Az MI-korszak kapujában: új alapokra kell helyezni az oktatást

A mesterséges intelligencia (MI) példátlan sebességgel formálja át a munka világát, különösen a STEM (tudomány, technológia, mérnöki és matematikai) területeken. A jövő mérnökeinek, informatikusainak és kutatóinak azonban már nem elég csupán a tárgyi tudás; olyan készségekre lesz szükségük, amelyek lehetővé teszik, hogy együttműködjenek és irányítsák az MI-t. 

Ennek megfelelően minden oktatási anyagot át kell alakítani, és hazánkban új, MI-re felkészítő Nemzeti Alaptantervet (NAT) kell kidolgozni az általános és középiskolák számára, miközben a felsőoktatás sem maradhat érintetlen – hívja fel a figyelmet Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.

 

A mérnök rámutatott, hogy az emberiség története során több átalakulási perióduson ment keresztül. A mezőgazdaság gépesítése előtt kilenc ember dolgozott azért, hogy tízet ellássanak, ma azonban egyetlen mezőgazdasági dolgozó több mint húsz ember megélhetését biztosítja. Ez nem az emberek eltűnése miatt történt, hanem mert új munkakörök jöttek létre, és a meglévők is teljesen átalakultak. Hasonló történt az ipari forradalom idején: a géprombolás félelemből fakadt, mivel a munkások a munkahelyük elvesztésétől tartottak. A fejlődést azonban ez sem állította meg. A gépek elterjedtek, a fizikai munkások száma csökkent, de akik maradtak, már új feladatokat kaptak, például üzemeltetést, irányítást, karbantartást, és rengeteg új állás jött létre a gépek gyártásához is.

 

 

Most a mesterséges intelligencia érkezik, amelyet sokan szintén „Job Killer”-ként látnak. Valóban hatalmas változást hozhat, hiszen gyorsaságával és szinte korlátlan adatkezelési képességével messze felülmúlja az emberi tudást: képes elemzések készítésére, adatok feldolgozására, kimutatások és szövegek létrehozására, sőt bizonyos programozási feladatok elvégzésére is. Ugyanakkor két dologra nem képes: nincs valódi kreativitása és erkölcsi érzéke. Például képes képeket létrehozni, de mindig az ismert adatbázisokra támaszkodik, új művészi irányt sosem alkot.

 

„Hasonló a helyzet a mérnöki és informatikai területeken is. Az MI elvégzi a számítási, értékelési és programozási feladatokat, ráadásul gyorsabban, mint az ember, de hogy mit vizsgáljon vagy mit programozzon, azt mindig a szakember határozza meg” – hangsúlyozza Dr. Ábrahám László.

 

Hozzátette, hogy a számítógépek megjelenésekor volt olyan előrejelzés, miszerint az USA teljes számítástechnikai igényét 60–70 számítógép képes lesz kielégíteni. A számítógépek teljesítményének ugrásszerű növekedése azonban új igényeket és lehetőségeket teremtett, így ez a prognózis messze nem vált valóra. Ezért is biztos abban, hogy a STEM-munkakörök nem szűnnek meg, sőt számuk tovább nőhet.

 

Dr. Ábrahám László

„Valós forgatókönyv, hogy a munkakörök alapjaiban átalakulnak, és a mérnököket, informatikusokat teljesen másképpen kell képezni. Ahelyett, hogy kizárólag a tárgyi tudásra fókuszálnánk, a diákok kreativitását, problémamegoldó képességét, kritikus gondolkodását és csapatmunkára való készségét kell erősíteni. Ezek a képességek ugyanis hiányoznak az MI-ből, és valószínűleg hosszú ideig nem is lesznek meg” – hangsúlyozza az EJMSZ elnöke.

 

Úgy látja, hogy a jelenlegi, főként tárgyi tudásra építő módszert fel kell váltani a kompetenciafejlesztő oktatással. Ez jelentős fordulatot igényel, de elengedhetetlen a versenyképességhez. Az oktatási anyagokat ennek megfelelően kell átdolgozni, új, MI-re felkészítő NAT-ot kell bevezetni az iskolákban, és a felsőoktatást is érinteni kell. Fontos a kritikus gondolkodás, a csapatmunka és a közös problémamegoldás ösztönzése, korszerű pedagógiai eszközökkel kiegészítve. Már léteznek külföldi pozitív példák, amelyek adaptálhatók a hazai rendszerben.

 

A jó hír, hogy az MI maga is segíthet az új oktatási rendszer kialakításában. Képes a diákok képességeihez igazítani az élményalapú tananyagot, és szelektíven kezelni a számonkérést. Az EJMSZ tagvállalatai éppen egy STEM-tanársegéd fejlesztésén dolgoznak, amely pedagógusok munkáját támogatja, és egyre több partnerrel együttműködve vizsgálják az MI hatékony alkalmazását a pályaorientáció és oktatás területén.

 

Most kell meghozni a nagy döntést. Ahogy a finnek példát mutattak oktatási rendszerük modernizálásában, úgy hazánknak is el kell lépnie a saját nagy változtatását. Az MI-korszak nem vár; az ország csak akkor maradhat versenyképes, ha összefogással és bátor koncepcióváltással új alapokra helyezzük az oktatást. A tét gyermekeink jövője egy olyan világban, ahol az ember és az MI együtt alakítja a fejlődést – zárta gondolatait Dr. Ábrahám László.

 

 

English Summary

Artificial intelligence is rapidly transforming the world of work, especially in STEM fields. Future engineers, computer scientists, and researchers will need skills that allow them to collaborate with and guide AI, rather than relying solely on factual knowledge. Education systems must be overhauled to focus on creativity, critical thinking, problem-solving, and teamwork, as AI lacks these uniquely human abilities. Developing AI-ready curricula, from primary schools to higher education, is essential to prepare students for the evolving job market. Properly integrated, AI can also enhance learning by personalizing content and assessments to individual students’ needs.

 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció