A magyar médiarendszer megosztottságának gyökerei egészen a rendszerváltozásig vezethetők vissza, és napjainkra a közéletben szinte minden szereplő elsősorban a saját táborához szól – hangzik el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcast-sorozatában. A mĹąsor a szólás- és sajtószabadság kérdéskörét járja körül közérthető módon, több nézőpontból megvilágítva a témát. 

A nyitóepizódban Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke beszélget Lampé Ágnes újságíróval és Exterde Tibor mĹąsorvezetővel a szólásszabadság időtálló és aktuális dilemmáiról.

A sorozat arra keresi a választ, hogy hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi korlátai, illetve ezek mennyiben fedik le azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek meghatározzák, ki mit és milyen formában mondhat ki. Az első adásban kiemelt figyelmet kap az a kérdés is, hogy mit tekintünk ma médiának, valamint hogyan formálta át a technológiai fejlődés az újságírás mĹąködését. Lampé Ágnes szerint a jelenlegi magyar médiarendszer kétpólusú, mivel a politikai szereplők többnyire csak a saját közönségükhöz szólnak, az újságírók pedig gyakran nem tudják érdemben számon kérni rajtuk a közérdeklődésre számot tartó ügyeket. Úgy véli, a kiegyensúlyozott tájékoztatás elképzelhetetlen akkor, ha az újságírók csupán „kímélő” kérdéseket tesznek fel, hiszen így csak egyetlen nézőpont érvényesül.

Koltay András ezzel összefüggésben arra mutat rá, hogy a médiamegosztottság történeti okokra vezethető vissza, és a társadalom egyre inkább „törzsi” alapon szerveződik. Ebben a közegben a különböző csoportok inkább egymásnak kiabálnak, semmint párbeszédet folytatnának vagy megértenék a másik álláspontját. Véleménye szerint a média nem csupán leképezi ezt a folyamatot, hanem maga is alakítója annak.

A beszélgetés során szóba kerülnek a sajtó mĹąködési feltételei is. Lampé Ágnes hangsúlyozza, hogy az egyes médiumok eltérő körülmények között próbálnak fennmaradni, ami jelentősen befolyásolja mĹąködésüket. A diskurzus kitér a média és a politika feszült kapcsolatának okaira, arra a kérdésre, hogy megkülönböztethetők-e az újságírók a propagandistáktól, illetve arra is, hogy van-e ma piaci igény a független, minőségi újságírásra. Koltay András szerint a jogi szabályozás nem jelent mindenre megoldást, hiszen természetéből adódóan önkorlátozó: egy médiahatóság vagy médiatörvény nem képes maradéktalanul rendezni ezeket a problémákat, különösen azért, mert nem avatkozhat be aránytalanul a sajtószabadságba, amit az európai jogfelfogás sem enged meg. A résztvevők a média és a kultúra kapcsolatáról is megosztják gondolataikat; Koltay András hangsúlyozza, hogy minden kritikája ellenére a médiát kulturális szolgáltatásnak tekinti, amelynek fennmaradása közös érdek.

A most induló sorozat további epizódjai a szólásszabadság határterületeit vizsgálják: szó esik a személyiségi és közösségi jogok védelméről, arról, hogy közszereplőnek számítanak-e a celebek, valamint meddig terjedhet a politikai kampányokban a felek egymással szembeni kritikája. Az NMHH podcastje – a korábbi sorozatokhoz hasonlóan – elérhető a hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáin.

English Summary

The National Media and Infocommunications Authority (NMHH) has launched a new podcast series exploring the legal and social boundaries of freedom of speech and press freedom. In the first episode, NMHH President András Koltay discusses with journalist Ágnes Lampé and host Tibor Exterde the deep-rooted polarization of the Hungarian media landscape, tracing its origins back to the political transition. The conversation highlights how public figures increasingly address only their own audiences, contributing to a divided public sphere in which meaningful dialogue is rare. The participants also examine the relationship between media and politics, the distinction between journalism and propaganda, and whether there is still market demand for independent, high-quality journalism. The series is available on NMHH’s YouTube, Spotify, and Apple Podcasts channels.