Pályaválasztás 2026: Merre indulj el az AI világában?
2026. február 9.
Február 15-ig dönthetnek a továbbtanulás előtt álló fiatalok arról, mely felsőoktatási képzésre adják be jelentkezésüket. A választás jelentőségét az utóbbi években tovább növelte a mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődése, amely alapjaiban formálja át a munkaerőpiac működését.
A WHC Csoport szakértői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy számos olyan hivatás és szakterület létezik, ahol az AI a következő 10–15 évben sem váltja ki az emberi munkát, hanem inkább támogatja azt – ezek így hosszú távon is stabil karrierlehetőséget kínálhatnak.
A pályaválasztás mára új megközelítést igényel, hiszen a generatív mesterséges intelligencia rövid idő alatt a gazdaság és a foglalkoztatás egyik legmeghatározóbb alakítójává vált. A fiatalokban érthető módon merül fel a kérdés: milyen irányba érdemes elindulniuk ahhoz, hogy most meghozott döntésük évek, akár évtizedek múlva is biztos alapot jelentsen a munkaerőpiacon.
Ma már nem az a legfontosabb szempont, hogy „mely szakmákat váltja ki az AI”, hanem az, hogy mely területeken marad elengedhetetlen az emberi gondolkodás, kreativitás és felelősségvállalás. A WHC Csoport munkaerőpiaci tapasztalatai alapján ilyenek lehetnek például az egészségügyi és élettudományi képzések, a mérnöki és műszaki szakok, az informatikai és kiberbiztonsági területek, valamint a jogi, oktatási és pszichológiai pályák. Ezeken a területeken a mesterséges intelligencia jelenleg nem önálló döntéshozóként működik, hanem támogató eszközként segíti a szakemberek munkáját. A végső döntések meghozatala, az etikai szempontok mérlegelése, a kreatív problémamegoldás és az emberi kapcsolatok kezelése továbbra is emberi kompetenciák maradnak. A hosszú távú karrierbiztonságot ezért nem egy konkrét szoftver ismerete, hanem a stabil szakmai alapokra épülő, technológiával bővíthető tudás biztosíthatja.
A mesterséges intelligencia elsősorban az ismétlődő, szabályokra épülő, nagy mennyiségű adat feldolgozását igénylő feladatokat képes automatizálni. Ezzel szemben azok a munkakörök bizonyulnak időtállóbbnak, ahol komplex döntésekre, empátiára, kreatív és stratégiai gondolkodásra, illetve személyes felelősségvállalásra van szükség. Ezekben az esetekben az AI inkább felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a munkát, mintsem helyettesíti azt, így egy új típusú ember–technológia együttműködés rajzolódik ki a munka világában.
„A mesterséges intelligencia nem teljes munkaköröket szüntet meg, hanem egyes feladatokat alakít át. Azok a szakmák maradnak hosszú távon értékállók, ahol a döntéshozatal, a felelősség és az önálló gondolkodás nem automatizálható. A jövő nem az ember és az AI versenyéről szól, hanem az együttműködésről” – hangsúlyozta Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezető igazgatója.
A technológiai változások a toborzási folyamatokban is egyre inkább érzékelhetők. A WHC tapasztalatai szerint a mesterséges intelligencia egyre gyakrabban jelenik meg az álláshirdetésekben mint elvárás vagy fejlesztendő készség, különösen az irodai, elemzői, pénzügyi, jogi és marketing területeken. A munkáltatók többsége azonban nem mély fejlesztői szaktudást keres, hanem olyan szakembereket, akik képesek az AI-eszközöket hatékonyan beépíteni mindennapi munkájukba. Emiatt a kiválasztás során egyre nagyobb szerepet kap a tanulási képesség, a digitális nyitottság és az alkalmazkodóképesség – vagyis egyre inkább a hozzáállás válik meghatározóvá, nem pusztán a választott szakma.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint Magyarországon a következő évtizedben több mint 900 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció, ami a foglalkoztatottak mintegy 20–25 százalékát jelenti. A változások ugyanakkor várhatóan nem elsősorban munkahelyek megszűnését, hanem a feladatkörök jelentős átalakulását hozzák magukkal, különösen az irodai és tudásalapú munkakörökben.
A szakértők szerint a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára azok a képzések kínálnak valódi biztonságot, amelyek egyszerre biztosítanak erős szakmai alapokat és fejlesztik a technológiai alkalmazkodóképességet. A következő 10–15 év munkaerőpiacának nyertesei ugyanis azok lehetnek, akik nem tartanak a mesterséges intelligenciától, hanem képesek azt saját területükön értékteremtő módon használni. Fontos felismerés az is, hogy a mai világban már nem egy életre választunk hivatást: az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos alkalmazkodás válik az új normává.
English Summary
Young people in Hungary must decide by February 15 which university programs to apply for, a choice increasingly shaped by the rapid rise of artificial intelligence (AI). While AI is transforming many jobs, experts emphasize that certain fields—such as healthcare, engineering, IT, law, education, and psychology—will still rely heavily on human creativity, judgment, and responsibility over the next 10–15 years. Instead of focusing on which careers AI might replace, students should consider where human skills remain indispensable. Success in the future workforce will depend on combining strong professional knowledge with technological adaptability and a willingness to collaborate with AI. Lifelong learning and the ability to adapt to change are becoming the new norms in career planning.
Kapcsolódó cikkek
- Kevesebb ígéret, több eredmény: fordulóponton az AI
- Így rajzolta át 2025 a magyar munkaerőpiacot
- Beszélgetés önmagammal: megszületett az első magyar AI‑hasonmás podcast
- Túl az automatizáláson: ember–AI együttműködés az agentic korszakban
- Az AI új korszaka így formálja át a vállalatok jövőjét
- A technológia után a bizalom jön – marketingiránytű 2026-ra
- AI a gyakorlatban: 7 trend, amit minden cégnek ismernie kell
- Európa marketingvezetői szerint ezek a legnagyobb szakmai kihívások idén
- Az AI már stratégiai alapfeltétel a magyar pénzügyi szektorban
- Forradalmi AI-ötletek taroltak a HUN-REN AI Hackathonján


