Idén jelent meg az első magyar építésĹą, Neumann-elvĹą számítógép, az M-3 előtörténetéről egy interjúm Vele, az Információs Társadalom folyóiratban. Ebből idézek:

 

"Képes: 

Amikor megjött az M-3 dokumentációja, mit tudtatok kezdeni vele? Mennyire volt ez egy kész sorvezető egy számítógép megépítésére?

Szépen le volt írva, hogy milyen áramköröket kell építeni, ezzel nem volt baj. Tökéletesen leírták, hogy a gép szekrényeinek hátulján milyen huzalokat kell összekötni. Csak a lényeg nem volt leírva: hogy hogyan lesz ebből utasításvégrehajtás… Ez nem 

volt hiányossága a dokumentációnak, mert általában adtak a leírás mellé egy embert is, aki ezt elmagyarázta. Csak a kínai munkája miatt hozzánk Lopato nem jutott el időben. Varga Sándor (igazgató) azt mondta, ez a „rejtvényfejtési” feladat nem mérnöknek, hanem matematikusnak való.

Én 1957 augusztusában léptem be a KKCS-hez – és még az ősz folyamán ez lett a feladatom. Már tudtam, hogy mi az, hogy utasítás és a dokumentációból ki tudtam olvasni a hozzárendelendő egységeket. A mérnököknek készítettem egy grafikus ábrázolást, amit jól tudtak használni. Így sikerült valóban megérteni a gép mĹąködését – és úgy használatba venni.

Ehhez egy jelölésrendszert dolgoztam ki, amivel leírtam, hogy különböző utasítás-végrehajtások különböző fázisában mi történik, a gép egyes pontjain milyen alakú jelnek kell lennie. Ez egy nagyon hasznos tevékenység volt, ennek köszönhetően ma is úgy tudok ránézni egy gépre, hogy van fogalmam arról, hogy mi történik benne – ez ma már nem mondható el minden informatikusról."

 

Nagy kincs számunkra egy ilyen "lényeglátó rejtvényfejtő"! 

 

Bálint - az ő és csapata által létrehozott Informatikatörténeti Adattárunkban is olvasható információk szerint - "1966-ban a Moszkvai Állami Egyetemen kandidátusi fokozatot szerzett számítástudományi témában. 1965 és 1990 között vezető állásokat töltött be az Információ Feldolgozási Laboratórium (Infelor), a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet (Számki), majd a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) szoftverfejlesztő részlegeiben. Utóbbiból 1990-ben megalapította az IQSOFT Intelligens Software Fejlesztő, Gyártó és Értékesítő Rt.-t, amelynek 1997-ig ügyvezető igazgatója, majd 2003-ig igazgatósági elnöke volt.

 

2005-2010 között a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) szakértőjeként az Információs Társadalom Technológiai Távlatai projektet vezette.

Az NJSZT alapító tagja, majd 1985 és 1990 között elnöke, 1994 óta tiszteletbeli elnöke. Az NJSZT Informatikatörténeti Fórumának (iTF) alapító elnöke."

Eddig az adatok, az alkotó részvétel pedig mindmáig tart. Legutóbb tegnap beszélgettünk személyesen, épp egy újabb tanulmány kapcsán egyeztetett egyik kollégánkkal - és persze az Adattár munkájáról.

 

Most egy mesterséges intelligenciával (ChatGPT) generált képpel szeretném köszönteni. Talán ő megértő lesz, ha nem tökéletes, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődését a kezdetektől követi - ahogy az én sokkal kevesebbeket érdeklő botladozásaimat, informatikatörténeti "kalandozásaimat" is (hogy ezzel a szóval közös, örök barátunkat, Kovács Győzőt is megidézzem).

 

A lelkiismeretesség, precizitás, a matematikusi agy - gondoljunk csak a Dömölki-algoritmusra! - és hozzá a megértő, kedves humor. Nagy ajándék nekünk Dömölki Bálint. 120, sőt! stílszerĹąen 128 évig - ezt kívánom! 

 

Nagyon boldog szülinapot, jó egészséget és sok további közös élményt kívánok az egész NJSZT-közösség nevében!

 

Képes Gábor 

ügyvezető igazgató