„A jövő biztonsága, a katonai–civil együttmĹąködés fontossága” mottó jegyében rendezték meg a Katonai Kibertér 2025 tudományos-szakmai konferenciát a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az országos jelentőségĹą esemény középpontjában az egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének, valamint a Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúrák Tanszékének munkája is állt.

A december 4-én megtartott konferenciát a Széchenyi István Egyetem a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen szervezte. A rendezvény megnyitóján dr. Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviseletében hangsúlyozta: a Katonai Kibertér konferenciasorozat 2021 óta biztosít szakmai fórumot a honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és az egyetemi szakemberek számára, hogy közösen keressenek válaszokat a kiberbiztonság legaktuálisabb kihívásaira.

Tajti Norbert vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója köszöntőjében rámutatott: különös jelentőséggel bír, hogy a konferenciának egy civil felsőoktatási intézmény ad otthont. Megfogalmazása szerint a Széchenyi István Egyetemmel való együttmĹąködés is azt erősíti, hogy a biztonság csak széles körĹą állami, társadalmi összefogással garantálható. Kiemelte, hogy a mai biztonsági környezetben már nem választható szét élesen a front és a hátország: a „fekete” és „fehér” zónák határai elmosódnak, és a szürke zónában új típusú fenyegetések jelennek meg. Hozzátette, a Széchenyi István Egyetem innovatív szemléletével aktív szerepet vállal Magyarország biztonságának erősítésében, a konferencia pedig fontos mérföldkő a közös munka során.

A kiberbiztonsági konferenciát jelentős érdeklődés mellett rendezték a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora és tudományos elnökhelyettese előadásában hangsúlyozta: a kibertér védelme a 21. század egyik kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdése, amely csak a katonai és tudományos szféra szoros együttmĹąködésével kezelhető hatékonyan. Rámutatott, hogy az egyetem képzései, kutatás-fejlesztési tevékenysége és ipari kapcsolatrendszere olyan tudásbázist hozott létre, amely a kiberbiztonság és a védelmi innovációk számára is stabil alapot biztosít. Ennek részeként jött létre Magyarországon elsőként a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék, valamint a Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúrák Tanszéke, amelyek eltérő megközelítései együtt átfogó választ adhatnak a kiberbiztonság alapvető kérdéseire.

A katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkárság képviseletében Nagy Gréta hangsúlyozta: a kibertérben a békeidő fogalma gyakorlatilag értelmezhetetlen. A civil lakosságot célzó kibertámadások is azt mutatják, hogy a hadmĹąveletek már nem kizárólag katonai célpontokra irányulnak. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával ezek a támadások egyre összetettebbé válnak, ezért csak összkormányzati megközelítéssel és erős nemzeti reziliencia kialakításával lehet hatékony védekezést biztosítani. Ennek alapját a közigazgatás, az ipar és a társadalom ellenállóképességének megerősítése jelenti. Felidézte, hogy az idén megjelent nemzeti kibervédelmi stratégia honvédelmi fejezete is a tudatosság növelését, az együttmĹąködés elmélyítését, a közös helyzetértékelést és az innováció bevonását emeli ki kulcstényezőként.

A konferencia programjában több elismert szakember előadása is szerepelt. Dr. Kasper Ágnes, a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ képviseletében a kiberbiztonság NATO-n belüli stratégiai jelentőségéről és fejlesztési irányairól beszélt, míg prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a hazai kiberbiztonsági képzés és kutatás jövőbeli lehetőségeit mutatta be. Dr. Farkas Ádám alezredes előadásában a kiber- és információs mĹąveleti felkészültség szerepét elemezte a nemzetbiztonság átfogó fejlesztésében, míg Orosházi Dávid ezredes a nemzeti kiberbiztonsági rendszer fejlesztéséről és a civil szférával való együttmĹąködés fontosságáról adott helyzetképet.

Az eseményen bemutatkozott a Széchenyi István Egyetem két, a területen aktív tanszéke is. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszéke a kiberbiztonság jogi kérdéseit vizsgálja, és országosan egyedülálló módon mĹąködteti a „modern technológiák és kiberbiztonság joga” elnevezésĹą mesterszakot. A tanszék vezetője, dr. Kelemen Roland „A társadalmi reziliencia értelmezése a kibertérben” címmel tartott előadást. Az idei tanévben megkezdte mĹąködését a Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúrák Tanszéke is, amelynek szakmai kompetenciáit dr. Szauter Ferenc tanszékvezető ismertette. A két tanszék munkatársai – dr. Szabó Hedvig, dr. Vikman László és dr. Bárkányi Pál László – saját szakterületük nézőpontjából járultak hozzá a védelmi kérdések átfogó bemutatásához.

English Summary

The Military Cyberspace 2025 scientific and professional conference was held at Széchenyi István University under the motto “The security of the future and the importance of military–civil cooperation.” The nationally significant event brought together representatives of the armed forces, national security services, government institutions, and academia to discuss emerging cyber security challenges. Speakers emphasized that modern security threats increasingly affect both military and civilian domains, making close cooperation essential. Special attention was given to the university’s work in cyber security law, defense innovation, and the protection of critical infrastructures. The conference highlighted the need for national resilience, innovation, and shared situational awareness in cyberspace.