Ha egy kép összhangban áll a felhasználó meglévő hiedelmeivel vagy érzelmi élményeivel, könnyebben tartja azt hitelesnek. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia (AI) által generált képek gyakran felismerhetők anélkül is, hogy gépi elemzést végeznénk: a vizuális árulkodó jelek értelmezésével is azonosíthatók – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.

A tanulmány szerzője, Miskolczi Márk, azt vizsgálta, miért hiszik el a közösségi média felhasználói azokat a képeket, amelyeket valójában AI készített. Az eredmények a Computers in Human Behavior márciusi számában jelentek meg.

Az elemzés szerint az AI-képek különösen hatékonyak, ha érzelmekre építenek, és egyszerre több kognitív torzítást aktiválnak, például a megerősítési torzítást, a lehorgonyzást, az ismerősségi hatást vagy a csoportgondolkodást. Ez erősebb és nehezebben kivédhető meggyőző erőt biztosít, mint a hagyományos félretájékoztatás. A felhasználók gyakran kognitív heurisztikákra, azaz mentális rövidítésekre támaszkodnak, amikor gyorsan értelmeznek egy online képet, ami ugyan leegyszerĹąsíti a feldolgozást, de növeli a manipuláció kockázatát. Az érzelmi hatás sok esetben felülírja a kritikai gondolkodást, és csökkenti az éberséget.

A kutató 146, nagy valószínĹąséggel AI-val készült képet azonosított, és ezekhez kapcsolódó több mint 9000 Facebook-kommentet elemzett. A képeket olyan vizuális jelek alapján választotta ki, mint a szokatlan számú ujjak, olvashatatlan szövegek, lebegő tárgyak vagy túl sima textúrák, majd egy online AI-detektorral is ellenőrizte.

AI által generált kép, forrás: Freepik

Hogyan ismerhetők fel az AI-képek?

Az AI-eredetre utaló, gépi algoritmus nélkül is ellenőrizhető nyolc vizuális kritérium:

1. Anatómiai hibák: pl. szokatlan számú ujjak vagy fogak, természetellenes testhelyzetek.

2. Arcaszimmetria és furcsaságok: eltérő méretĹą szemek, külön irányba néző pupillák, torz vagy hiányzó fülek, természetellenes hajvonal.

3. Tárgy- és környezetproblémák: tárgyak furcsa módon helyezkednek el, lebegnek, hiányzó vagy lehetetlen tükröződések és átfedések.

4. Természetellenes textúrák: túl sima bőr, ismétlődő vagy szabálytalan minták szöveteken és felületeken.

5. Fizikai és gravitációs hibák: tárgyak lebegnek, folyadékok statikusnak tĹąnnek, árnyékok nem illeszkednek a fényforráshoz.

6. Szöveghibák: helytelen betĹązés, torz karakterek, olvashatatlan vagy elmosódott szöveg.

7. Túlzott szimmetria: irreálisan tökéletes arcok, tárgyak vagy természetformák.

8. Tömeg- és csoportjelenetek hibái: háttérben elmosódott vagy torz emberek, anatómiai hibás állatok (pl. pluszlábak, hiányzó farok).

„A közösségi médiában megjelenő AI-képek mesterei az érzelmi megtévesztésnek. A valósnak tĹąnő AI-tartalmak terjedése hosszabb távon gyengítheti az online platformok és a mesterséges intelligencia iránti bizalmat. Ezért sürgős szabályozásra van szükség, például az AI-tartalmak kötelező jelölésére. Emellett minden korosztálynál fejleszteni kell a digitális írástudást, beleértve a képek AI-eredetét jelző nyolc kritérium ismeretét” – hangsúlyozza Miskolczi Márk.

Félrevezető nosztalgia és ismerősség

Az AI-képek leggyakoribb témái a nosztalgia és az együttérzést keltő történetek: idős emberek, vidéki élet, családi kötelékek, nehéz helyzetben lévő gyerekek, elfeledett születésnapok, különleges hobbik, valamint vallási és spirituális motívumok. A nosztalgikus témák a megerősítési torzítást használják ki, míg a lehorgonyzás fokozza az elsődleges érzelmi hatást. A felhasználók gyakran hitelesnek fogadták el ezeket a képeket, reagálásukban empátia, nosztalgia vagy csodálat jelent meg, és sokan személyes történeteket vagy vigasztaló üzeneteket osztottak meg.

A tanulmány kiemelte, hogy az AI-tartalmakat gyakran automatizált fiókok támogatják: inspiráló üzenetek, vallási jókívánságok vagy születésnapi köszöntések növelik a posztok hitelességének látszatát, ami fokozza a felhasználói aktivitást. Még a szkeptikus felhasználók is gyakran emberi hozzászólásként értelmezik a botok kommentjeit.

A kommentek AI-eredetére utaló jelek: túl gyakori vagy túl gyors posztolás, szokatlan időpontok, egyszerre több oldalon való aktivitás, ismétlődő, sablonos vagy kontextust figyelmen kívül hagyó szövegek, személyre szabott interakció hiánya, gyanús vagy túl általános profilinformációk, nem megfelelő profilkép, kevés barát vagy követő.

English Summary

Recent research from the Corvinus University of Budapest shows that people are more likely to believe images that align with their existing beliefs or emotions, even when these images are generated by artificial intelligence (AI). AI-created images are especially persuasive when they trigger multiple cognitive biases, such as confirmation bias, anchoring, and familiarity effects, often bypassing critical thinking. The study identified key visual cues—like anatomical errors, unnatural textures, floating objects, and text distortions—that can reveal AI-generated content without machine assistance. Common AI image themes include nostalgia, empathy-evoking stories, and family or rural life scenes, which emotionally engage users and encourage interaction. The findings highlight the need for stricter AI content labeling and improved digital literacy to help users recognize and critically assess manipulated visual media.