A mezőgazdasági munkák, különösen a kaszálások idején évente több ezer őzgida esik áldozatul. A vadgazdálkodók évek óta keresnek hatékony megoldásokat e veszteségek mérséklésére – hagyományosan kutyás kereséssel vagy vadriasztó eszközökkel. A Soproni Egyetem szakemberei azonban korszerĹąbb, technológiai alapú válaszokat adnak a problémára.

Az Erdőmérnöki Kar kutatói folyamatosan figyelemmel kísérik az új technológiák megjelenését, és vizsgálják azok vadgazdálkodási alkalmazhatóságát. Ennek köszönhetően kapcsolódtak be az utóbbi években az őzgidák drónnal, hőkamerás eszközökkel történő mentésébe is.

A Soproni Egyetem 2018 óta használ hőkamerás drónokat vadbiológiai kutatásokban. A Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet, valamint a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet közös munkája révén ezek az eszközök már nemcsak mentések során, hanem a vadállomány felmérésében, vadszámlálásban és mezőgazdasági károk felderítésében is sikerrel mĹąködnek.

Dr. László Richárd, a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet docense kiemeli: a hőkamerás drónok legnagyobb előnye, hogy a sĹąrĹą növényzetben is képesek észlelni a rejtőzködő gidákat még a kaszálógépek munkába állítása előtt, így lehetővé válik az állatok biztonságos áthelyezése.

A terepi mentések ugyanakkor számos kihívással járnak. Az időjárási viszonyok, a hőmérséklet-ingadozások és a mezőgazdasági munkák gyors üteme nehezítik az akciók pontos időzítését. A szakemberek szerint a hajnali órák a legalkalmasabbak a bevetésekre, amikor a hőmérsékleti kontraszt a legnagyobb, így a kamerák teljesítménye is optimális.

A hőkamerás technológia alkalmazása ugyan speciális szaktudást igényel, de a Soproni Egyetem képzési programjai – az alapképzéstől a doktori tanulmányokig – kiemelt figyelmet fordítanak a pilóta nélküli légi jármĹąvek használatára, a távérzékelési módszerek elsajátítására, valamint a térképészet és képfeldolgozás gyakorlati oktatására. Dr. Kalmár Sándor, a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet docense hangsúlyozza: a hallgatók elméleti ismereteiket terepi gyakorlatokon is hasznosíthatják, így aktívan részt vehetnek a természetvédelem és a precíziós vadgazdálkodás jövőjének alakításában.

Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője szerint a jövő a még intelligensebb rendszereké. Napjainkban már olyan mesterséges intelligenciával támogatott hőkamerák is rendelkezésre állnak, amelyek automatikusan képesek felismerni az élőlényeket – ez jelentősen gyorsítja és pontosítja a mentési folyamatokat.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának célja, hogy a drónalapú megoldások és egyéb modern technológiák szélesebb körĹą alkalmazásával hosszú távon biztosítsák a vadállomány védelmét, valamint előmozdítsák a fenntartható mezőgazdasággal való együttélést. A kar jelenleg is több nagyszabású vadlétszámbecslő projektet folytat, amelyek hozzájárulnak az élőhelyek és az élővilág állapotának pontosabb megismeréséhez, valamint a fenntartható vadgazdálkodási irányvonalak kialakításához.

A drónok tehát nem csupán eszközök – hanem a természet iránti felelős gondolkodás új korszakának szimbólumai is.

English Summary

Every year, thousands of roe deer fawns are killed during agricultural mowing operations. To prevent these losses, researchers at the University of Sopron have introduced modern solutions, using drones equipped with thermal cameras to detect and rescue hidden fawns before machinery starts. This innovative approach, developed by the Faculty of Forestry, has proven effective not only in wildlife rescue but also in population monitoring and assessing agricultural damage. The university integrates drone and remote sensing technologies into its education programs, preparing students to apply these tools in sustainable wildlife management. Experts believe that the future lies in even smarter devices powered by artificial intelligence, further enhancing precision and efficiency in conservation efforts.