A mesterséges intelligencia térhódítása a munka világában már nem jövőbeli lehetőség, hanem a mindennapi mĹąködés része. Egyre több cég kísérletezik AI-megoldásokkal, és közben egyre világosabbá válik: a sikeres bevezetés nem elsősorban IT-kérdés, hanem kulturális és szervezeti – vagyis HR – feladat. Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója szerint nem az a legfontosabb, milyen technológiát választunk, hanem az, hogyan készítjük fel az embereket az együttmĹąködésre az új rendszerekkel.

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia kiemelt helyre került a vállalati döntéshozók prioritásai között. A generatív AI – például a ChatGPT – megjelenésével már nem az a kérdés, hogy érdemes-e vele foglalkozni, hanem az, hogyan lehet okosan és hatékonyan alkalmazni a versenyképesség növelése érdekében. Az, hogy sok esetben a várt eredmények elmaradnak, azt jelzi: önmagában az eszköz kevés. A valódi kihívás abban rejlik, hogyan képes a szervezet – kultúrában, mĹąködésben és gondolkodásban – alkalmazkodni az új környezethez. Más szóval: hogyan készítjük fel a munkatársakat az újfajta munkavégzésre.

„Ez a legemberibb IT-projekt”

Dr. Tóth Ágnes

„Az AI bevezetése a legemberibb informatikai projekt, amit egy vállalat elindíthat – hiszen nem a technológiáról szól igazán, hanem az emberekről” – hangsúlyozza Dr. Tóth Ágnes. A siker azon múlik, hogy a szervezet, a csapat és az egyének hogyan tudnak együttmĹąködni vele. Ez inkább HR-feladat, mintsem technikai kihívás.

A félelem a legnagyobb akadály

A Prohuman tapasztalata szerint az AI-bevezetés körüli nehézségek elsősorban nem technikai, hanem érzelmi jellegĹąek. A korszerĹą rendszerek általában könnyen elérhetők, gyorsan integrálhatók, és felhasználóbarát módon mĹąködnek. A valódi kérdés: hogyan reagálnak rá az emberek?

„A leggyakoribb ellenállás forrása a félelem – mondja Dr. Tóth. – Van, aki attól tart, hogy elveszíti az állását, mások attól félnek, hogy az AI rámutat a gyengeségeikre. Sokaknál a megszokott mĹąködés biztonsága vagy az elembertelenedés iránti aggodalom váltja ki az ellenállást. Ezek természetes érzések, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha egy szervezet csak a technikai részre koncentrál, de nem foglalkozik az emberi oldallal, elbukhat – hiszen az emberek nem fognak együttmĹąködni, még akkor sem, ha az eszköz objektíven javítaná a teljesítményüket.”

Kritikus tömeg: amikor már természetes az AI használata

A mesterséges intelligencia hatékony elterjedése nem erőltethető felülről. Akkor mĹąködik jól, ha vannak példamutató munkatársak, akik nyitottak az újdonságokra, kipróbálják a lehetőségeket, és megosztják tapasztalataikat a többiekkel. A Prohuman javaslata szerint érdemes a bevezetés elején azonosítani ezeket az elkötelezett kollégákat – ők lehetnek az úgynevezett AI-nagykövetek.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni. Elég, ha elérjük azt a kritikus tömeget, amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja az AI-t, hanem az, ha még nem – magyarázza a vezérigazgató. – A kezdeti szakaszban nem a technikai tudás a döntő, hanem a bátorság a kipróbálásra és a nyitottság a tanulásra. A változás alulról építkezik, nem felülről jön.”

Az AI-nagykövetek nem feltétlenül szakértők, hanem olyan munkatársak, akik tapasztalatot szereznek, és azt hitelesen megosztják másokkal. Sikereik és akár kudarcaik is sokkal többet érhetnek, mint egy hivatalos tréning – hiszen ezekből épül fel a bizalom. Idővel ezek a tapasztalatok összegződnek, és hozzájárulnak egy olyan szervezeti kultúra kialakulásához, ahol az AI már nem félelmetes, hanem hasznos partner.

Új szerep születik: az AI-partner

Az AI sikeres integrálásához szükség van egy újfajta szerepkörre is: olyan személyre, aki egyszerre érti az üzleti célokat és az AI mĹąködésének alapjait. A Prohuman ezt a pozíciót AI-partnernek nevezi – hasonlóan a HR-partneri szerepkörhöz.

„Ez a személy nem fejlesztő vagy tanácsadó, hanem közvetítő: képes üzleti problémát technológiai nyelvre fordítani, és az AI válaszait visszaadni a vezetők és munkatársak számára érthető formában” – mondja Dr. Tóth Ágnes. Az ideális AI-partner jól ismeri a szervezet mĹąködését, felismeri az AI-ban rejlő lehetőségeket, és képes javaslatokat tenni – nem technikai mélységben, hanem rendszerszintĹą gondolkodással és együttmĹąködési készséggel.

Ez a szerep segíthet eldönteni, hogy mely folyamatokat érdemes AI-ra bízni, mikor van szükség külső támogatásra, és hol marad elengedhetetlen az emberi döntés. Az AI-partner szerepe egyre fontosabb lesz, ahogy a mesterséges intelligencia a vállalati mĹąködés állandó részévé válik.

Tanulás, bizalom, visszacsatolás – ez az AI bevezetés három pillére

A mesterséges intelligencia bevezetése sosem csak technikai kérdés. A kulcs a szervezeti kultúrában rejlik. Ott lehet AI-t jól használni, ahol van bizalom – ahol lehet kérdezni, hibázni, tanulni. Ahol ez hiányzik, ott a legjobb technológia sem hozza el a várt eredményt.

„A tanulás nemcsak képzéseken történik, hanem minden olyan pillanatban, amikor valaki mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatait – emeli ki Dr. Tóth. – Az igazi kultúraváltás ott kezdődik, ahol ennek teret adnak.”

A jövő versenyképessége azon múlik, hogy a HR hogyan tudja támogatni ezt a tanulási folyamatot, és hogyan készíti fel a munkavállalókat az új szerepekre és elvárásokra az AI-korszakban.

English Summary

The integration of artificial intelligence into the workplace is no longer a future vision but a present reality. However, successful implementation is less about technology and more about organizational culture and human readiness. According to Dr. Ágnes Tóth, CEO of Prohuman, the key lies in preparing people to collaborate with AI, not just choosing the right tools. Resistance often stems from fear–of job loss, exposure of weaknesses, or loss of human connection–which must be acknowledged and addressed. Building trust, encouraging experimentation, and empowering internal AI ambassadors are crucial for creating a culture where AI becomes a valuable and accepted partner.