A magyarországi üzleti szolgáltató központok (Business Service Centres – BSC) egyre inkább a digitális innováció és stratégiai szolgáltatások központjaivá válnak, túllépve a hagyományos back-office szerepükön. 

Az ABSL (Association of Business Service Leaders in Hungary) és a Deloitte Magyarország legfrissebb jelentése szerint a szektor jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz, ugyanakkor a további növekedéshez elengedhetetlen a tehetségek fejlesztése, a szabályozási környezet átláthatósága, valamint a köz- és magánszféra szorosabb együttmĹąködése.

Az elmúlt két évtized során Magyarország Közép-Európa egyik legvonzóbb célpontjává vált az üzleti szolgáltató központok számára. A kezdetben főként költséghatékonyságra és tranzakciós támogatásra fókuszáló modellek mára komplex, multifunkcionális és innovációvezérelt szolgáltatásokká alakultak. A szektor jelenleg több mint 215 központot és 110 ezer munkavállalót foglal magában, hozzájárulása a GDP-hez közel 3%, így az ország egyik legfontosabb gazdasági hajtómotorjává vált.

„Magyarország üzleti szolgáltató ipara stabil alapokon nyugszik, amelyet a többnyelvĹą tehetség, a költséghatékonyság és az operációs kiválóság jellemez. A következő lépés a magasabb hozzáadott értékĹą szolgáltatások felé történő elmozdulás – az automatizálás, az analitika és a digitális transzformáció irányába. Bár a munkaerő megtartása és a képességek fejlesztése kihívást jelent, Magyarország alkalmazkodóképessége, valamint az oktatásra és az innovációra fordított folyamatos figyelem jó alapot biztosít a szektor jövőbeli növekedéséhez.” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte üzleti szolgáltatások tanácsadási igazgatója.

Az átalakulás hajtóereje: digitális fejlődés és tehetséggondozás

A jelentés rámutat, hogy a magyarországi BSC-k kiemelten kezelik a digitális transzformációt és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazását. A központok ma már nem csupán támogató egységek, hanem globális vállalati stratégiákba integrált digitális innovációs központok, amelyek a fejlett analitikát, az automatizálást, a kiberbiztonságot, az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontokat és a felhőalapú megoldásokat fejlesztik. A központok több mint 80%-a számol be produktivitás-növekedésről, amelyet elsősorban az AI-eszközök, a munkaerő fejlesztése és a folyamatok szabványosítása hajt.

A szektor dinamikus bővülését jól mutatja, hogy míg 2021-ben mintegy 70 ezer főt foglalkoztatott, 2024-re a szám meghaladta a 110 ezret. Az üzleti szolgáltató központok vonzó bérezést kínálnak a nemzeti átlaghoz képest, ezáltal növelve az életszínvonalat és élénkítve a helyi gazdaságot. Emellett kulcsszerepet játszanak a tehetségek fejlesztésében, folyamatos képzésekkel és karrierlehetőségekkel támogatva a munkaerő korszerĹąsítését.

LukĂĄcs Eszter

„Az üzleti szolgáltatások Európában stratégiai növekedési motorrá váltak, túllépve a hagyományos támogatói szerepen. A globális kihívások közepette az ágazat gyorsan alkalmazkodik a technológiai, tehetség- és üzleti trendekhez. Magyarország példája jól mutatja az átalakulást: a szektor folyamatosan bővül a magasabb hozzáadott értékĹą tevékenységek felé, miközben jól képzett munkaerőt foglalkoztat.” – tette hozzá Lukács Eszter.

Kihívások és lehetőségek a versenyképesség megőrzésében

Bár Magyarország stabil pozícióval rendelkezik az üzleti szolgáltatások piacán, a szektor több kihívással néz szembe. Ezek közé tartozik a tehetséghiány, különösen a fejlett digitális készségek (AI, automatizálás, analitika, kiberbiztonság) és a többnyelvĹąség terén. A helyzetet súlyosbítja a külföldi, nem uniós munkavállalók bevándorlását korlátozó bürokratikus eljárás, amely hosszú átfutási idővel és átláthatatlan követelményekkel nehezíti a szakemberek toborzását és megtartását.

A bérinfláció és a csökkenő költség-versenyképesség arra készteti a vállalatokat, hogy bizonyos tranzakciós szolgáltatásokat olcsóbb országokba telepítsenek át. Emellett a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, a korlátozott ösztönzők, valamint a makrogazdasági és geopolitikai kockázatok (pl. az ukrajnai háború) növelik a befektetési bizonytalanságot és lassíthatják új projektek indítását.

A jövőbeli sikerhez elengedhetetlen a proaktív intézkedések sora: a bevándorlási szabályok egyszerĹąsítése, digitális alkalmazási platformok bevezetése, speciális „tehetségvízumok” létrehozása, valamint az oktatási rendszer és az iparági igények összehangolása közös képzési programokkal, adókedvezményekkel és gyakorlati modulokkal. Fontos továbbá Magyarország globális digitális szolgáltatási és tehetségközpont márkájának erősítése, valamint a köz- és magánszféra együttmĹąködésének mélyítése a hosszú távú versenyképesség érdekében.

Magyarország jövőbeli sikere nem a költségmegtakarításokon, hanem az értékteremtő képességen, a digitális transzformáció vezetésén és az ország globális tudásgazdaságba való beágyazódásán múlik. A szektor készen áll a kihívásokra, de ehhez szükséges a támogató szabályozási környezet és az érintett felek szoros együttmĹąködése.

English Summary

Hungary’s Business Service Centres (BSCs) are evolving from traditional back-office operations into strategic hubs of digital innovation. The sector, now employing over 110,000 people across more than 215 centres, contributes around 3% to the country’s GDP. Key drivers of this transformation include automation, AI adoption, advanced analytics, and talent development. While challenges such as skill shortages and regulatory hurdles remain, proactive measures in education, immigration, and public-private collaboration are positioning Hungary for sustainable growth. The future success of the sector relies on value creation, digital leadership, and integration into the global knowledge economy.