A körforgásos csomagolási rendszerek nemcsak a környezetet kímélik, hanem a gazdaság terheit is számottevően csökkenthetik. A PwC Magyarország friss elemzése szerint már 10%-os piaci elterjedtség esetén is jelentős környezeti megtakarítás érhető el, míg 50–70%-os penetráció mellett Budapest belvárosában akár 200–300 milliárd forintot is meg lehetne spórolni öt év alatt. A csomagolások ismételt használata tehát nemcsak a globális hulladékválság enyhítéséhez járulna hozzá, hanem komoly gazdasági és társadalmi haszonnal is járna.

A hulladék mennyisége világszerte drasztikusan nő

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) előrejelzései alapján 2050-re évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezhet, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárd tonnának. A fejlett országokban egy fő évente átlagosan több mint 800 kg hulladékot termel, amelynek mintegy egynegyedét csomagolás teszi ki.

A hulladékgazdálkodás globális költsége jelenleg évi 360 milliárd dollár, ez pedig 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A pénzügyi terhek mellett a környezeti és egészségügyi hatások is súlyosbodnak, ami egyértelmĹąen jelzi, hogy a jelenlegi rendszer mĹąködésképtelen.

„A következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet a hulladéklerakók kapacitásigénye – ez a 2022-es németországi hulladéktermelés 411-szerese. Ez önmagában mutatja, hogy a mostani mĹąködés nem fenntartható” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország cégtársa.

Anyagok, újrahasználat és szigorodó szabályozás

A tanulmány részletesen vizsgálja a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait, és rávilágít az újrahasznosítás rendkívül alacsony arányára. A mĹąanyag csomagolások a globális piac 40%-át adják, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra – ez különösen aggasztó, tekintve a mĹąanyagok egészségügyi kockázatait.

A papír újrahasznosítása ugyan az EU-ban meghaladja a 80%-ot, de korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium szinte végtelenszer újrafeldolgozható, ám előállításuk sok energiát igényel.

Az újrahasználható csomagolás azonban nem csupán környezetvédelmi többletet jelent, hanem üzleti lehetőséget is: a bemutatott pilotprojektekben részt vevő üzletek akár 40%-os tranzakciószám-emelkedést tapasztaltak.

„Az EU 2026-tól életbe lépő új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) egyre szigorúbb elvárásokat vezet be, kötelezővé téve az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások bevezetését. A fenntartható csomagolási megoldások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac negyedét jelenti majd” – tette hozzá Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók nyitottak a fenntartható megoldásokra

A PwC 1800 fős, reprezentatív mintán végzett felmérése szerint a magyarok 88%-a problémásnak tartja a mĹąanyaghulladék kérdését, és több mint felük hajlandó lenne 5–15%-kal többet fizetni környezetbarát termékért.

Ennek ellenére az alternatívák nem elég elterjedtek vagy nem ismertek: az újratölthető, többutas csomagolást a fogyasztók csupán 56%-a vásárolja rendszeresen, akik pedig nem élnek ezzel az opcióval, 60%-ban azért, mert még nem is találkoztak vele. Magyarországon a legismertebb megoldás a repohár, amelyet a válaszadók 37%-a említett.

„A vásárlók szeretnének környezetbarátabb döntéseket hozni. Ha hasonló áron és kényelmi szinten elérhető lenne a zöld alternatíva, a többség azt választaná. Az áttörés kulcsa, hogy a fenntartható opció ugyanolyan egyszerĹą legyen, mint a megszokott” – mondta Molnár Léna, a kutatás szakmai vezetője.

Budapesten havi néhány ezer forintért mĹąködhetne is a rendszer

A PwC geolokációs modellje vizsgálta, hogyan mĹąködhetne egy újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyĹąjti és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. A modell elektromos jármĹąvekkel történő heti kétszeri szállítással és központi tisztítóüzemekkel számolt.

A kutatás szerint már 10%-os elterjedtségnél is jelentős környezetvédelmi előnyöket hozna a rendszer, 50–70%-os penetráció mellett pedig gazdaságosan is mĹąködne.

90%-ot meghaladó visszagyĹąjtési ráta esetén 10%-os penetrációval évente 60 ezer, 50% felett pedig akár 300–500 ezer háztartási hulladékoszsáknyi csomagolási hulladék kerülhető el Budapest belvárosában.

„Olyan modellt szeretnénk kialakítani, amelyben a hulladék csökkentése végső soron kedvezőbb megoldást kínál a fogyasztóknak, miközben a kereskedők számára is új üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ösztönzők kialakítása” – emelte ki Mekler Anita, a PwC fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A modell szerint a mĹąanyag csomagolások kiváltásával jelentős károsanyag-kibocsátás spórolható meg: már alacsony penetráció mellett is 2–11 ezer autó éves kibocsátásával egyenértékĹą CO₂-megtakarítás érhető el. A szolgáltatás költsége havi 5000–6000 forintra becsülhető, szélesebb elterjedtség esetén pedig akár 3000 forintra csökkenhetne.

„A körforgásos csomagolási rendszerek nemcsak a környezetet és a városi gazdaságot kímélik, hanem új munkahelyeket is teremtenek. A siker kulcsa az együttmĹąködés, a fogyasztók edukációja és a megfelelő szabályozói ösztönzők. A PwC modellje bizonyítja, hogy a fenntartható város mĹąködtetése üzletileg is megtérülő irány – Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. A kérdés csak az, élünk-e a lehetőséggel” – fogalmazott Molnár Léna.

Módszertan

A PwC Magyarország Az újrahasználható csomagolások jövője címĹą tanulmánya több forrásból áll össze. A kutatás magját saját geolokációs modellezésünk adja, amely különböző piaci penetrációk és visszagyĹąjtési hatékonyság mellett vizsgálja a körforgásban tartott csomagolások áramlását Budapesten egy általunk összeállított feltételrendszer mentén, amelyet a kiadványban részletezünk. Ehhez készült reprezentatív fogyasztói felmérésünk. A lakossági kvantitatív kutatást CAWI módszerrel végeztük 2025 márciusában (N=1 809 fő). a kiértékelt minta nem, kor és lakóhely szerint reprezentatív az aktív internetezők és online vásárlók 4,3 millió fős sokaságára. A nemzetközi és hazai gyakorlatok összeállításához kvalitatív kutatást végeztünk, 10 hazai és nemzetközi piaci szereplővel vezetői interjúkat készítettünk, és ezeket kiegészítettük másodlagos forrásokkal.

English Summary

A recent PwC Hungary study shows that circular packaging systems could significantly reduce both environmental impacts and economic burdens, even at low market adoption levels. With only 10% penetration, substantial waste and CO₂ savings are achievable, while 50–70% adoption in Budapest’s inner districts could generate 200–300 billion HUF in savings over five years. Global waste volumes are projected to nearly double by 2050, making reusable packaging an increasingly urgent solution. Hungarian consumers are open to sustainable options, but availability and awareness remain limited. PwC’s modelling suggests that a citywide reuse system could operate cost-effectively and substantially cut emissions, positioning Budapest as a potential leader in circular urban solutions.