A kommunikáció- és médiatudományi képzések továbbra is népszerĹąek a felsőoktatásban. Az ilyen szakokon tanulók fele legszívesebben a PR- és marketing területén dolgozna, míg mindössze 26 százalékuk tervez karriert az online sajtóban – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatásából*.

A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet adjon a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók motivációiról, a képzések tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diplomák munkaerőpiaci értékéről.

Az adatok szerint a szakválasztást elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás igénye határozza meg: a megkérdezettek 68 százaléka a kommunikáció és média iránti személyes érdeklődést jelölte meg fő motivációként, 41 százalékuk pedig a kreatív, alkotó jelleg miatt választotta ezt a pályát. A hallgatók több mint fele (54%) a szakhoz kapcsolódó elhelyezkedési lehetőségeket is figyelembe vette döntésében.

A válaszok alapján a média szakos hallgatók összességében elégedettek képzésükkel, különösen az oktatók felkészültségét és a kommunikációs, együttmĹąködési platformok használhatóságát értékelték magasra. Ugyanakkor kevésbé pozitív vélemény alakult ki a képzésspecifikus eszközpark elérhetőségéről.

A diákok 87 százaléka kiemelkedőnek tartja az oktatók szakmai felkészültségét, a tanári hozzáállással pedig 84 százalék elégedett. A képzés tartalmát a hallgatók 75 százaléka értékelte pozitívan, ám a teljes elégedettség aránya alacsonyabb, főként a gyakorlati képzés hiányosságai miatt. A válaszadók 55 százaléka szerint az elméleti és gyakorlati oktatás arányán változtatni kellene, mégpedig a gyakorlat javára.

nmhh.hu

A médiaképzés technikai hátterét csupán a hallgatók 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek, míg 48 százalék szerint többnyire megfelelő, 39 százalék pedig elégedetlen. Sokan úgy vélik, az infrastruktúra kihasználtsága nem megfelelő, vagy a hozzáférés korlátozott, ami hátráltatja a gyakorlati felkészülést. A diákok közel harmada (31%) egyáltalán nem találkozott professzionális stúdióval, hang- vagy videótechnikai eszközökkel, illetve iparági szoftverekkel.

A hallgatók 83 százaléka szerint a képzések követik a digitális technológiai fejlődést, ugyanakkor sokan úgy látják, hogy nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a korszerĹą, piacképes tudásnak. Ilyennek tartják például a digitális tartalomgyártást, a közösségi média és az adatvezérelt kommunikáció témaköreit, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazását, valamint a videóalapú platformok menedzsmentjét.

A magyar nyelvĹą szakirodalommal a hallgatók többsége elégedett (76%), azonban korszerĹąségével kapcsolatban visszafogottabb a vélemény (55%), ami az anyagok frissítésének szükségességére utal. A diákok fele rendszeresen használ külföldi szakirodalmat, különösen a nappali tagozatos és másodéves hallgatók körében magas ez az arány.

A szakmai gyakorlat kiemelt fontosságú elem a képzésben, de a szervezése gyakran hiányos: a hallgatók 76 százaléka önállóan talál magának gyakorlati helyet, intézményi támogatást csak korlátozottan kap.

A kommunikáció- és médiatudományi hallgatók körében magas a továbbtanulási hajlandóság: 76 százalékuk tervezi tanulmányai folytatását, 5 százalék pedig doktori képzésben is gondolkodik. A legtöbben gazdasági, digitális marketing vagy médiaspecifikus mesterképzéseket választanának.

A szak presztízse inkább szimbolikus jellegĹą: a kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás továbbra is vonzó, ugyanakkor a diploma társadalmi és gazdasági megbecsültsége mérsékelt. Ez összefügghet a pályakezdők jövedelmi kilátásaival és a projektalapú foglalkoztatás bizonytalanságával – a hallgatók 47 százaléka a média szakos friss diplomások havi nettó bérét 400 ezer forintnál alacsonyabbra becsülte.

A jövőbeni terveket illetően a legtöbb hallgató a PR- és marketingterületen szeretne elhelyezkedni (50%), de sokakat érdekel az online tartalomgyártás (38%), a szervezeti kommunikáció (32%), a kreatív ügynökségi munka (32%) vagy az online sajtó (26%). A televíziós munkát a megkérdezettek 22 százaléka választaná a diploma megszerzése után.

* A Psyma Hungary Kft. által lebonyolított online kérdőíves kutatás 2025 június–júliusában zajlott, a kutatásban 15 egyetem hallgatói vettek részt. Mintanagyság: 406 fő.

English Summary

Recent research by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) shows that communication and media studies remain popular fields in Hungarian higher education. Half of the students plan to pursue careers in PR or marketing, while only about a quarter would choose online journalism. Most students are satisfied with the quality of teaching and course content but highlight the lack of sufficient practical training and access to professional equipment. Although the programs generally follow digital trends, students believe greater emphasis should be placed on skills like digital content creation, social media management, and AI-driven communication. Despite the field’s creative appeal, its social and economic prestige remains moderate due to uncertain career prospects and relatively low starting salaries.