A GKI 2025 júliusában ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatást arról, hogyan használja a magyar lakosság a mesterséges intelligenciát (AI) – különösen a munka világában.

Miért nem használjuk az AI-t a munkában?

A válaszadók közel fele egyáltalán nem alkalmaz AI-t a munkája során. Azok körében, akik sosem vagy csak ritkán élnek vele, három fő ok rajzolódik ki:

• 30%-uk nem látja, hogyan segíthetné munkáját az AI,

• 31% szerint az ő munkakörükben nem releváns a technológia,

• 29% technikai tudás hiányára hivatkozik.

Ezzel szemben a formális, szervezeti akadályok – például munkahelyi tiltás vagy az AI-t nem támogató vállalati kultúra – csak a válaszadók 5–7%-át érintik. Ez arra utal, hogy az AI alkalmazását sokkal inkább a személyes felkészültség és motiváció hiánya gátolja, mint intézményi korlátok.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jelentős potenciál rejlik a munkavállalók képzésében. A megfelelő oktatás nemcsak abban segítene, hogy többen használják a technológiát, de abban is, hogy felismerjék: az AI számos területen lehetne hasznos számukra.

Demográfiai különbségek

A nemek között viszonylag kevés eltérés tapasztalható:

• A férfiak általában szkeptikusabbak az AI hasznosságával kapcsolatban,

• A nők viszont gyakrabban érzik úgy, hogy hiányos a technikai tudásuk.

Érdekesség, hogy a használat gyakorisága ettől függetlenül nagyjából megegyezik a két nem között.

A korcsoportokat vizsgálva:

• A fiatalabbak ritkábban küzdenek technológiai ismerethiánnyal,

• Az idősebbeknél ez gyakrabban akadály,

• Ugyanakkor az 50 év felettiek csak kis hányada említi, hogy a szervezeti kultúra visszatartaná őket az AI használatától.

Freepik

Foglalkozási különbségek

A különféle szakmák képviselői között is jelentős eltérések figyelhetők meg:

• Az AI-t nem használó értelmiségiek több mint fele (56%) technikai tudás hiányára hivatkozik, viszont alig van köztük, aki haszontalannak tartaná az AI-t.

• A vállalkozók magabiztosabbak technikai ismereteikben, viszont 64%-uk nem látja, hogyan segíthetné őket az AI.

• A vállalati vezetők leginkább a szervezeti kultúra (13%) és a céges szabályozás (17%) hiányosságait említették akadályként.

Meglepő módon a közszférában dolgozó irodai munkavállalók mindössze 1%-a érzi úgy, hogy munkahelyi szabályozás akadályozná őket az AI használatában – szemben a versenyszféra 7%-ával. A szervezeti kultúra gátló hatását is csupán 9%-uk említette.

A kutatás egyértelmĹąen azt mutatja, hogy az AI munkahelyi alkalmazásának legnagyobb akadályai belső tényezők: a technológiai tudás hiánya, a bizalomhiány, és a bizonytalanság az AI valódi hasznosságát illetően.

Pedig a mesterséges intelligencia számos területen képes növelni a hatékonyságot és a termelékenységet. Hosszú távon azok a vállalatok – és országok – maradnak versenyképesek, amelyek képesek beépíteni az új technológiákat a mĹąködésükbe. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő képzési rendszer kialakítása – akár céges, akár állami szinten.

English Summary

A recent GKI survey of 1,000 people examined the use of artificial intelligence (AI) in the workplace in Hungary. Nearly half of employees don’t use AI at all in their jobs. The main barriers are not organizational restrictions, but rather a lack of technical knowledge, uncertainty about AI’s relevance to their roles, and general skepticism. Demographic and occupational differences also play a role: older workers and certain professional groups report more challenges with skills, while company leaders are more likely to mention cultural or regulatory hurdles. The findings suggest that targeted training could significantly boost AI adoption and improve productivity.