A 2024 szeptemberében bevezetett iskolai mobiltilalom sokakat meglepett: a diákok egy része csalódott volt, és aggódott, hogy szükség esetén nem tudja elérni a szüleit. Azóta azonban a helyzet jelentősen változott: a szakképző intézményekben javult a fegyelem, miközben a tantestületekben markáns generációs különbségek rajzolódtak ki. A Jójegy kutatása több mint 5 000 diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés hatásairól.

A 2025 őszén készült felmérésben 4 890 diák és 188 pedagógus vett részt, így a vizsgálat Magyarország egyik legnagyobb, független felmérésévé vált az iskolai mobilhasználatról. A diákok intézménytípus szerinti megoszlása jól tükrözi az oktatás sokszínĹąségét: 30,1% gimnáziumban, 31,3% technikumban, 22,5% szakképző iskolában, 16,1% pedig általános iskolában tanul. Ez lehetővé tette az intézménytípusok közötti különbségek, például a jegyek és a figyelem változásainak pontos feltérképezését. A pedagógusok közül a legtöbben (34%) gimnáziumokból érkeztek; a technikumi tanárok aránya 27,1%, a szakképzőké 12,8%, az általános iskolai tanároké 20,2%, míg az egyéb intézményekből (pl. zeneiskola) 5,9% vett részt. Így a felmérés kiegyensúlyozottan tükrözi a diákok és tanárok tapasztalatait, és lehetőséget ad a generációs és pedagógiai különbségek vizsgálatára is.

Érzelmi hullámvasút: kezdeti ellenállás, későbbi elfogadás

A mobiltilalom bejelentésére a diákok 32%-a reagált negatívan: 16% szomorú vagy csalódott, 8% dühös, 6% pedig szorongott. Mindössze 6% örült az új szabálynak, a legtöbben semlegesek maradtak.

„A kezdeti düh sok esetben nem öncélú volt: a diákok főként az órarend miatt, valamint a Kréta és a szülői elérhetőség miatti félelmüket élték meg” – mondta Mester Márk, a Jójegy társalapítója.

A tanév során azonban a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot: tízből nyolc diák a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdult. Kiemelkedő volt a szociális hatás: a diákok 47,5%-a többet beszélgetett a szünetekben.

„Látványos, hogy visszatért az offline kommunikáció a szünetekben. Természetesen a digitális eszközöknek is megvan a helyük, különösen az otthoni tanulásban” – tette hozzá Mester Márk.

Tanulmányi eredmények: intézménytípusonként eltérő hatás

A jegyek tekintetében szintén kimutatható a pozitív hatás, de intézménytípusonként eltérő eredmények születtek. Gimnáziumokban a tanulók 15–18%-a tapasztalt javulást, míg technikumokban és szakképzőkben körülbelül ennek a duplája. Összességében a diákok 23,5%-a érezte, hogy a mobiltilalom pozitívan befolyásolta a tanulmányi eredményét, miközben csupán 5,8%-uk tapasztalt romlást. A figyelem és aktivitás tekintetében a hatás kevésbé markáns, de így is jelentős: a diákok 36,4%-a figyelt jobban, 20,6%-uk pedig aktívabb lett az órákon.

„A telefon elvétele önmagában nem hoz csodát: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia” – emelte ki Mester Márk.

Mi hiányzik a diákoknak leginkább?

A diákok több mint fele (54%) visszaengedné a mobiltelefont az iskolába, ám nem a közösségi média vagy a játékok miatt. A leggyakoribb indokok: 17% a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15% a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), 8% pedig a zenehallgatás a szünetekben.

„Volt, aki így fogalmazott: »Nem lógni akarok, csak elérhető lenni, ha baj van«” – hangsúlyozta Mester Márk.

A Jójegy alapítói – bal oldalt Nyiri Donát és jobb oldalt Mester Márk

Tanárok: többségük támogatja a szabályozást

A pedagógusok 79,3%-a jogosnak találta a telefonhasználat korlátozását. 47,9%-uk szerint a diákok órai figyelme nőtt, 34%-uk tapasztalt aktivitásnövekedést, 46,8%-uk pedig a fegyelmezési esetek csökkenését jelezte. A tanárok 82,2%-a szerint a diákok többet beszélgetnek a szünetekben, így a folyosók visszanyerték régi hangulatukat.

A felmérés rámutatott a tantestületekben jelentkező generációs törésvonalra is: a több mint 10 éve tanítók a szigorú mobilleadós módszert támogatják, míg a 2–5 éve tanítók sok esetben nyitottak a rugalmasabb megoldásokra, például az órába integrált mobilhasználatra (Kahoot, AI-eszközök). A pedagógusok 75%-a szerint a diákok bevonása a szabályok kialakításába előnyös lenne.

A digitális eszközök szerepe az iskolán kívül

A Jójegy egy magyar fejlesztésĹą online oktatási platform, amely digitális tananyagokkal, animált videókkal, gyakorlófeladatokkal és vizsgaszimulációval segíti a diákok felkészülését középiskolai felvételire és érettségire. A platform alapítói a népszerĹą Tízes Lista YouTube-csatorna létrehozói, és a startup rövid idő alatt az egyik leggyorsabban növekvő hazai edukációs márkává vált. A Jójegy komplex tananyagokkal támogatja a diákokat a középiskolai felvételiktől az érettségiig.

English Summary

In September 2024, a mobile phone ban was introduced in Hungarian schools, initially causing concern among students worried about staying in touch with their parents. Since then, attitudes have shifted: discipline has improved, especially in vocational schools, and social interaction during breaks has increased. Academic performance also saw positive effects, with about a quarter of students reporting improved grades, while attention in class increased for over a third. Teachers largely support the ban, noting reduced disciplinary issues and more engaged students, though generational differences in approach have emerged. Overall, the survey highlights both the challenges and benefits of limiting mobile phone use in schools.