Digitális gányolás helyett: hogyan építsünk biztonságos AI-ökoszisztémát?

Bár a mesterséges intelligencia-megoldások piaca továbbra is szélsebesen növekszik, világszerte egyre több vállalatnál kongatják a vészharangot. Noha a cégek 72%-a már legalább egy AI-eszközt beépített a napi működésébe, a generatív megoldásokra fordított 30–40 milliárd dolláros befektetéseknek csak töredéke térül meg valójában. 

Az olyan területeken, mint a beszerzés, az értékesítés vagy az ügyfélszolgálat, valóban hasznosnak bizonyulnak ezek az eszközök, ugyanakkor a jellemzően elszigetelten működő mikroalkalmazások gyakran adatvesztést, információhiányt és hibás döntéseket eredményeznek – mindez pedig az IT-csapatokat állandó stresszben tartja. A hazai piacon azonban már elérhetők olyan integrált platformok, amelyek egyesítik a teljes adatbiztonságot és az automatizációs lehetőségeket, ráadásul átlátható és biztonságos keretrendszerben.

 

A Stylers Group szakértői szerint kettős helyzet jellemzi a magyar vállalati AI-piacot: míg a kis- és középvállalkozások gyors ütemben vezetik be a különböző megoldásokat – sokszor mellőzve a jogi és információbiztonsági szempontokat –, a nagyvállalatok inkább megfontoltan lépnek, hogy a befektetések valóban megtérüljenek. A kép azonban vegyes: nemzetközi felmérések alapján bár a cégek 92%-a tervezi, hogy a következő években AI-ra költ, mindössze 1% rendelkezik érett, teljesen integrált rendszerrel. „Jelenleg a tudásvezérelt AI-megoldásokra van a legnagyobb igény, főként az értékesítés és a marketing területén. Az AI-agentek fejlődése különösen ígéretes: ezek a rendszerek nemcsak gondolkodnak, de a felhasználó helyett vagy mellett képesek cselekedni is” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

 

A „shadow AI” terjedése – új fenyegetés a cégeknél

 

Miközben a technológia rohamosan fejlődik, a legtöbb cégnél az AI gyakorlati és üzleti hasznosítása még gyerekcipőben jár. Az egymástól függetlenül működő rendszerek komoly fejtörést okoznak a vezetőknek és az IT-biztonsági szakembereknek. Gyakori, hogy egy-egy részleg saját, elszigetelt eszközöket kezd el használni, amelyek rövid távon gyorsítják a munkát, de hosszabb távon biztonsági réseket és hatékonyságvesztést eredményeznek. Ezt a jelenséget nevezik „shadow AI”-nak. „Ami rövid távon előnynek látszik, hosszabb távon óriási adatvédelmi és működési kockázatokat hordoz” – figyelmeztet Gönczy. Az egyik legnagyobb veszély, hogy a vezetés és az IT sokszor nincs is tisztában azzal, milyen AI-alapú rendszereket használnak az egyes részlegek, így nem léteznek egységes szabályok a biztonságra, adattárolásra és etikus felhasználásra.

 

Freepik

 

A dolgozók körében is gyorsan terjed az AI: az Egyesült Államokban például a munkavállalók közel fele (46%) használ valamilyen mesterséges intelligencia-eszközt. Ez hatékonyabbá teszi a munkát, ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a technológia idővel átveszi a feladataikat. A vezetőket inkább más kihívások aggasztják: szeretnék biztosítani a megtérülést, miközben attól félnek, hogy a gyorsan változó piacon már az induláskor elavult megoldásokba fektetnek. Ha pedig nem megfelelően minősített rendszereket választanak, az könnyen szenzitív adatok kiszivárgásához vezethet – elég csak elképzelni, mi történik, ha valaki véletlenül a céges bérlistát tölti fel egy AI-tanító rendszerbe.

 

Egy platform, nem ezer különálló alkalmazás

 

A vállalati AI-káoszra a komplex ökoszisztémák jelenthetik a megoldást: olyan integrált platformok, amelyek egyetlen rendszerben fogják össze a különböző mesterséges intelligencia-eszközöket. Így nem elszigetelt mikroalkalmazások jönnek létre, hanem egy átlátható, skálázható és biztonságos környezet, amely hosszú távon támogatja a stratégiai célokat. „Egy jól megtervezett AI-ökoszisztéma egyszerre csökkenti a költségeket, növeli az átláthatóságot, biztonságot és lehetővé teszi a részlegeken átívelő folyamatok automatizálását. A vezetés ráadásul valós időben követheti a rendszerek teljesítményét” – hangsúlyozza Gönczy.

 

Az integráció másik nagy előnye, hogy elkerülhetők a többszörös licencdíjak és a szakemberhiányból fakadó nehézségek, miközben alapot ad céges tréningekhez és átképzési programokhoz. A tudatos AI-implementáció nem egyszeri feladat, hanem hosszú távú folyamat, amely folyamatos fejlesztést igényel. Azok a vállalatok, amelyek most kialakítják az ökoszisztéma-szemléletet, rugalmasabban reagálhatnak a jövő kihívásaira – legyen szó generatív AI-ról, automatizált döntéstámogatásról vagy adatvédelemről.

 

„Az Atlas platform a magyar piacon teljesen egyedülálló: néhány hét alatt testre szabható az adott cég igényeihez, miközben tökéletesen összehangolható a korábban bevezetett rendszerekkel, például az ERP-vel. Emellett maximális biztonságot nyújt, hiszen a vállalati adatvagyont privát felhőben vagy saját szerveren lehet tárolni, sőt, a belső adatszivárgás is megelőzhető a differenciált jogosultságkezelésnek köszönhetően” – összegzi Gönczy Gábor.

 

 

English Summary

Despite the rapid growth of the AI solutions market, many companies worldwide are struggling to see real returns on their investments. While 72% of businesses already use at least one AI tool, most systems remain isolated, leading to data silos, security risks, and poor decision-making. This phenomenon, often called “shadow AI,” occurs when departments adopt uncoordinated tools, creating major compliance and cybersecurity challenges. Experts argue that the real solution lies in integrated AI ecosystems, which consolidate tools on a single secure platform, enabling automation, transparency, and scalability. Companies that adopt this approach today will be better positioned to adapt to future technological shifts.

 

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció