A ChatGPT 2022-es megjelenése óta világszerte ugrásszerĹąen megnőtt az érdeklődés a mesterséges intelligencia (AI) iránt. Míg korábban főként kutatók és nagyvállalatok használták ezt a technológiát, ma már egyre többen fordulnak hozzá a hétköznapi életben is – akár használati utasítások értelmezéséhez, iskolai feladatokhoz, vagy épp bonyolultabb tudományos témák megértéséhez.

De vajon hogyan használhatja egy nem jogász végzettségĹą ember a mesterséges intelligenciát saját, mindennapi jogi kérdéseiben? Egyáltalán érdemes-e erre a célra igénybe venni az AI-t? És ha igen, mire alkalmas, hol vannak a határai? Ezekre a kérdésekre is választ ad dr. Karika Márton, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda szakértője.

Miért számít forradalminak az AI?

Felmerülhet a kérdés: ha már az interneten szinte minden tudás elérhető, miért olyan nagy dolog a mesterséges intelligencia? A válasz egyszerĹą: míg egy keresőmotor csupán információt gyĹąjt össze, annak értelmezése és rendszerezése a felhasználóra marad. Az AI azonban nemcsak megtalálja a releváns tartalmakat, hanem képes azokat értelmezni, összefoglalni, sőt akár következtetéseket is levonni.

Képzeljünk el egy egyszerĹą esetet: egy vállalkozó hibásan cserél ablakot, emiatt beázik a lakás. Korábban a legjobb esélyünk az volt, ha találunk egy hasonló esetet leíró fórumhozzászólást vagy cikket, esetleg próbáljuk értelmezni a Polgári Törvénykönyv bonyolult paragrafusait. Egy AI viszont pillanatok alatt összefoglalja, hogy jogi értelemben szerződésszegés történt, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak (például kijavítás vagy árleszállítás), és azt is, hogyan és hol lehet érvényesíteni az igényünket. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik nem jártasak a jogban, de szeretnének világos és gyors eligazítást kapni.

Miért nem támaszkodhatunk kizárólag az AI-ra?

dr. Karika MĂĄrton

„A mesterséges intelligencia nem képes helyettesíteni a jogi szakértelmet, és nem alkalmas egyedi jogviták eldöntésére” – figyelmeztet dr. Karika Márton. Bár sok AI-alapú szolgáltatás törekszik a sokoldalúság látszatára, a fejlesztők is rendre hangsúlyozzák: az AI nem tekinthető hivatalos jogi tanácsadónak.

Válaszai az elérhető – sokszor elavult vagy hiányos – információkra épülnek. Ráadásul a jogszabályok sem tudják előre lefedni az élet minden helyzetét, ezért a bíróságok mérlegelése kulcsfontosságú. Az AI viszont ebben nem megbízható: korlátozottan fér hozzá a bírósági ítéletekhez, és ezek értelmezésében jelenleg elmarad a professzionális jogi adatbázisoktól.

A hatályosság is problémás: az AI gyakran idéz már hatályon kívül helyezett szabályokat, ami különösen veszélyes olyan gyorsan változó területeken, mint például az adójog vagy a technológiai szabályozás.

További kockázat, hogy az AI „hallucinálhat”: meggyőző stílusban adhat téves vagy kitalált információkat. Ez azért történik, mert az AI nem tud, hanem statisztikai alapon „tippel”. Ez jogi kérdésekben komoly következményekkel járhat.

Mire használható jól?

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne hasznos a mesterséges intelligencia a jogi tájékozódásban. Épp ellenkezőleg – számos helyzetben kimondottan jól jöhet.

Az AI kiválóan segíthet a szövegértelmezésben: legyen szó határozatokról, felszólításokról vagy közmĹąszámlákról, segít leegyszerĹąsíteni és közérthetővé tenni azok tartalmát. Megmagyarázza például, mit jelent a rendszerhasználati díj vagy az átviteli díj a villanyszámlán.

