A mobiltelefon ma már szinte sosem pihen – legalábbis csak akkor, amikor mi magunk is alszunk. Ezt támasztja alá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás, amely a fiatalok digitális platformhasználatát vizsgálta.

A felmérés átfogó képet nyújt a magyar fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól. Többek között arra is rávilágít, hogyan érzékelik saját képernyőidejüket, és milyen kapcsolat van a telefonhasználat és a mentális jóllét között.

A kutatás eredményei szerint a telefonhasználat időbeli mintázatai jól leképezik a mindennapok ritmusát, ugyanakkor életkor és nem szerint is vannak különbségek. A nők például átlagosan már reggel 7 órakor a kezükbe veszik a telefonjukat, míg a férfiak 15 perccel később. Esténként viszont a férfiak maradnak tovább aktívak a digitális térben. A mobilozás reggeli csúcsa 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető.

A 16–36 éves korosztály szokásai érdekes mintázatot mutatnak: sokan ébredés után elsőként a Facebookot vagy a Messengert nyitják meg. A fiatalabbak elsősorban vizuális, gyors tartalmak után kutatnak – kíváncsiak rá, mi történt az Instagramon vagy a TikTokon éjszaka. Ezzel szemben az idősebb fiatalok inkább hírekre vagy üzenetekre fókuszálnak reggelente. Ez nemcsak a digitális szokások különbségeit mutatja, hanem a napi rutin és a prioritások változását is.

Freepik 

Érdekes megfigyelés, hogy a válaszadók jellemzően túlbecsülik, mennyi időt töltenek a képernyő előtt. Az eszközeikre telepített alkalmazások mérései szerint a tényleges használat átlagosan körülbelül két órával kevesebb volt, mint amit a résztvevők becsültek.

A kutatás a mentális állapot és a telefonhasználat közötti összefüggésekre is rávilágít. Azok, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy depresszióra, gyakrabban használják a közösségi médiát az önkifejezés, az identitás megerősítése vagy a valóság elől való elmenekülés céljából, és kevésbé a kapcsolattartásra. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottabb fiatalok jóval ritkábban használják ezeket a felületeket unalomĹązésre vagy „menekülésként”. A fiatalabbak rosszkedv esetén főként a TikTokhoz nyúlnak, míg az idősebbek inkább a Facebookot vagy a YouTube-ot részesítik előnyben. Összességében elmondható, hogy akik rosszabb mentális állapotban vannak, akár kétszer annyi időt is eltölthetnek passzív szórakoztató tartalmak fogyasztásával, mint azok, akik kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat.

A napi képernyőidő alakulása szoros kapcsolatban áll azzal is, hogy ki hol él, illetve mennyi időt tölt utazással – ezt mutatja a kutatás többváltozós statisztikai elemzése.

Végül a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a különböző platformok és alkalmazások használatát nemcsak az életkor és a napi szokások befolyásolják, hanem a lakóhely és az aktuális mentális állapot is. Mindez azt jelzi, hogy a telefonhasználat nem csupán technológiai, hanem mélyen társadalmi és pszichológiai kérdés is.

Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:

English Summary

A recent study commissioned by Hungary’s National Media and Infocommunications Authority (NMHH) reveals that young people rarely disconnect from their smartphones—devices are only inactive while their users are asleep. The research explores screen time habits among 16–36-year-olds, uncovering gender and age-related patterns in daily usage. Many users overestimate their screen time by up to two hours, and those experiencing anxiety or depression are more likely to use social media for escapism and identity reinforcement. In contrast, emotionally stable individuals tend to use digital platforms more moderately. The findings highlight that smartphone use is not merely a technical issue but a complex social and psychological phenomenon shaped by lifestyle, location, and mental well-being.