A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) a közelmúltban értékes relikviákkal gyarapította az általa alapított Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gyĹąjteményét. Az otthoni számítógépek hőskorából származó, rég elveszettnek hitt kincseket vettünk át – amelyek most a Társaság budapesti, Báthory utcai székházában láthatóak.

A ma 7 éve, 2018. augusztus 27-én elhunyt Simonyi Endre – a személyi számítógép hazai úttörője, a magyar számítógépépítők klubja (HCC) alapítója és első elnöke – hagyatékából előkerült egyik legelső, házilag épített számítógépének fémdoboza (sajnos az eredeti elektronikai alkatrészek és áramköri lapok nélkül), valamint a géphez használt SWTPC CT-64 terminál. E tárgyakat Simonyi Márton, Simonyi Endre fia ajánlotta fel nagylelkĹąen a Neumann Társaságnak és az NJSZT-n keresztül az alapítvány gyĹąjteményének.

Simonyi Endre

Simonyi Endre az elsők között volt Magyarországon, akit magával ragadott az otthoni számítógépek forradalma, és első gépén 1975 körül kezdett dolgozni. Mondhatni, a személyi számítógép az „amerikai álom” része volt – ám egy magyar mérnök felismerte a benne rejlő lehetőségeket, és mindent megtett, hogy hazánkba is elhozza, nemcsak a gépkategóriát bevezetve, hanem meghonosítva azt a klubmozgalmat is (HCC), amely az Egyesült Államokban számos legendás mikroszámítógép-cég bölcsője lett.

Fotó: Straub Ádåm

Első készletét, amelyet édesapjával, id. Simonyi Mártonnal és Székely Lajossal közösen épített, a Motorola 6800 mikroprocesszorra alapozta. A Simonyi által fejlesztett BASIC nyelv kazettáról nyolc perc alatt volt betölthető a gépbe. A számítógép mintegy két év alatt, 1977-re nyerte el végleges formáját, még így is évekkel megelőzve a gyártásba került magyar személyi, otthoni számítógépeket.

Fotó: Straub Ádåm

Simonyi Endre 1980. december 2-án levélben fordult Pomezanski György szerkesztőhöz (Magyar Televízió), e levélben a Felkínálom címĹą mĹąsor figyelmébe ajánlja, hogy iskolák által összeállítandó számítógépről szóló javaslatát elfogadta a MĹąvelődésügyi Minisztérium, azonban az összeállítandó részegységekhez nem talált gyártót. Olyan egységcsomagok forgalmazását javasolta, amelyek alapján „csináld-magad” számítógéphez juthatnának a hazai iparvállalatok, szövetkezetek, kutatóintézetek is. „Így azok is számítógéphez juthatnának, akik számára a jelenlegi, sokmilliós áru gépek elérhetetlenek, vagy nem gazdaságosak. Természetesen ezek a gépek kisebb teljesítőképességĹąek, mint a jelenleg kaphatók, azonban gépkocsiknál sincs mindenkinek szüksége nagy kocsira, sokaknak a Trabant is elég.”

Simonyi Márton és Képes Gábor – fotó: Gedó Teréz, NJSZT

A most megszerzett fémdoboz tartozékaival együtt valószínĹąleg Simonyi első (vagy egyik első) prototípusához tartozott. Ezt erősíti az a tény is, hogy a doboz közeli fotója szerepel „Építsünk számítógépet! VIII.” címĹą cikkében (Mikroszámítógép Magazin, 1985/3, 29. oldal). Az 1970-es évek közepének technológiáját képviselő számítógép alapváltozatban 128 bájt (!) memóriával rendelkezett, amely 16 KB RAM-ra bővíthető volt, 16 csatornás analóg-digitális átalakító interfésszel, valamint több processzor befogadására alkalmas CPU-kártyával, amelyek között kapcsolással lehetett váltani.

Kép forrása: Ötlet magazin, 1982

A most kiállított konfiguráció a Neumann Társaság budapesti székházában tekinthető meg. A magyar HCC klub emlékét a Neumann Társaság Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agorában látogatható Informatika Történeti Kiállításán külön vitrinek őrzik, amelyeket az idei „Múzeumok Éjszakája” programon színes, interaktív bemutatókkal avattunk fel. A HCC ma is mĹąködik a Neumann Társaságon belüli szakosztályként, retro játékszoftver-programozó versenyeket és nyilvános előadásokat szervezve.

Idén decemberben „We Need a Trabant in Computing!” címmel Simonyi Endréről és a magyar HCC szakcsoport történetéről tartok előadást a HaPoC 2025 – History and Philosophy of Computing konferencián, a németországi RWTH Aachen Egyetemen. Így egy nemzetközi közösségben is alkalmam lesz felhívni a figyelmet arra, hogy az amerikai Homebrew Computer Club szellemisége eljutott a vasfüggőny innenső oldalára – és egy magyar mérnök már a 70-es évek közepén komputert épített a konyhaasztalán. A Neumann Társaság égisze alatt pedig a HCC az 1980-as években jelentős hatást gyakorolt a házi számítógépek magyarországi forradalmára: a pezsgő klubélet és Simonyi ismeretterjesztő cikkei mellett például a Lukács József és Lukács Endre által tervezett Homelab számítógépek építésében és elterjesztésében is kulcsszereplő volt a számítógépépítők lelkes csapata.

Források:

Az egyik első magyar személyi számítógép | Neumann János Számítógéptudományi Társaság

Simonyi Endre – ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum

Simonyi Endre és az amerikai és hazai HCC klub (hangfelvétel)

Képes Gábor: Építsünk számítógépet! – Óbudai Anziksz

Képes Gábor

English Summary

The John von Neumann Computer Society (NJSZT) has recently expanded the collection of its IT History Museum Foundation with rare relics from the early days of home computing. Among the new acquisitions are the metal case of one of Endre Simonyi’s first homemade computers and an SWTPC CT-64 terminal, generously donated by his son. Simonyi, a pioneer of personal computing in Hungary and founder of the Hungarian Computer Builders Club (HCC), began building his first machine around 1975, years ahead of commercially available Hungarian home computers. These artifacts, now on display at NJSZT’s Budapest headquarters, highlight Simonyi’s role in bringing the spirit of the Homebrew Computer Club to Hungary. His legacy continues through HCC’s ongoing activities and will be celebrated internationally at the HaPoC 2025 conference in Aachen.