Az AI gyors terjedése nemcsak az energiahálózatokra ró terhet, hanem egyre inkább a vízellátásra is. A Xylem és a Global Water Intelligence (GWI) 2026 elején közzétett tanulmánya szerint az AI-ipar vízfogyasztása 2050-re 129%-kal nőhet: az adatközpontok hĹątése, a chipgyártás és az energiatermelés együtt évente mintegy 30 ezer milliárd literrel növeli a vízigényt. Miközben Magyarország aktívan vonzza az adatközpont-befektetéseket, a vízgazdálkodási következmények még kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.

Harminc perc intenzív AI-használat – például kódgenerálás, kutatás vagy összetett lekérdezések – összesen több mint 616 milliliter vizet igényel. Összehasonlításképp, egy csésze kávé elkészítéséhez a teljes termelési láncot figyelembe véve körülbelül 190 liter víz szükséges. Bár az AI önmagában nem versenyez a kávéval, a globális felhasználás mértékét figyelembe véve az egyéni lekérdezések vízigénye összeadódva jelentős terhet jelenthet a vízkészletekre.

A Xylem „Watering the New Economy” (Az új gazdaság öntözése) címĹą friss tanulmánya, amelyet a GWI-vel közösen készítettek, rávilágít a problémára.

Az AI vízlábnyoma nem ott van, ahol sokan keresik

A tanulmány szerint a legnagyobb vízfogyasztás nem az adatközpontok közvetlen hĹątéséből származik, hanem az energiaellátásból. Az AI-értéklánc várható vízigény-növekedésének mintegy 54%-a az áramtermelésből, főként a szén- és atomerőmĹąvek hĹątéséből adódik, 42%-a a chipgyártásból, és mindössze 4%-a az adatközpontok üzemeltetéséből. Mindhárom terület tiszta, megbízható vizet igényel.

Különösen aggasztó, hogy a világ adatközpontjainak közel 40%-a már vízhiánnyal sújtott régiókban mĹąködik, és a jövőbeni bővítések is érzékeny vízgyĹąjtőket érintenek. Az AI tehát nemcsak globális kihívás, hanem helyi feszültségeket is okozhat.

„A klímaváltozás és az AI-forradalom egyszerre próbára teszi a vízrendszereket. Az adatközpont-fejlesztések tervezésekor nem elég az energiaigényt és a területhasználatot figyelembe venni – a vízigényt is számításba kell venni. Aki ma épít adatközpontot, annak már most gondolkodnia kell arról, honnan lesz víz 2030-ban vagy 2040-ben” – mondta Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

A megoldás adott – kihívás a megvalósítás

A tanulmány szerint az extra vízigény nem feltétlenül veszélyezteti az ivóvízkészleteket, ha időben bevezetik a megfelelő víztechnológiai megoldásokat. A világ szennyvízrendszerei évente 320 ezer milliárd liter vizet dolgoznak fel, és az elavult városi vízhálózatokból szivárgó víz mennyisége eléri a 100 ezer milliárd litert. Ezek a források – a szennyvíz újrahasznosítása és az infrastruktúra modernizálása – fedezhetnék az AI-ipar 2050-ig várható vízigényét, bár jelentős beruházások szükségesek.

„Az AI új vízigényeket támaszt, de a szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. A fejlett vízkezelési technológiák lehetővé teszik a víz újrahasznosítását, a digitális rendszerek pedig valós időben segítenek kezelni a kínálatot és csökkenteni a szivárgásokat. Ideje elindítani a vízátállást, amely célzott beruházásokon és az ipar, közmĹąvek és kormányzatok együttmĹąködésén alapul – hogy a vízrendszerek egyszerre támogassák a növekedést és a közösségek ellenálló képességét” – mondta Matthew Pine, a Xylem elnök-vezérigazgatója.

Konkrét példa erre Mexikóváros és Monterrey, ahol az Amazon és a Xylem intelligens csőhálózati fejlesztésekkel és valós idejĹą szivárgásdetektálással évente több mint 1,3 milliárd liter vizet takarítanak meg, miközben javul a helyi lakosság vízellátásának megbízhatósága.

Magyarország a globális AI-versenyben

Magyarország sem marad ki az AI-infrastruktúra versenyéből. A 2025-ben frissített nemzeti MI-stratégia 2026-ig háromszorosára növelné a hazai számítási kapacitást, az úgynevezett MI Üzem kiépítésével. Kormányzati cél az adatszuverenitás biztosítása, vagyis hogy a nagy számítási kapacitású adatközpontok Magyarországon mĹąködjenek. Ez a stratégiai irányvonal a hazai vízgazdálkodás számára is új kihívásokat jelent, hiszen eddig a vízigény nem szerepelt a tervezési egyenletben.

English Summary

The rapid expansion of AI is putting increasing pressure not only on energy networks but also on global water resources. A 2026 study by Xylem and Global Water Intelligence projects that AI’s water demand could rise by 129% by 2050, driven by data center cooling, chip manufacturing, and energy production. Surprisingly, most of this demand comes from electricity generation, not direct data center use. With nearly 40% of data centers located in already water-stressed regions, AI poses both global and local water challenges. However, solutions exist: wastewater recycling and modernized infrastructure could meet future demand if implemented proactively. Experts emphasize that planning for AI infrastructure must now include water management alongside energy and space considerations to ensure sustainable growth.