Szerződések esetén képes kiszúrni az egyoldalú, hátrányos kikötéseket, és jelezheti, ha adott helyzet jogvitává fajulhat. Emellett alkalmas tanulmányok, ítéletek vagy egyéb jogi szövegek összefoglalására is – segít kiemelni a lényeget és érthetően elmagyarázza a tartalmat.

Az írásbeli kommunikációban is hatékony: képes hivatalos kérések, panaszlevelek, beadványok megfogalmazására, akár pár másodperc alatt – elég, ha a felhasználó egyszerĹąen elmondja, mit szeretne.

Adatvédelmi kockázatok

„Soha ne osszunk meg vele személyes adatokat, jelszavakat, egészségügyi vagy céges információkat – különösen ingyenes, nyilvános AI-modellek használata esetén” – figyelmeztet dr. Karika Márton. Különösen súlyos, ha valaki nem a saját, hanem más személy adatait adja meg – például egy jogi beadvány szövegezése közben. Ez a GDPR értelmében súlyos adatvédelmi jogsértés lehet, ha nincs az érintett tudta és hozzájárulása.

A személyes adatok kezelése csak megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás, jogi kötelezettség) mellett történhet. Az AI esetében pedig nehéz biztosítani az átláthatóságot, hiszen a rendszer a beírt adatokat naplózhatja, továbbíthatja vagy felhasználhatja más célra is – akár fejlesztésre.

Így aki más személy azonosító adatait (pl. név, lakcím, ügyazonosító) megadja az AI-nak, könnyen adatvédelmi jogsértést követhet el, amiért felelősség is terheli.

A felelősség kérdése

Az AI és a jogi tanácsadás között alapvető különbség a felelősségvállalás. Egy ügyvéd jogi kötelezettségvállalással, megbízási szerződés alapján dolgozik, és hibás tanács esetén felelősségre vonható. Ezzel szemben az AI nem jogi személy, nem rendelkezik felelősségbiztosítással, és nem tartozik felelősséggel a felhasználó felé.

Ha tehát egy AI hibás választ ad, és ebből kár keletkezik, nincs olyan jogi lehetőség, amellyel a felhasználó kártérítést követelhetne – ellentétben egy ügyvéd esetével. Ez a különbség jogi kérdésekben történő AI-használat során nem hanyagolható el.

Hogyan kérdezzünk?

Végül, de nem utolsósorban: hogyan kommunikáljunk hatékonyan az AI-val? A válasz pontosságát nagymértékben befolyásolja, mennyire egyértelmĹąen, konkrétan és részletesen tesszük fel a kérdésünket. Minél pontosabb a megfogalmazás, annál használhatóbb a válasz.

Sokan megszokásból udvariasan köszönnek is a válasz végén – ez ugyan az AI szempontjából nem jelent semmit, de túlzott mértékben még a rendszer terhelését is növeli. Az udvariasság tehát emberi viszonylatban hasznos, de itt nem feltétlenül szükséges.

Az AI ráadásul a hangnemhez is igazodik: ha például indulatosan, sértőn vagy szarkasztikusan fogalmazunk, előfordulhat, hogy a válasz stílusa is hasonlóvá válik – tartalmilag pedig eltérítheti a figyelmet a valódi problémáról.

A mesterséges intelligencia ígéretes és egyre hasznosabb eszköz lehet a jogi tájékozódásban, különösen a laikus felhasználók számára. Ahhoz azonban, hogy jól tudjuk használni, nem elég csak a lehetőségeit ismerni – tisztában kell lenni a korlátaival is.

English Summary

Since the launch of ChatGPT in 2022, public interest in artificial intelligence has surged, including in the legal domain. While AI can help non-experts understand complex legal texts, draft formal documents, or identify potential legal issues, it has significant limitations. It cannot replace legal expertise, often lacks access to up-to-date legislation or case law, and may generate misleading or inaccurate information. Users should also be cautious about sharing personal data, especially when using free, public AI tools. Ultimately, AI can be a useful support in legal matters, but it should not be relied upon as a substitute for professional legal advice.