Készülőben a magyar AI-törvények

2025. szeptember 18.

Magyarországon társadalmi egyeztetésen vannak az első AI-törvénytervezetek, amelyek az EU AI Act mintájára kockázatalapú szabályozást vezetnének be. A cél a jogbiztonság, az átláthatóság és az alapvető jogok védelme – ám a részletekben ott rejlenek a buktatók: túlzott adminisztráció, az innováció fékezése, vagy éppen a definíciók homályossága.

 

A kormány létrehozná a Mesterséges Intelligencia Hivatalt, amely felügyelné az AI-szabályozás hazai végrehajtását. A jogszabályok alapját az EU AI Act adja, amely kockázati kategóriák szerint különbözteti meg az AI-rendszereket: tiltott, magas kockázatú, alacsonyabb kockázatú és minimális kockázatú alkalmazásokra eltérő szabályok vonatkoznának.
 
A legsúlyosabb jogsértések esetén milliárdos nagyságrendű bírságokat is kilátásba helyez a tervezet, az EU-s szabályokhoz igazodva.
 
Pozitívumok:
  • Jogbiztonság és világos keretek: a vállalkozások és kutatók előre tudhatják, mire kell figyelniük.
  • Kockázatalapú megközelítés: a tilalom helyett differenciált szabályozás segítheti az innovációt.
  • Alapjogok és átláthatóság védelme: hangsúlyos az emberi felügyelet, az adatvédelem és a diszkrimináció megelőzése.
  • Társadalmi egyeztetés: a tervezeteket nyilvánosságra hozták, így a szakmai közösség és civilek is véleményezhetik.
Kihívások és aggályok:
  • Végrehajtási kapacitás: kérdéses, hogy a Hivatal megfelelő szakértelemmel és függetlenséggel bír-e majd.
  • Innováció fékezése: a kis cégek és egyetemi laborok nehezebben viselhetik a megfelelés költségeit.
  • Tisztázatlan definíciók: homályos maradhat, mit jelent a „magas kockázat” vagy az „emberi felügyelet”.
  • Gyorsan változó technológia: a törvény könnyen elavulhat, ha túl merev a szabályozás.
  • Átláthatóság hiánya: fontos lenne a döntések és besorolások nyilvános, visszakövethető kezelése.
  • Versenyképességi hatások: a túl szigorú szabályozás hátrányba hozhatja a magyar szereplőket a globális piacon.
Az, hogy Magyarországon az elsők közöütt készül megalkotni az AI törvényt, alapvetően üdvözlendő: szükség van a szabályozásra, mert az AI társadalmi és gazdasági hatása óriási. A kérdés azonban az, hogy a részletszabályok mennyire lesznek életszerűek, és sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a társadalmi biztonság és az innovációs szabadság között. Megkérdeztük a ChatGPT-t is, hogy "ő" mivel gazdagítaná a tervezetet, íme a válasza:
 
      ChatGPT: Ha rajtam múlna, ezekre figyelnék különösen:

  1. A kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása
    Adott költségkeretek, képzések, tanácsadás biztosítása a szabályok követéséhez, megfeleléshez, hogy ne csak a nagy cégek tudjanak boldogulni.

  2. Rugalmas (moduláris) szabályozási elemek
    Például hogy bizonyos technológiák (pl. generatív modellek, multimodális rendszerek) esetén gyorsan lehessen reagálni, módosítani, aktualizálni szabályokat – akár külön rendelkező „tesztkörnyezetek” (sandbox) használata.

  3. Transzparencia és elszámoltathatóság
    Nyilvános nyilvántartás arról, hogy mely AI-rendszereket minősítették nagy kockázatúnak, milyen döntéseket hoztak a Hivatalban, milyen panaszok felmerültek. Jogorvoslati lehetőségek biztosítása.

  4. Szakmai és tudományos közösség bevonása
    Az egyetemek, kutatóintézetek hasznos szereplők lehetnek a definíciók, etikai keretek, technikai normák kidolgozásában. Jó lenne, ha lenne egy tanácsadó fórum, amely rendszeresen konzultál a tervezőkkel.

  5. Határok és definíciók pontosítása
    Egyértelművé tenni, mit jelent például „érzelemfelismerő rendszer”, „valós idejű biometrikus adatgyűjtés”, „profilozás” különböző kontextusokban. Az is fontos, hogy legyenek precedensek, joggyakorlat, hogy tudjuk, hogyan alkalmazzák majd ezeket a gyakorlatban.

  6. Nemzetközi összehangolás
    Fontos, hogy a magyar szabályozás ne legyen fölöslegesen eltérő az EU-szabályoktól, ne eredményezzen plusz terheket azon szereplők számára, akik EU-n kívülről is működnek.

  7. Monitorozás és felülvizsgálat
    A szabályozás hatását figyelni kell (kinek mennyi költséget okoz, milyen hatással van az innovációra, munkahelyekre, technológiai fejlesztésre). Időszakonként lehetne felülvizsgálni, módosítani, tanulni a tapasztalatokból. 

 
English summary

Hungary is preparing its first national AI laws, closely aligned with the EU AI Act. The proposed regulations introduce a risk-based framework, overseen by a newly created AI Authority. While the legislation aims to ensure transparency, fundamental rights, and legal certainty, critics warn of potential pitfalls: unclear definitions, heavy compliance costs for SMEs, and risks of slowing down innovation. The balance between safety and competitiveness will determine the real impact of these laws.
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció