Így teszik biztonságosabbá a városi közlekedést az intelligens rendszerek
2026. április 18.
A mai nagyvárosok közlekedése egyre bonyolultabbá válik: az autók, kerékpárosok és gyalogosok mellett már az elektromos rollert használók is gyakran ugyanazokat az utakat veszik igénybe, vagy keresztezik egymás mozgását. Ebben a sokszereplős közegben különösen nagy jelentősége van a sérülékeny közlekedők – főként a gyalogosok, de ide sorolhatók a rolleresek és a kerékpárosok is – védelmének.
A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumában (SCL) olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek révén a jövő intelligens közlekedési rendszerei már a veszélyhelyzetek kialakulása előtt képesek lesznek felismerni a kockázatokat, és ezzel hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez.
Környezeti információk szerepe
A közlekedési balesetek egyik alapvető oka a járművek és a gyalogosok közötti jelentős fizikai különbség. Egy autó tömege és mozgási energiája jóval nagyobb, mint egy gyalogosé vagy egy rolleresé, így egy ütközés számukra sokkal súlyosabb következményekkel járhat. A kutatók ezért olyan intelligens rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek előre jelezni a gyalogosok és rolleresek mozgását, ezzel segítve a veszélyhelyzetek elkerülését.
Az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek (ITS) többféle forrásból gyűjtenek adatokat: járművekbe épített szenzorokból, út menti eszközökből, illetve maguktól a közlekedőktől, például mobiltelefonokon keresztül. A jövőben akár hangalapú felismerés is szerepet kaphat: speciális mikrofonok segítségével egy rendszer képes lehet megkülönböztetni például egy autó, egy kerékpár vagy egy roller hangját. A cél az, hogy a különböző érzékelőkből származó adatokat egyesítve minél pontosabb képet kapjanak a forgalmi helyzetekről.
Kommunikáló rendszerek
A jövő közlekedésében a járművek nemcsak saját érzékelőikre támaszkodnak majd, hanem egymással és a városi infrastruktúrával is kommunikálnak. Így időben információt kaphatnak a potenciálisan veszélyes helyzetekről vagy a sérülékeny közlekedőkről. Egy okosvárosban például az utak mentén elhelyezett kamerák és szenzorok jelezhetik az autóknak, ha gyalogos, kerékpáros vagy más jármű tartózkodik a közelben. Ez különösen olyan helyzetekben lehet hasznos, amikor valaki takarásban van – például egy parkoló autó mögött vagy egy kanyarban –, és a sofőr még nem érzékeli.
A cél egy olyan közlekedési környezet kialakítása, ahol az intelligens technológiák észrevétlenül, mégis folyamatosan segítik a közlekedőket, és a balesetek megelőzése már jóval a veszélyhelyzet kialakulása előtt megtörténik. A szakértők szerint az ilyen rendszerek elterjedésével a nagyvárosi közlekedés akár egy-két évtizeden belül jelentősen átalakulhat. A forgalmas csomópontokban például kamerák és szenzorok szolgáltathatnak adatokat a járműveknek, a sofőrök pedig az autó kijelzőjén is láthatják majd a holttérben tartózkodó gyalogosokat. Emellett a kommunikáció kétirányúvá válhat: nemcsak az autók, hanem a gyalogosok mobiltelefonjai is figyelmeztetést kaphatnak veszélyes helyzetek esetén, például egy zebránál.
Adatalapú várostervezés
Az intelligens rendszerek nemcsak az egyes közlekedők biztonságát növelik, hanem szélesebb körű elemzésekre is lehetőséget adnak. A forgalomról gyűjtött nagy mennyiségű adat segítségével azonosíthatók azok a helyszínek, ahol gyakrabban alakulnak ki veszélyes szituációk. Ezek az információk rámutathatnak például arra, ha egy kereszteződés kialakítása nem megfelelő – például egy tábla kitakarja a gyalogosokat, vagy az autósok rendszeresen túl nagy sebességgel haladnak. Az ilyen felismerések segíthetik a várostervezőket és a közlekedési szakembereket a biztonságosabb infrastruktúra kialakításában.
A kutatástól a megvalósításig
A fejlesztések jelentős része szimulációs környezetben zajlik, ahol különféle közlekedési helyzeteket modelleznek. Ezt követik a valós körülmények között végzett tesztek, például járműteszt-pályákon vagy más ellenőrzött környezetben. Itt valódi gyalogosokkal vagy bábukkal vizsgálják, hogyan reagálnak a rendszerek különböző szituációkban.
Külön kutatási terület a rolleresek mozgásának modellezése, amely több szempontból is eltér a gyalogosokétól és a kerékpárosokétól. A vizsgálatok során fontos szerepet kapnak a mesterséges intelligenciára épülő, úgynevezett sztochasztikus modellek, amelyek a jellemző mozgásminták alapján valószínűségi módon becsülik meg a közlekedők viselkedését. Ennek köszönhetően a jövő rendszerei képesek lehetnek előre jelezni, mi történhet a következő pillanatokban egy adott közlekedési helyzetben.
English Summary
Modern urban transportation is becoming increasingly complex, with cars, cyclists, pedestrians, and e-scooter users sharing the same spaces. This makes protecting vulnerable road users especially important. Researchers are developing intelligent transportation systems that combine data from sensors, infrastructure, and personal devices to detect and predict potential hazards before they occur. These systems can also enable communication between vehicles and their environment, helping identify hidden risks such as pedestrians in blind spots. In the long term, such technologies could significantly improve road safety and reshape how cities are designed and managed.
Kapcsolódó cikkek
- Új Bosch‑megoldás forradalmasítja a városi buszközlekedést
- Győrben MI-platformmal optimalizálják a fuvarozást
- Nők, akik örökre megváltoztatták az autózás világát
- Amikor a repülőgép látni is kezd
- Nemzetközi kutatás indult az autonóm járművek intelligens döntéstámogatására
- Az LG bemutatja következő generációs okos telematikai megoldását a 2026-os MWC-n
- Abroncsválasztás és karbantartás: apróságok, amelyek életeket menthetnek
- Magyar kutatók az autonóm jövőért: jelentős eredmények négy év innováció után
- Apró sérülések, nagy költségek: mit mutatnak az Arval 2025-ös adatai?
- Robotjárőr a raktártelepen: így őrzi a Husky a jövő objektumait


