A szülőknek nemcsak azért érdemes beszélgetniük gyerekeikkel a médiatudatosságról, hogy elkerüljék az online átveréseket, hanem azért is, mert felnőttként okoseszközök által vezérelt környezetben, a virtuális térben fognak élni – hangsúlyozza Rab Árpád jövőkutató az NMHH deepfake-ekkel foglalkozó podcastsorozatának záróepizódjában. A beszélgetés másik szakértője, Pelle Veronika médiatudatosság-specialista az otthonról hozott értékek meghatározó szerepét emeli ki.

Rab Árpád szerint a jövőben egyre inkább az úgynevezett „emberi kód” – a háttértudás, a kontextus teremtése és a kritikus gondolkodás – lesz a médiatudatosság alapja, miközben a felügyeleti szoftverek jelentősége csökken. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a deepfake már elnevezésében is hamisítást jelent, és az ártó szándékú manipulációk felismerése továbbra is az emberi intelligencián múlik. „Nem a technológiával van a gond” – mondja –, „hiszen nagyszerĹą, hogy könnyebben készíthetünk filmeket, bemutathatjuk a világot vagy kibontakoztathatjuk a kreativitásunkat. A probléma akkor kezdődik, amikor valakit meg akarunk alázni, lejáratni vagy kigúnyolni. Az emberi szándék felismerése azonban nem a gépek, hanem az emberek feladata.”

Pelle Veronika az epizódban a családi értékek hatására hívja fel a figyelmet. Szerinte az, hogy egy gyerek részt vesz-e az online zaklatásban, beáll-e a bántalmazók közé, hallgató marad, vagy éppen kiáll áldozattá váló társa mellett, leginkább a hozott mintáktól függ. „Aki olyan közegből jön, ahol alapvető emberi értékeket tanul, ahol nem bántják a másikat, és ismeri az etika aranyszabályát – úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak –, az az online térben is nagyobb eséllyel így fog viselkedni” – mondja.

A mĹąsorban szó esik arról is, hogy az NMHH kutatásai szerint a gyerekek többségének már tízévesen van saját okoseszköze, sőt az óvodások hét százaléka is rendelkezik ilyennel. A közösségi média használata is egyre korábbra tolódik: a 7–12 évesek egyharmada már regisztrált valamilyen platformon, holott ezt életkoruk miatt még nem tehetnék meg. Eközben a magyar családokban a szülők átlagosan mindössze napi 6–7 percet beszélgetnek a gyerekekkel – ebbe sokszor még az iskolai történések sem férnek bele, az online világ és a médiahasználat pedig még ritkábban kerül szóba. Így miközben eszközöket adunk a gyerekek kezébe, gyakran nem készítjük fel őket azok biztonságos és tudatos használatára – mintha jogosítvány és KRESZ-ismeret nélkül engednénk őket a forgalomba.

Az NMHH deepfake-et bemutató podcastsorozatának korábbi részei több szemszögből is megvilágították a technológia szórakoztató és veszélyeket rejtő oldalát.

A sorozat összes része elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-felületein.

English Summary

In the final episode of NMHH’s podcast series on deepfakes, futurologist Árpád Rab emphasizes that parents should talk to their children about media literacy—not only to protect them from online deception, but also to prepare them for a life surrounded by digital devices. He argues that in the future, critical thinking, contextual understanding, and background knowledge—what he calls the “human code”—will be more important than monitoring software. Media literacy expert Veronika Pelle highlights the crucial role of family values, noting that children who grow up with empathy and ethical guidance are more likely to act responsibly online. Research shows that many children have smart devices from an early age, yet parents rarely discuss online safety or media use, leaving them unprepared. The podcast underscores that while technology itself is neutral, human intent determines whether it is used for harm or creativity.