Magyarországon közel 330 ezer hallgató tanul a felsőoktatásban (KSH), és a friss diplomások mintegy 90%-a rövid időn belül elhelyezkedik (Education and Training Monitor 2025). A diploma tehát továbbra is komoly értéket képvisel – a valódi kérdés inkább az, hogy a gyorsan változó világban milyen tudásba érdemes befektetni.

Amerikai kutatások szerint a középiskolások és egyetemisták 20–50%-a bizonytalan a pályaválasztását illetően, és ez az arány Magyarországon sem alacsonyabb. Számukra jó hír, hogy ma már a döntés kockázata kisebb, mint korábban. A technológiai fejlődés felgyorsulásával a pályakezdők számára a karrierváltás nemcsak lehetőség, hanem sok esetben elkerülhetetlen lesz: nemzetközi előrejelzések szerint egy mai fiatal átlagosan 3–7 alkalommal vált majd pályát élete során.

Azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat, kevesebb mint két hónap áll rendelkezésre a jelentkezés beadásáig. Számukra érdemes végiggondolni néhány alapvető szempontot a pályaválasztás előtt.

Első lépésként fontos tisztázni a személyes célokat. Mennyire lényeges a munka és a magánélet egyensúlya, szemben a gyors előrelépéssel és a karrierépítéssel? Fontosabb-e az önmegvalósítás, vagy inkább a biztos és magas jövedelem számít? Ha a családban erős pályaválasztási hagyomány él – például egy orvosdinasztia –, azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal valóban tud-e ezzel azonosulni.

Legalább ilyen lényeges a személyiség és az egyéni adottságok reális felmérése. Akik nem érzik magukat komfortosan a nyilvános szereplésben vagy a folyamatos kommunikációban, azok számára például a tanári vagy kommunikációs pálya kevésbé ideális. Ezzel szemben, akik kedvelik a számokkal való munkát és precízek, jó eséllyel találják meg a helyüket gazdasági vagy mĹąszaki területen.

Érdemes utánajárni annak is, mely szakmák kínálnak hosszú távon perspektívát. A mesterséges intelligencia térnyerése miatt előzetes becslések szerint 5–10 éven belül számos foglalkozás jelentősen átalakul vagy akár meg is szĹąnik. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.

Ha az irány már körvonalazódott, következhet az intézmény kiválasztása. Az elmúlt évek technológiai átalakulása új szempontokat hozott: ma már nem elegendő csupán a bekerülési esélyeket és az oktatási környezetet mérlegelni.

Hazai kutatások alapján továbbra is az intézmény és az adott szak elismertsége a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is fontos szerepet játszik. Ez szorosan összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az, hogy állami finanszírozású vagy önköltséges képzésről van szó.

A döntés során azt is célszerĹą átgondolni, mennyire összeegyeztethető a tanulás a munkavállalással. A friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024) már hallgatóként is dolgozott, ami nemcsak anyagi szempontból, hanem a szakmai tapasztalatszerzés miatt is kiemelten fontos.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke hangsúlyozza: a munkáltatók ma már nem csupán elméleti tudást várnak el a pályakezdőktől, hanem olyan készségeket is, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az alapvető mesterségesintelligencia-ismeretek, a hatékony kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes megvizsgálni, hogy az adott intézmény kínál-e projektalapú oktatást, bekapcsolódási lehetőséget kutatásba vagy valós problémák megoldásába, illetve biztosít-e teret csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Kutatások azt is igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nem kizárólag az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségük a tanulmányaik során.

Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, vagyis azt, hogy szabadabban dönthessen arról, mikor és hol tanul. Ennek megfelelően egyre nagyobb szerepet kapnak az innovatív oktatási módszerek és a digitális tananyagok.

Nem szabad megfeledkezni az egyetemi közösség jelentőségéről sem. A lemorzsolódás egyik gyakori oka nem a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közeg, a mentorálás és a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes utánanézni annak, mennyire aktív a hallgatói közösség, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akik nehezebben illeszkednek be, gyakran egy kisebb, családiasabb intézményben érzik magukat igazán otthon, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatótársakkal.

Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló döntés, sokkal inkább egy kiindulópont, az első lépés. Jó választás az az intézmény, ahol a fiatalok nemcsak tudást szereznek, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és szükség esetén újrakezdeni is.

English Summary

Higher education remains a strong investment in Hungary, with around 330,000 students enrolled and nearly 90% of recent graduates finding employment shortly after graduation. However, in a rapidly changing, technology-driven world, choosing what and where to study has become more complex and less final than in the past. Many students are uncertain about their career paths, but frequent career changes are now expected, making adaptability and lifelong learning essential. When selecting a field and institution, students should consider not only academic prestige, but also future job prospects, practical experience, flexibility, and supportive learning communities. Ultimately, university is not a lifelong commitment, but a starting point that should equip students with skills to learn, adapt, and reinvent themselves.