Corvinus-tanulmány: a rugalmas munkavégzés növeli a teljesítményt és az életminőséget
2025. november 28.
A távmunka teljesítménynövelő hatása akkor érvényesül, ha a vezetők bizalmon alapuló szervezeti kultúrát alakítanak ki – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából.
Az elmúlt években a távmunka és az otthoni munkavégzés átmeneti megoldásból tartós munkarenddé vált, ugyanakkor egyes vezetők továbbra is bizonytalanok abban, hogy a dolgozók valóban produktívak-e otthon. A Corvinus kutatása azonban azt mutatja, hogy ezek a félelmek sokszor alaptalanok, feltéve, hogy a vállalatok nem csupán technológiai eszközöket biztosítanak, hanem autonómiát is adnak a munkavállalóknak a munkavégzés helyének kiválasztásában.
Tóth Rita, Dunavölgyi Mária, Mitev Ariel és Marciniak Róbert a Nature-csoporthoz tartozó Humanities & Social Sciences Communications folyóiratban tették közzé kutatásukat, amely a távmunka választhatóságának hatását vizsgálta az alkalmazottak teljesítményére és életelégedettségére. A 809 fős reprezentatív mintán végzett elemzés szerint azok a munkavállalók, akik szabadon dönthetnek arról, dolgoznak-e otthon, és akik támogatást kapnak vezetőiktől, egyszerre teljesítenek jobban és érzik magukat elégedettebbnek.
A pandémia után sok vállalatnál kialakult a „termelékenységi paranoia”: a vezetők attól tartanak, hogy a fizikai jelenlét hiányában nem lehet biztosan tudni, dolgoznak-e az alkalmazottak. A Microsoft globális felmérése szerint a munkavállalók 87%-a produktívnak érzi magát hibrid munkarend mellett, ugyanakkor a vezetők mindössze 12%-a bízik ebben. Ez a bizalmatlanság gyakran hozzájárul ahhoz is, hogy a cégek visszahívják dolgozóikat az irodába.
Nem a távmunka csökkenti a teljesítményt, hanem a bizalmatlanság
A Corvinus kutatása szerint a bizalom hiánya könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. Bár a rugalmasság önmagában javítja az alkalmazottak kontrollérzetét, a valódi hatás akkor jelentkezik, ha a szervezeti kultúra a bizalomra épül. Ha a dolgozók szabadon alakíthatják munkavégzésük helyét, és vezetőik is elismerik önállóságukat, mind a teljesítményük, mind életelégedettségük jelentősen növekszik.
A kutatás több összefüggést is feltárt. A munkakörnyezet feletti kontroll – például az eszközök, a munkarend vagy a feladatok szervezésének szabadsága – nemcsak az autonómiát erősíti, hanem mérhetően javítja a teljesítményt. Az autonómia pedig tovább növeli az elégedettséget. Az autonómiát támogató vezetők tehát nemcsak közvetlenül ösztönzik a jobb munkavégzést, hanem olyan környezetet is teremtenek, amelyben a dolgozók saját döntéseik révén hatékonyabbá válnak.
Aki jobban teljesít, elégedettebb az életével is
A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a magasabb teljesítmény önmagában is növeli az életelégedettséget. A szerzők szerint ennek hátterében az áll, hogy a jó teljesítmény erős visszajelzést ad a kompetenciáról, ami sok dolgozó számára pszichológiai tőkét jelent, legalább annyira fontos, mint az anyagi elismerés.
Tóth Rita, a tanulmány első szerzője kiemelte: „Ha a vezetők bizalmon alapuló kultúrát építenek, növelik az alkalmazottak autonómiáját, ami nemcsak az egyéni teljesítményt, hanem a szervezet egészének eredményességét is javítja, miközben pozitívan hat a munkavállalók életminőségére.”
A kutatás szerint a cégek akkor járnak jól, ha a távoli munkavégzés lehetőségét nem csupán szükségmegoldásnak, hanem aktív vezetői eszköznek tekintik. A hibrid és távmunka hatékonysága nem a fizikai jelenléten, hanem a szervezeti kultúrán múlik. Mivel a technikai feltételek ma már alapelvárásnak számítanak, a valódi versenyelőnyt a támogató és átgondolt vezetői gyakorlatok jelentik. Ha a munka minőségét az eredmények, és nem a folyamatos felügyelet alapján mérik, a dolgozók motiváltabbak lesznek, a „termelékenységi paranoia” pedig megszűnik.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a jövő munkahelye ott lesz sikeres, ahol az irodát nem ellenőrzési pontként, hanem rugalmas, kollaboratív térként használják, és ahol a vezetés feladata az eredményalapú teljesítményértékelés. A vállalatoknak ezért nemcsak a távmunka-szabályozásra, hanem a vezetők képzésére, a kultúra fejlesztésére és a bizalom erősítésére is fókuszálniuk kell, hogy támogassák a dolgozói autonómiát és erősítsék az elköteleződést.
English Summary
A recent study by Corvinus University shows that remote work boosts employee performance and life satisfaction when organizations foster a culture of trust. Employees who can choose where they work and experience supportive leadership perform better and feel more satisfied. The research highlights that productivity concerns are often rooted in mistrust, not remote work itself. Providing autonomy and focusing on results rather than physical presence creates a motivated workforce and reduces “productivity paranoia.” The study suggests that the future workplace will succeed when offices serve as collaborative spaces and leaders emphasize trust and outcome-based evaluation.
Kapcsolódó cikkek
- Elismerték a Corvinus családbarát kezdeményezéseit
- Kelet-Európa második legjobb üzleti iskolája a Corvinus
- A munka jövője: teljesítmény, szabadság, földrajzi határok nélkül
- QS rangsor: a Corvinus nemzetközi menedzsment programja előrelépett a 4. helyre
- A Corvinus Kutatók Éjszakája programja minden korosztályt megszólít
- BioSolar: Amikor a napelemparkok visszaadják a természetet
- 13% már rendszeresen használ MI-t – de mit csinál a többi 87%?
- Új esély a továbbtanulásra: folytatódik a Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja
- Rekordszámú felvett hallgatóval indítja az új tanévet a Budapesti Corvinus Egyetem
- A home office helyzete és kihívásai Magyarországon


