A magyar lakosság ma már elsősorban az online térben szerzi be az információkat, ahol a tudatos keresést egyre inkább az algoritmusok és a közösségi ajánlások váltják fel – derül ki az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) megbízásából, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával készült friss kutatásból. 

Az Inspira Research Kft. 2025 novemberében végzett vizsgálata azt is megmutatja, hogy a gyorsan fogyasztható rövid tartalmak mellett a fiatalabb generációk körében továbbra is erős az igény a minőségi, szerkesztett anyagok iránt.

A kutatás három, különböző korosztályból álló, vegyes összetételĹą fókuszcsoport bevonásával vizsgálta a hazai médiahasználati trendeket. Az eredmények szerint a hírfogyasztás mára többplatformossá vált: a hagyományos hírportálok és a Facebook mellett látványosan növekszik a digitális videók és podcastek szerepe, különösen akkor, amikor a felhasználók „minőségi időt” szánnak a tartalomfogyasztásra. Érdekes jelenség, hogy a fogyasztók nemcsak konkrét csatornákhoz, hanem meghatározott közéleti személyiségekhez és egyéni stílusokhoz is kötődnek.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a felhasználók ma már sokszor nem célzott kereséssel, hanem különféle ajánlások – algoritmusok, barátok vagy kollégák javaslatai – alapján találják meg a tartalmakat. Bár az algoritmusvezérelt fogyasztás kényelmes, egyben azt a veszélyt is hordozza, hogy a felhasználók véleménybuborékba kerülnek. A válaszadók ezt gyakran tudatosan ellensúlyozzák, például ellentétes nézőpontok meghallgatásával. Míg a 18–39 évesek jellemzően hálózatszerĹąen, a YouTube és a Reddit kombinációját használva böngészik a tartalmak között, a középkorúak inkább a megszokott hírportálokra és a szerkesztőségi kontrollra támaszkodnak.

Forrás: NMHH

A „minőségi, szerkesztett tartalom” fogalma mindhárom fókuszcsoportban hasonlóan értelmeződött: olyan átgondolt, ellenőrzött, igényesen megfogalmazott anyag, amely élesen elkülönül a gyors, felületes vagy véleményvezérelt online tartalmaktól. A hitelesség legfontosabb kritériumaként a válaszadók a forrásmegjelölést emelték ki: értékesebbnek tartják azokat a cikkeket és anyagokat, amelyekből egyértelmĹąen kiderül, honnan származnak az adatok, idézetek és állítások.

A reklámok és szponzorációk kapcsán a többség elfogadja, hogy a tartalomgyártóknak bevételre van szükségük, de hangsúlyozzák, hogy a hirdetések formája és megjelenése számít. A fiatalabbak körében a rövid, kreatív és tartalomhoz organikusan illeszkedő szponzoráció elfogadható, míg a 40–65 éveseknél a tolakodó hirdetések csökkentik a tartalomszolgáltató hitelességét. Minden korosztály számára alapvető elvárás az átláthatóság és a szponzorált anyagok egyértelmĹą elkülönítése.

A jövőről szóló gondolkodás egyszerre volt optimista és realist. A résztvevők szerint a rövid, gyors formátumok szerepe tovább nő, de a minőségi, elmélyült, magyarázó tartalmak hosszú távon is fennmaradnak egy szĹąkebb, stabil közönség számára. Érdekes módon a fiatalabbak is úgy tekintenek a minőségi tartalmakra, mint egy „ellensúlyra”: ezek a rövid, felületes formátumokkal szemben kapaszkodót, kontextust és részletesebb magyarázatot nyújtanak.

A mesterséges intelligenciát a megkérdezettek egyszerre látták kockázatnak és lehetőségnek. Rövid távon gyorsíthatja a tartalomfogyasztást és veszélyeztetheti az igényes, hosszabb anyagok finanszírozását, hosszabb távon viszont elképzelhető, hogy a jól alkalmazott MI a minőségi szerkesztői munkát támogatja és kiegészíti.

English Summary

A recent study commissioned by the EDME and supported by Hungary’s NMHH shows that the majority of Hungarians now consume news online, where algorithms and social recommendations increasingly guide what people see. While short, quickly digestible content is popular, younger audiences still value high-quality, editorially curated material. News consumption has become multi-platform, with digital videos and podcasts growing in importance alongside traditional news sites and social media. Users often rely on recommendations rather than direct searches, raising concerns about echo chambers, though many consciously seek diverse perspectives. Artificial intelligence is seen both as a risk to in-depth journalism and as a potential tool to support high-quality editorial work.