Az egyetemi felvételi sok családban nem csupán a diák, hanem a szülők számára is stresszes időszak. Tavaly a magyar felsőoktatásba jelentkező 130 ezer fiatal közel 75%-át, azaz mintegy 96 ezret vettek fel valamilyen intézménybe. Idén hasonló számú diák és családja szembesül a február 15-i határidővel, amikor dönteniük kell, hova adják be a jelentkezést.

Felmerül a kérdés: mi a sikeres felvételi titka, és milyen szerepet játszhatnak ebben a szülők? Hogyan támogathatják a gyermeket a folyamat során, különösen az utolsó két hétben, a jelentkezés beadása előtt?

Sokan az egyetemi felvételit az átmenetként élik meg a gyerekkorból a felnőttkorba. Sokszor nem is maga a választás a legfontosabb, hanem az, hogy a diák milyen háttérrel és milyen módon járja végig a folyamatot – önállóan, szülői támogatással, vagy szülői irányítással. ÖsszegyĹąjtöttük, hogyan támogathatják a szülők okosan a felvételit, és mely beavatkozások lehetnek károsak a fiatalra vagy a szülő-gyerek kapcsolatra.

Miben segíthet a szülő:

• Sok fiatalnak még nincs meg a rutinja az adminisztrációs feladatok, a határidők és az információgyĹąjtés kezelésében.

• A tanulmányok finanszírozása a családot is érinti, ezért érdemes közösen átgondolni az államilag támogatott vagy önköltséges képzést, a tanulás melletti munkát és a diákhitel lehetőségét.

• Felkészülést támogathatják különórákkal, egyetemi felkészítő kurzusokkal vagy online anyagokkal.

• Érzelmi biztonságot nyújtani: a szülői szeretet nem függ a felvételi eredményétől.

• Az önbizalom és az önkép erősítése: tudatosítani a gyerek erősségeit, és beszélgetni arról, milyen pályák illenek ezekhez.

Egy jól megfogalmazott szülői kérdés sokkal előrevivőbb, mint az utasítás vagy a kijelentés.

Mit érdemes elkerülni:

• Saját, meg nem valósult álmok ráerőltetése a gyermekre.

• A felvételi folyamat átvétele a gyermektől, ahelyett, hogy támogatást nyújtanánk.

• Folyamatos nyomásgyakorlás a döntés súlyára hivatkozva.

• A gyerekhez közel állók javaslatainak indokolatlan megkérdőjelezése.

A felvételi előtti hetekben a szülői támogatás különösen fontos, ha a diák még nem döntötte el, hol szeretne továbbtanulni. Érdemes olyan irányba terelni a fiatalt, ahol a jövőben hasznosítható tudást szerezhet.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az IT- és mesterséges intelligencia-ismeretek alapot adhatnak bármely szakma jövőbeli sikereihez, hiszen a digitális szektor, az e-kereskedelem és a digitális marketing területén az álláshelyek száma 25–35%-kal nőhet az elkövetkező években. Fontos, hogy a diák ne a döntés nyomasztó oldalát lássa, hanem mérföldkőként, hiszen ma egy pályakezdő életében átlagosan 3–7 alkalommal vált szakmát, és a 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még nem találták fel.

A felvételi után sem szabad teljesen elengedni a gyerek kezét. Sok fiatal az egyetemen döbben rá, hogy nem azt a szakot választotta, ami valóban neki való – az első évben 30–40%-uk vált szakot vagy intézményt. A szülői támogatás itt is kulcsfontosságú. A tanulás sosem késő; tavaly a felsőoktatásba jelentkezők negyede 30 év feletti volt, akik munka mellett ültek be az előadótermekbe.

Összességében a felvételi fontos döntés, de nem végleges. A szülők legjobb támogatása az, ha biztonságot és jövőképet adnak gyermekeiknek. A siker kulcsa nem a túlsegítés, hanem a tudatos és okos támogatás.

English Summary

University admission can be a stressful time not only for students but also for their parents. While many focus on the final choice of institution, the process itself—how independently the student navigates it, and how parents support without taking over—is just as important. Parents can help with practical matters like paperwork, deadlines, and financing, as well as providing emotional support and boosting confidence. It’s crucial to avoid pressuring the child or imposing personal dreams, and instead guide them thoughtfully toward choices that build skills and future opportunities. Ultimately, successful support is about offering security and perspective, not control, making the admission process a stepping stone rather than a burden.