Ma már az internet nem csupán szórakozásra szolgál: a munkavégzés, az önkifejezés és a közösségépítés meghatározó színterévé vált. Mégis, egyre többen érzik úgy, hogy ez a világ nem támogató, sőt, sokszor kifejezetten bántó. A Collabri egy kutatás keretében azt vizsgálta, hogyan hatnak a negatív kommentek – trollkodás, sértő hozzászólások – a magyar internetezőkre, és miként befolyásolják ezek az emberek online viselkedését, önazonosságát.

A negatív kommentek hatása: önkifejezés visszaszorulása és pszichés terhek

A kutatás megerősítette: a bántó, megalázó vagy cinikus hozzászólások komoly lelki terhet jelentenek, és sok esetben visszafogják az embereket abban, hogy szabadon megnyilvánuljanak az online térben. A megkérdezettek közel 80%-a tapasztalt már valamilyen bántást, és minden második embernél előfordult, hogy emiatt elhallgatott vagy visszavett a jelenlétéből.

Nem a trágárság a legrombolóbb – hanem a cinizmus és a gúny

A kutatás szerint a leggyakoribb online bántalmazási forma nem a nyílt szidalmazás, hanem a cinikus vagy gúnyos megjegyzések. Bognár Katalin pszichológus szerint a cinizmus egy alattomos formája az agressziónak, amely megkérdőjelezi az áldozat érzéseit, és ezáltal fokozza a lelki fájdalmat. Ha ezt mások is megerősítik vagy csatlakoznak hozzá, az egyfajta csoportdinamikai hatással még mélyebb sebeket ejthet.

Hol húzódik a határ?

A pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy sokszor nehéz megkülönböztetni a valódi online zaklatást az egyszerĹą félreértésektől. Ugyanakkor ha valaki úgy érzi, hogy megsértették, az már önmagában érvényes élmény. Ez a bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy sokan elbizonytalanodnak, hogyan mutassák meg magukat az online térben.

A visszavonulás mögött motivációvesztés és öncenzúra áll

A bántó kommentek nem dühöt, sokkal inkább szomorúságot vagy csalódottságot váltanak ki – közel minden második ember ezt jelölte meg elsődleges reakcióként. Az emberek 44,6%-a számolt be arról, hogy egy negatív megjegyzés elvette a kedvét az alkotástól vagy a munkától, akár napokra, sőt, hosszabb időre is. Az öncenzúra is mindennapos: a válaszadók szerint egy 1-től 5-ig terjedő skálán 2,8-ra tehető annak mértéke, hogy mennyire fogják vissza magukat a kommentek hatására. Az online biztonságérzet sem túl magas – átlagosan csak 2,9 pontot ért el.

Nők, középkorúak és vállalkozók: ők a legérzékenyebbek

Bár a férfiak valamivel nagyobb arányban találkoznak negatív kommentekkel (80,9%), a nők sokkal érzékenyebben reagálnak ezekre. 40%-uk veszítette már el a motivációját emiatt, szemben a férfiak 24,3%-ával. A nők gyakrabban törlik vagy tiltják a bántó hozzászólókat, és még kevésbé érzik magukat biztonságban az online térben.

A középkorú korosztály (35–54 év) különösen sebezhetőnek bizonyult. Ők aktívan jelen vannak az interneten, de még egy olyan világban nőttek fel, ahol az udvariasság a mindennapok része volt – így nehezebben alkalmazkodnak a digitális közeg nyersebb szabályaihoz. A fiatalabbak kevésbé vesztik el a lelkesedésüket, mivel számukra már természetesebb ez a közeg.

Az 55 év felettiek ugyan gyakran kapnak bántó kommenteket (80,3%), de közülük sokan kevésbé sérülékenyek – valószínĹąleg életkorukból, tapasztalataikból fakadóan.

Tartalomgyártók és online vállalkozók: célkeresztben

A tartalomkészítők 100%-a tapasztalt már bántó hozzászólást, 43%-uk pedig emiatt veszített is a motivációjából. Ugyanakkor ők jellemzően tudatosabban kezelik ezeket a helyzeteket – válaszolnak, törlik a kommenteket, nem némulnak el teljesen.

A legnagyobb arányban az online vállalkozók veszítik el a lelkesedésüket (61%). Ennek oka lehet, hogy sokan nem belső indíttatásból, hanem kényszerből vannak jelen az online térben – például marketing vagy márkaépítés céljából –, így egy negatív komment könnyebben eltántoríthatja őket.

Hogyan reagálunk a bántásra?

A nők többször törölnek és tiltanak, a férfiak inkább visszaszólnak. A tartalomgyártók aktívabban kezelik a helyzeteket, míg a magánszemélyek inkább befelé dolgozzák fel a történteket, vagy teljesen passzívak maradnak.

A lelki egyensúly megőrzésére sokan humorral vagy öniróniával reagálnak (ez a leggyakoribb stratégia, 60% felett), míg kevesebben alkalmaznak tudatos szünetet (például social media detoxot). Néhányan belső stabilitásukra, önismeretükre támaszkodnak, és bár kisebb arányban, de akadnak, akik szakember segítségét is igénybe veszik.

Ne hallgassuk el a jót! – pozitív kommentek fontossága

A kutatást a Collabri indította el, saját tapasztalataik alapján: a kreatív emberek egyre gyakrabban félnek megmutatni munkáikat, mert tartanak a negatív reakcióktól. A platform célja az volt, hogy társadalmi párbeszéd induljon arról, milyen valós következményei lehetnek a névtelen online bántásoknak. A májusban zajló online kérdőíves kutatás során 476 fő válaszolt anonim módon, főként aktív közösségi média felhasználók – köztük magánszemélyek, alkotók, vállalkozók.

Hudák Tibor, a Collabri ügyvezetője kiemelte: bár az eredmények nem reprezentálják a teljes lakosságot, mégis fontos képet adnak arról, hogyan hat a negatív kommentkultúra különböző csoportokra.

„Fontos üzenetünk, hogy ha valami jót gondolunk, ne tartsuk magunkban. Egy pozitív komment sokkal többet jelenthet, mint gondolnánk – ellensúlyozhatja a negatív hangokat, és erőt adhat azoknak, akik a nyilvánosság előtt osztják meg munkájukat, gondolataikat.”

English Summary

A recent survey by Collabri explored the impact of online negativity–such as trolling, hurtful comments, and cynicism–on Hungarian internet users. The study found that nearly 80% of respondents had experienced online abuse, and almost half said negative comments silenced them or reduced their motivation to post. Women, middle-aged users, and online entrepreneurs were among the most affected. Beyond offensive language, subtle forms like mockery and cynicism proved especially damaging, often leading to self-censorship and emotional distress. The findings highlight the urgent need for more supportive online spaces and encourage users to share positive feedback, which can counterbalance the negative and empower creators.