kibertámadások gyorsaságát, illetve hatását is fokozhatják.

A legjelentősebb kockázatok gyakran magukon a szervezeteken belül keletkeznek. Ilyen például a „shadow AI”, vagyis az engedély nélkül használt AI-megoldások megjelenése, amelyek komoly biztonsági, irányítási és átláthatósági problémákat okozhatnak. Hasonlóan kritikusak az autonóm döntéshozó rendszerek is, amelyek érzékeny adatokkal dolgoznak, és adatvesztéshez, modellmanipulációhoz vagy jogosulatlan hozzáférésekhez vezethetnek. Ezért a proaktív kockázatkezelés kiemelten fontos.

A Deloitte Tech Trends 2026 négy fő területet azonosít, ahol az AI-hoz kapcsolódó kockázatok megjelennek: az adatok, az AI-modellek, az alkalmazások és az infrastruktúra szintjén. Mivel a fenyegetések köre folyamatosan bővül, a reaktív védekezés egyre kevésbé elegendő. A hagyományos kiberbiztonsági megközelítéseket ezért úgy kell átalakítani, hogy képesek legyenek kezelni az AI-specifikus kihívásokat.

„Igaz, hogy az AI új támadási felületeket hoz létre, és felgyorsítja a fenyegetések megjelenését is, de számos alapvető kiberbiztonsági elv továbbra is kulcsfontosságú marad. A feladatunk, hogy az olyan bevált gyakorlatokat, mint a biztonságos szoftverfejlesztési folyamatok vagy a szigorú hozzáféréskezelés az AI-rendszerek sajátos követelményeihez igazítsuk. Így biztosítható, hogy az innováció fejlődési üteme mögött ne maradjon le a biztonság sem” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Kiberbiztonsági Tanácsadási csapatának közép-európai partnere.

Az AI szerepe a fejlett kibervédelemben

Bár az AI új kockázatokat teremt, a védekezésben is jelentős előnyöket kínál. Az AI-alapú kiberbiztonsági rendszerek gépi sebességgel képesek mĹąködni, és valós időben alkalmazkodnak az új fenyegetésekhez.

Ezek a megoldások olyan mintázatokat is felismerhetnek, amelyeket az emberi elemzők könnyen figyelmen kívül hagynak. Támogatják a teljes digitális környezet folyamatos monitorozását, gyorsítják az incidenskezelést, előre jelezhetik a támadói viselkedést, és automatizálhatják az ismétlődő feladatokat.

Az élvonalbeli szervezetek már AI-központú („AI-natív”) védelmi stratégiákat is alkalmaznak. Ilyen például a red teaming, ahol szimulált támadásokkal tesztelik az AI-rendszerek gyengeségeit, hogy azokat még a valódi támadók előtt feltárják. Emellett az adversarial (ellenséges) támadási szimulációk segítik a modelleket abban, hogy felismerjék és kivédjék a manipulációs kísérleteket, növelve ezzel a rendszerek ellenálló képességét.

A kormányzási, kockázatkezelési és megfelelőségi (governance, risk, compliance) keretrendszerek is gyorsan fejlődnek, különösen a szabályozott iparágakban, például a pénzügyi szektorban. Egyre gyakoribb, hogy az AI felügyelete az auditbizottságok hatáskörébe kerül, amelyek rendszeresen vizsgálják az AI-val kapcsolatos mĹąködést. Az autonóm rendszerek terjedésével pedig kulcsfontosságúvá válik az AI-ügynökök irányítása, a dinamikus jogosultságkezelés és a teljes életciklus menedzsmentje is.

„Az AI jelentősen növelheti a kiberbiztonsági védekezés hatékonyságát. Automatizálja az ismétlődő feladatokat, felismeri a rejtett támadási mintákat, és felgyorsítja a reakcióidőt. Ennek köszönhetően a kiberbiztonsági csapatok gyorsabban és megalapozottabban hozhatnak döntéseket, ami alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést” – fogalmazott Szöllősi Zoltán.

A jövő kiberbiztonsága: új technológiai határterületek

A következő években több új irány is formálhatja a kiberbiztonságot. Ide tartozik az AI és a fizikai infrastruktúra szorosabb integrációja, az autonóm kiberhadviselés megjelenése, valamint az Ĺąr- és kvantumtechnológiákhoz kapcsolódó új biztonsági kihívások. Ezek a trendek alapjaiban alakíthatják át a védekezési stratégiákat, ezért már most szükség van rugalmas technológiai architektúrákra és erős irányítási rendszerekre.

A jövőben azok a szervezetek lesznek sikeresek, amelyek többrétegĹą, stratégiai védelmi modellt alakítanak ki, és a biztonságot már az AI-fejlesztések tervezési fázisában beépítik. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni az innováció és a biztonság között, nemcsak rendszereiket védhetik hatékonyabban, hanem versenyelőnyt is szerezhetnek az egyre inkább AI-vezérelt gazdaságban.

English Summary

Artificial intelligence is fundamentally reshaping cybersecurity by accelerating innovation while also introducing new and more complex risks. According to Deloitte Tech Trends 2026, the rapid adoption of AI increases both operational efficiency and organizational vulnerabilities, making the balance between innovation and security a critical priority. Key risks often originate within organizations, such as unauthorized “shadow AI” systems and autonomous decision-making tools that may expose sensitive data or be manipulated. At the same time, AI impacts multiple layers of cybersecurity, including data, models, applications, and infrastructure, requiring organizations to rethink traditional defense strategies. Despite the risks, AI also strengthens cybersecurity by enabling faster threat detection, real-time response, and more proactive defense mechanisms.