A globális gazdaság egyre inkább az innovációra épül, és ebben a környezetben a vállalatok sikeréhez kulcsfontosságú a szellemi tulajdon (IP). A legértékesebb cégek versenyelőnye ma már elsősorban nem kézzelfogható, hanem immateriális eszközökből ered – például kutatás-fejlesztési eredményekből, szoftverekből, adatokból, designból, márkaértékből, szervezeti tudásból vagy magasan képzett munkaerőből. 

Ezek az eszközök jelentős gazdasági értéket képviselnek. Ezért világszerte egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások ne csak fizikai eszközökre – mint az ingatlanok vagy gépek – alapozzák finanszírozásukat, hanem a szellemi tulajdonra is, akár hitelfelvétel, akár befektetés céljából.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) friss, World Intangible Investment Highlights 2025 címĹą jelentésében rámutat: 2008 és 2024 között az immateriális beruházások több mint háromszor gyorsabban nőttek, mint a fizikai eszközökbe történő befektetések. Ez azt jelzi, hogy a szellemi tulajdon nélkül a világ beruházási szintje csökkenne. Mára ezek az eszközök a globális GDP egyre nagyobb részét adják: 1995-höz képest 2024-re arányuk a vizsgált gazdaságok GDP-jében 10%-ról csaknem 14%-ra emelkedett.

A WIPO egy másik tanulmánya, Country Perspectives: The Journey of the Visegrad Group, a visegrádi országok – köztük Magyarország – helyzetét elemzi az IP-alapú finanszírozás (IP-backed financing) terén. Ennek lényege, hogy a vállalkozások szellemi tulajdonukat – például szabadalmaikat, márkáikat vagy know-how-jukat – pénzügyi források megszerzésére is felhasználhatják, akár banki hitel fedezeteként, akár tőkebefektetéshez. Ez különösen előnyös lehet azoknak a cégeknek, amelyek ugyan nem rendelkeznek jelentős fizikai vagyonállománnyal, de erős technológiai vagy kreatív értékeik vannak – például startupok, kreatív iparágak szereplői vagy tudásalapú KKV-k.

A banki gyakorlat azonban továbbra is konzervatív: jellemzően csak a tárgyi eszközöket tekintik értékelhető fedezetnek, míg a szellemi tulajdont legfeljebb kiegészítő biztosítékként kezelik. Ennek oka többek között az, hogy hiányoznak az egységes, elfogadott IP-értékelési módszerek, a pénzügyi szereplők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az IP gazdasági értékéről, kevés a szabályozási ösztönző, és nincs kialakult garanciarendszer az ezzel járó kockázatok kezelésére.

A hazai tapasztalatok is ezt a problémát tükrözik: a bankok elsősorban tárgyi fedezetek alapján döntenek a hitelezésről, a szellemi tulajdont nem kezelik önálló, értékelhető vagyontárgyként. Pedig – ahogy Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemeli – az IP-jogok pénzügyi hasznosítása komoly növekedési lehetőséget jelent az innovatív vállalkozások számára. Ehhez azonban szükség van szabályozási reformokra, a pénzügyi és vállalkozói szféra tudatosságának növelésére, a bankok és az iparjogvédelmi szakma közötti együttmĹąködésre, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok hazai bevezetésére. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a vállalkozások tudatosabban kezeljék saját szellemi tulajdonukat, és ne csupán jogi védettségként, hanem hosszú távú befektetésként is tekintsenek rá.

Az Európai Unióban jelenleg még nincs egységes szabályozási keret, amely ösztönözné az IP fedezetként való banki elfogadását, de több nemzetközi példa mutat előremutató utat. Az Egyesült Királyságban a NatWest Bank 2024-től IP-alapú hiteleket kínál innovatív cégeknek, Skóciában 2025 áprilisától új jogszabály támogatja az IP-eszközök fedezetként történő használatát. Dél-Korea és más ázsiai országok pedig már évek óta mĹąködtetnek állami garanciákkal támogatott IP-finanszírozási programokat. Az Európai Bizottság pedig a startupok és scaleup vállalatok támogatására kidolgozott stratégiája mentén az EU Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) közösen dolgozik egy egységes IP-értékelési rendszer kialakításán, és új, IP-alapú pénzügyi eszközök bevezetése is a tervek között szerepel.

English Summary

Innovation is increasingly driving the global economy, with intangible assets—such as intellectual property (IP), software, data, and brand value—playing a key role in corporate success. According to the World Intellectual Property Organization (WIPO), intangible investments have grown over three times faster than physical investments between 2008 and 2024, now representing a significant share of global GDP. Despite this shift, IP-backed financing remains underutilized, especially in Central and Eastern Europe, due to underdeveloped valuation standards, limited awareness among financial institutions, and lack of regulatory incentives. International best practices, like those in the UK, South Korea, and emerging EU frameworks, highlight the potential of IP as financial collateral. Unlocking this potential requires regulatory reform, stronger collaboration between financial and IP sectors, and a shift in mindset among businesses to treat IP as a strategic asset.