Amikor már a valóság sem biztos: a deepfake hatása a gondolkodásunkra
2025. november 11.
Már az is ártalmas lehet, hogy tudjuk: létezik a deepfake jelenség. Emiatt ugyanis sokan elutasítanak számukra kellemetlen véleményeket arra hivatkozva, hogy azok biztosan manipuláció eredményei, nem pedig a valóság részei. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) deepfake témájú podcastsorozatának harmadik epizódja újabb oldalról mutatja be ezt a gyakran az MI „sötét oldalának” nevezett technológiát.
A műsorban Aczél Petra kommunikációkutató és nyelvész azt a kérdést veti fel, milyen irányba viszi az oktatást, ha ma már akár „beszélgethetünk” Schlachta Margittal, vagy virtuálisan együtt lovagolhatunk Szent László királlyal. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint miközben azt várjuk, hogy az okoseszközök közelebb hozzák a gyerekekhez a múltat, a természetet vagy az emberi test működését, valójában egyre távolabb sodródnak a valódi megismeréstől. Felmerül a kérdés: mennyire nélkülözhetetlen a tanulásban az elvont gondolkodás? Kiváltható-e az absztrakció, amikor nélküle nincs fogalmi tudás? A beszélgetés ezekre is keresi a választ.
Rab Árpád, az NMHH innovációs laborvezetője arra emlékeztet, hogy a manipuláció mindig is jelen volt, a deepfake azonban jóval egyszerűbbé tette a hazugságot, hiszen a mesterséges intelligencia használatához ma már nincs szükség különösebb tudásra. Ugyanakkor szerinte éppen ez teremthet hosszú távon reményt: ami mindenki számára könnyen elérhető technika, az idővel elveszíti erejét, így felértékelődhetnek az emberi értékek.
Az epizód arra is rávilágít, hogy az információs túlterhelés és az állandó ingerek között az agynak egyre kevesebb alkalma van „üresjáratra”. Pedig fontosak azok a pillanatok, amikor az ember hagyja szabadon kalandozni a gondolatait – nem pedig valamilyen kész inger vezeti a figyelmét. Hol vannak már a vándorok, akik csak sétálnak és a csillagokat nézik? – idézi Milan Kundera sorait Aczél Petra.
Az NMHH Podcast deepfake-kel foglalkozó részei kéthetente jelennek meg a hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáin.
A sorozat következő, negyedik epizódja már a technológia játékosabb, szórakoztató oldalára fókuszál, Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja és Papp László programtervező matematikus közreműködésével.
English Summary
Deepfake technology is reshaping how people perceive reality, often leading them to dismiss uncomfortable viewpoints as mere manipulation. The NMHH’s podcast series explores this increasingly influential phenomenon, highlighting its risks for education and authentic understanding. Experts argue that while smart tools promise to bring history and science closer to students, they may actually distance them from genuine learning and abstract thinking. Although manipulation has always existed, the ease of creating deepfakes raises new challenges—yet it may also push society to revalue human authenticity. The episode also reflects on our overstimulated minds, emphasizing the need for mental “empty spaces” in an age of constant digital input.
Kapcsolódó cikkek
- Black Friday túlélőkalauz: így védd meg a pénztárcád és az adataid
- A Magyar Rádió legendás sportosztályának titkai
- Szuperhősök az interneten: animációs kampánnyal tanítja az NMHH a tudatos netezést
- A rádiós élet aranykora: Garami, Juhász és Somogyi mesélnek pályájukról
- Megbízható bejelentőként még hatékonyabban védi a fiatalokat az Internet Hotline
- Mikrofon mögött: három női hang a rádiózásról és a közbeszédről
- Influenszernek lenni nem játék: Etika és jog a közösségi médiában
- Összefogás a gyermekek képernyőidejének csökkentéséért
- Valóság vagy illúzió? Az NMHH szakértői a deepfake-jelenség nyomában
- Tények, trendek, tendenciák – az NMHH friss adatai a hazai médiapiacról


