A magyar lakosság több mint fele (56%) ismeri a fizetési kérelem fogalmát, és a digitálisan affinis internetezők 87%-a találkozott már online csalási kísérlettel. A fiatalok gyorsan alkalmazkodnak a pénzügyi piac digitalizációjához, de a biztonság és edukáció mértéke alapvetően meghatározzák az új, rugalmas fizetési megoldások elfogadását – derül ki a PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 címĹą tanulmányából.

Szabályozás és innováció teremt versenyelőnyt

A digitális fizetések fejlődését Magyarországon a technológiai innovációk mellett leginkább a szabályozás alakítja. Az EU-s PSD3/PSR csomag a fogyasztóvédelem, a verseny és a biztonság erősítésére fókuszál: szigorodó felelősségi szabályok (egy munkanapon belüli megtérítés jóvá nem hagyott tranzakcióknál, kivéve bizonyított csalási szándék vagy súlyos gondatlanság esetén), kötelező valós idejĹą fraud-megelőzés és a kedvezményezett név-számlaszám egyezőség (VoP) ellenőrzése, valamint a nyílt bankolás (open banking) szabványosított interfészekkel való kiterjesztése. 

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 bemutatja az EU-s és hazai szabályozói környezet változásait, beleértve a PSD3, PSR, FIDA, DÁP, KVR, NIS2 és DORA szabályozásokat, melyek jelentős hatással vannak a pénzügyi szektor mĹąködésére, különösen a biztonság, adatvédelem és fogyasztóvédelem terén. 

Hazai oldalon 2025. júliustól alkotmányos jogként rögzítették a készpénzfizetés lehetőségét, és 2025. december 31-ig minden 1000 főnél, 2026. december 31-ig pedig az 500 főnél nagyobb településen mĹąködnie kell legalább egy ATM-nek.

A Digitális Állampolgárság Programhoz (DÁP) egységes és biztonságos ügyintézési keretet teremt az állami és piaci szolgáltatásokhoz: már 125-nél több szervezet és több nagybank csatlakozott, az alkalmazásban elérhető eAzonosítás/eAláírás, ePosta, eFizetés lehetősége jelentősen megkönnyíti a fizetési folyamatokat.

„A hazai szabályozás gyakran gyorsabb és szigorúbb, mint az EU-s átlag, ami felkészültséget és gyors implementációt kíván a piaci szereplőktől. Ez a tempó pedig versenyelőnyt is ad: ahol a biztonsági és UX-követelmények egyszerre teljesülnek, ott felgyorsul a digitális adaptáció” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A BNPL terjed, az áruhitel visszaszorul

A BNPL (Buy Now Pay Later) Magyarországon 2025-ben még korai, de gyorsuló fázisban van – mutat rá a tanulmány. Megjelentek a nemzetközi és hazai szereplők (Klarna, InstaCash, Milpay és PastPay) – eltérő finanszírozási modellekkel (kereskedő-, szolgáltató- vagy faktoring-finanszírozás) és több szektorban (e-kereskedelem, prémium retail, szállodaipar, magánegészségügy). A „Pay in 3/Pay4” típusú kamatmentes, rövid futamidejĹą részletfizetés a legnépszerĹąbb konstrukció. 

A szabályozás 2026-tól szigorodik, és a BNPL szolgáltatások is a fogyasztóvédelmi szabályok alá kerülnek.

A hagyományos áruhiteli piac közben 2025-ben 17%-os visszaesést mutat, leginkább az alacsonyabb kamatszinten elérhető személyi kölcsönök és új programok (pl. „munkáshitel”) kannibalizációja miatt, de a digitalizáció (e-aláírás, self-care, DÁP-azonosítás) itt is gyorsul.

Fogyasztói tudatossággal és edukációval a visszaélések ellen

A perszónák elemzése során kiderült, hogy a digitális affinitás szintje erősen befolyásolja az új fizetési megoldások elfogadását, ezért a célzott edukáció és a felhasználói élmény fejlesztése kulcsfontosságú a további fejlődéshez. Az ügyfelek digitális érettsége és a technológiai innovációk iránti nyitottság jelentős eltéréseket mutat, ami kihívást jelent a szolgáltatók számára a különböző célcsoportok elérésében. Az edukáció és a bizalomépítés kiemelt szerepet kap, különösen az idősebb generációk esetében, akik számára a digitális pénzügyi megoldások még mindig idegenek.

„A digitális pénzügyi szolgáltatások terjedésének egyik legnagyobb akadálya a felhasználók bizalmatlansága és a digitális tudatosság hiánya. Mind a vásárlók, mind a kereskedők körében szükség van központi, példákon alapuló kommunikációra és gyakorlati bemutatókra, hogy a digitális átállás sikeres legyen” – hívta fel a figyelmet Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere. 

A digitálisan affinis internetezők 87%-a már találkozott online vagy telefonos csalási kísérlettel (leggyakrabban SMS-ben érkező hamis linkkel, gyanús e-maillel vagy telefonos adathalász hívással), és 18% számolt be arról, hogy saját maga vagy közeli hozzátartozója adott meg csalási helyzetben adatokat. A fizetési kérelem ismertsége a 2024-es 43%-ról 2025-ben 56%-ra nőtt, különösen a Z és Y generációk alkalmazzák. Az ügyféloldali edukáció – figyelmeztetések, költségösszesítők, limitbeállítások, egyszer használatos/virtuális kártyák – és a transzparens díjkommunikáció kézzelfoghatóan mérsékli a kockázatokat. A legújabb edukációs és biztonsági trendekről is számos példát találunk a kutatásban. 

Módszertan

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 felmérésének adatai több forrásból épülnek fel. A lakossági kvantitatív kutatást CAWI módszerrel végeztük 2025 augusztusában (N=2 656 fő) és 2025 szeptemberében (N=2 666 fő); a kiértékelt minta nem, kor és lakóhely szerint reprezentatív az aktív internetezők és online vásárlók 4,3 millió fős sokaságára. A kvalitatív kutatás 2025 szeptember–októberben 30 mélyinterjúból állt (bankok, pénzügyi szolgáltatók, hagyományos és online kereskedők, biztosítók, logisztikai és telekommunikációs cégek, szakértők). A pénzforgalmi és infrastruktúra-adatok elsődleges forrása az MNB; további háttérforrások: KSH és iparági prezentációk (pl. FinTechShow 2025). 

English Summary

The PwC Digital Financial Overview 2025 shows that over half of Hungarians (56%) are familiar with payment requests, while 87% of digitally savvy users have encountered online fraud attempts. The adoption of new digital payment solutions is driven by technology and youth adaptability, but consumer education and trust remain crucial. Regulatory changes, including PSD3, PSR, and local measures like the Digital Citizenship Program, strengthen security, competition, and user protection. Buy Now Pay Later (BNPL) services are emerging, while traditional loans decline, highlighting the shift toward flexible digital financing. Overall, education, clear communication, and user experience are key to ensuring safe and widespread adoption of digital financial services in Hungary.