Az online kommunikáció világát a közvetlenség, az anonimitás és a gyors reakcióidő mellett a durva, sértő vagy agresszív nyelvhasználat is meghatározza. Bár kisebb mértékben, de ez a fajta nyelvi durvaság a hagyományos médiában is egyre gyakrabban jelenik meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai szerint a trágár vagy sértő megnyilvánulások nem pusztán nyelvi jelenségként értelmezhetők, hanem komoly társadalmi, pszichológiai és kulturális következményei is vannak.

A nyelvhasználat mindig is tükrözte a társadalmi átalakulásokat, a kulturális normákat és az emberi kapcsolatok mĹąködését. A digitalizáció megjelenésével a kommunikáció alapvetően átalakult: a közösségi oldalak és online fórumok sokkal közvetlenebb, gyorsabb és kevésbé szabályozott kommunikációs közeget teremtettek. A trágár, sértő, gyĹąlöletkeltő vagy agresszív kifejezések különösen látványosan terjedtek el az interneten. Az NMHH kutatása hangsúlyozza, hogy ez a jelenség nem csupán nyelvi probléma, hanem a társadalom egészére ható kihívás.

Miközben az enyhébb káromkodások egyre inkább beépültek a közbeszédbe – még a médiában is –, a durvább kifejezések használatát a többség továbbra is elutasítja. A hagyományos médiaszolgáltatókkal szemben a nézők gyakran csatornaváltással vagy a készülék kikapcsolásával fejezik ki nemtetszésüket. A kutatás szerint a lakosság 42 százalékát kifejezetten zavarja a trágár beszéd a televízióban, a 45–65 évesek és a vallásos emberek körében pedig ez az arány meghaladja az 50 százalékot.

Freepik

A televíziós mĹąsorok között leginkább a valóságshow-kban és a szórakoztató produkciókban fordul elő durva nyelvezet, míg a hírmĹąsorok és közéleti tartalmak többnyire mentesek az ilyen megnyilvánulásoktól. Éppen ezért ezekben a mĹąfajokban különösen zavaró, ha mégis megjelenik. A jelentés példaként említi a „Séfek séfe” címĹą vetélkedőt, ahol a versenyhelyzetben dolgozó szakácsok szóhasználata vált a médiafigyelem tárgyává.

A gyermekeknek szóló mĹąsorok esetében rendkívül magas a trágár vagy agresszív nyelv elutasítottsága. A kutatásból kiderül, hogy a magyar nézők – különösen az idősebbek, a nők és a vallásos válaszadók – határozottan igénylik a gyermekek védelmét szolgáló szigorúbb ellenőrzést. A durva nyelvezet negatív társadalmi hatásainak visszaszorítását sokan a szigorúbb szabályozástól, a hatékonyabb szankcióktól, a médiatudatosság fejlesztésétől és a szülők támogatásától várják.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy a médiában megjelenő durva nyelv a mindennapi kommunikációra is hatással van, sőt akár normalizálhatja is a trágárságot. A trendek alapján az online kommunikáció terjedésével ez a jelenség hosszú távon is jelentős marad.

Az NMHH egyik fontos célja, hogy a fiatal generáció tudatosabban és felelősebben használja a digitális teret. Ennek érdekében nemcsak hatósági eszközökkel, hanem különféle programokkal, kiadványokkal és online tartalmakkal is támogatja a médiatudatosság fejlődését.

English Summary

The online communication landscape is characterized by immediacy, anonymity, and rapid responses, often accompanied by harsh, offensive, or aggressive language. NMHH research highlights that such language in media is not only a linguistic issue but also has social, psychological, and cultural implications. While mild swearing has become more accepted, stronger expressions are largely rejected, especially by older, religious, and female audiences. Reality and entertainment shows tend to feature the most offensive language, whereas news programs are relatively free of it, making any occurrences more noticeable. The NMHH emphasizes the importance of promoting media literacy among young people to encourage responsible digital communication and mitigate the societal effects of harsh language.