A mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos várakozásokat nem csupán maga a technológia aktuális fejlettsége határozza meg, hanem az is, hogy a média milyen hangnemben számol be róla – állapítja meg a Corvinus Egyetem legfrissebb kutatása.

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan befolyásolják egymást a sajtóban megjelenő narratívák és az MI jövőjéről alkotott elképzelések. Az eredményeket összegző tanulmány vezető szerzője Vicsek Lilla egyetemi tanár, a publikáció idén januárban jelent meg a Global Media and Communication nemzetközi tudományos folyóiratban.

Az eredmények rámutatnak, hogy az új technológiák fejlődését gyakran túlzott várakozásokkal kísért, úgynevezett hájp szakaszok jellemzik, amelyeket később kiábrándultság követ – ez a hullámzás a médiában is megfigyelhető. A szakirodalom ezeket az időszakokat gyakran „technológiai tavaszként” és „technológiai télként” írja le.

Vicsek Lilla szerint sokak számára úgy tĹąnhetett, mintha a ChatGPT hirtelen jelent volna meg, valójában azonban egy olyan időszakban vált széles körben ismertté, amikor a média érdeklődése az MI iránt ismét erősödni kezdett. Hozzátette, hogy a generatív mesterséges intelligencia már jóval 2022 előtt is jelentős technológiai szinten állt, de a sajtó figyelme ekkor még korlátozott volt.

A kutatás részeként a szakemberek három meghatározó amerikai napilap – a The Wall Street Journal, a The Washington Post és a The New York Times – mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkeit elemezték a generatív MI áttörését megelőző évből. A vizsgált írások többsége visszafogott, sokszor kritikus hangvételt képviselt, elsősorban az MI korlátaira és a be nem vált ígéretekre helyezve a hangsúlyt. A munkahelyek megszĹąnésével, a szuperintelligenciával vagy az általános mesterséges intelligenciával kapcsolatos elképzelések ritkán jelentek meg, és többnyire inkább túlzó vagy irreális jövőképként, semmint közeli realitásként.

Az elemzett médiumok közül a New York Times mutatta a legerősebb kritikai megközelítést, míg más lapok eltérő mértékben vontak be független vagy kritikus megszólalókat. A szerzők arra is rámutattak, hogy azokban a cikkekben, ahol kizárólag iparági szereplők kaptak megszólalási lehetőséget saját termékeikkel kapcsolatban, a hangvétel jellemzően jóval pozitívabb volt az MI-vel szemben.

Vicsek Lilla hangsúlyozta: fontos felismerni a médiában megjelenő túlzó technológiai ígéreteket, mivel az MI jövőjére vonatkozó előrejelzéseket gyakran olyan szereplők fogalmazzák meg, akik közvetlenül érdekeltek a technológia sikerében. A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében elengedhetetlen, hogy az újságírás sokféle forrásra támaszkodjon, és az üzleti és technológiai szereplők mellett civil szervezetek, döntéshozók és kritikus kutatók véleményét is bemutassa. Mint kiemelte, a mesterséges intelligencia jövője nem kizárólag technológiai kérdés, hanem társadalmi és médiabeli értelmezések eredménye is.

A technológiához kapcsolódó kollektív torzítások megértése azért különösen fontos, mert ezek jelentős hatást gyakorolnak a befektetési döntésekre, a szabályozás alakulására és a politikai irányokra. Ebben a folyamatban a sajtó kulcsszerepet tölt be, különösen a nagy presztízsĹą médiumok, amelyek a döntéshozók gondolkodását is befolyásolhatják.

English Summary

Recent research from Corvinus University shows that expectations about the future of artificial intelligence (AI) are shaped not only by technological progress but also by how the media presents it. The study analyzed how narratives in major U.S. newspapers, including The Wall Street Journal, The Washington Post, and The New York Times, influenced public perceptions of AI before the generative AI breakthrough. Findings reveal that media coverage often oscillates between hype and skepticism, with overly optimistic portrayals more likely when only industry voices are quoted. Balanced reporting that includes diverse perspectives—from researchers, policymakers, and civil organizations—is crucial for a realistic understanding of AI’s potential. The study emphasizes that AI’s future is as much a social and media-driven narrative as it is a technological one.