Az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint Magyarország az Európai Unió egyik legalacsonyabb oktatási ráfordításával mĹąködik. Az óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP mindössze 1%-át fordítja az ország, amivel a harmadik legrosszabb helyet foglalja el a kontinensen. A középfokú oktatásban sem sokkal jobb a helyzet: ezek az intézmények csupán a GDP 1,5%-ából részesülnek, ami a 10. legalacsonyabb arány Európában.

Bár a felsőoktatásra szánt 2,1%-os GDP-ráfordítás kedvezőbb képet mutat, a szakmai képzések fejlődéséhez ez önmagában nem elegendő – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ).

A szervezet szerint sürgős változásra van szükség, különösen az oktatás alapjainak megerősítésében. Mint rámutatnak: a pályaorientációt már óvodás korban, de legkésőbb az általános iskola alsó tagozatában el kell kezdeni, ehhez viszont elengedhetetlenek a megfelelő körülmények. Ha ezek hiányoznak, a diákok elérése későbbre tolódik, és a bevonható fiatalok köre is beszĹąkül.

Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke úgy fogalmazott: „Magyarországon jelenleg nem stabil az oktatási rendszer finanszírozása. Olyan, mint egy ház, amelynek gyenge az alapja, a földszintjei alig léteznek, miközben a felső szintek néhol már fejlettek. Ez így nem fenntartható, különösen nem egy válságos helyzetben.”

Dr. Ábrahåm Låszló

A több évtizedes vállalatvezetői tapasztalattal rendelkező mérnök hozzátette: ha az oktatás legalsó szintjein nem biztosítjuk a megfelelő színvonalat és az élményalapú tanulást, a diákok motiválása később már jóval nehezebb. Épp ezért az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és leginspirálóbbnak lenniük, hogy időben felismerhessük és fejleszthessük a fiatal tehetségeket – az egyén és a társadalom javára egyaránt.

Az EJMSZ szerint fontos, hogy a diákok valós példákon keresztül ismerhessék meg a világ sokszínĹą lehetőségeit, mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Ennek érdekében a szövetség új megoldásokat vezet be: idén ősztől országos kvízversenyt indít QUIZeSTEM néven, valamint egy mesterséges intelligencia alapú oktatási rendszeren is dolgozik, amely a STEM-tárgyak hatékonyabb elsajátítását támogatja, figyelembe véve a diákok egyéni fejlődési útját és motivációját.

Ugyanakkor a színvonalas oktatáshoz jól képzett pedagógusokra, korszerĹą tananyagokra és megfelelő eszközparkra van szükség – ezek viszont nem fedezhetők az oktatásra fordított jelenlegi, alacsony GDP-arányból.

Dr. Ábrahám zárásként hangsúlyozta: „Jelentős lemaradásban vagyunk a STEM-oktásban. Kevés a matematika-, fizika- és kémiatanár, és az iskolák eszközei is hiányosak. Ezen változtatni kell, mert a mĹąszaki fejlődés egyre több magasan képzett szakembert igényel. Ha nem tudjuk kielégíteni ezt az igényt, az gazdasági visszaeséshez és tartós lemaradáshoz vezethet.”

English Summary

According to Eurostat’s 2025 spring data, Hungary allocates one of the lowest shares of its GDP to education in the EU, spending just 1% on preschool and primary education, and 1.5% on secondary education. Although 2.1% is allocated to higher education, it does little to support vocational and STEM training. The Association for Engineers of the Future (EJMSZ) warns that without strong early educational foundations, inspiring students and guiding them toward engineering careers becomes increasingly difficult. EJMSZ advocates for reform and is launching initiatives like the national QUIZeSTEM competition and AI-driven learning tools to improve STEM education. However, the organization stresses that such efforts require significantly more investment in teachers, materials, and infrastructure.