A hazai Ĺąrrepülések története 1980-ban kezdődött: Farkas Bertalan a Szovjetunióban zajló Interkozmosz program keretében juthatott fel a Szaljut‑6 Ĺąrállomásra, ahol 7 napos tudományos munkát végzett. A későbbi időkben Simonyi Károly, magyar származású amerikai üzletember, kétszer is járt a Nemzetközi Ĺ°rállomáson 2007-ben és 2009-ben, Ĺąrturistaként, jelentős saját finanszírozással. Kapu Tibor tehát a harmadik Ĺąrutazónk, de az első, aki kifejezetten állami program keretében, hivatásos kutatóĹąrhajósként teljesít szolgálatot a modern, kereskedelmi alapokra helyezett Ĺąrkutatás korszakában.

 

 

A HUNOR programot 2021-ben indították el a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Ĺ°rkutatási Üregynökség koordinálásával, az ESA-val és a NASA-val összehangolva. A program célja, hogy magyar kutatási eredményeket és technológiákat vigyenek az Ĺąrbe, és visszacsatolják azokat a hazai innovációs ökoszisztémába. Kapu Tibor Ĺąrutazása során összesen 12 magyar fejlesztésĹą tudományos kísérletet végeznek el, amelyek között szerepelnek orvosbiológiai, anyagtudományi, élettani és informatikai vizsgálatok is.

 

A 21. századi Ĺąrkutatás már nem csupán nemzeti presztízs: a mikrogravitációs kísérletek és az Ĺąrbéli környezet a digitális technológiák fejlesztésének kísérleti terepévé vált. A HUNOR programban alkalmazott kísérletek és hardverek több mint fele infokommunikációs komponenssel is rendelkezik. Például:

E fejlesztések közvetlenül kapcsolhatók a hazai IT-szektorhoz, a 6G-kommunikáció, a szenzoros IoT-hálózatok és a kiberbiztonság területeihez.

 

A nemzeti Ĺąrstratégia egyik kulcsfontosságú pillére az Ĺąrtechnológiák civil és gazdasági hasznosítása. Egy-egy ilyen repülés multiplikátor hatással van a kutatás-fejlesztési ágazatra, serkenti az egyetemi-ipari kooperációkat, és nem utolsó sorban inspirálja a fiatal generációkat. Emellett az infokommunikációs szektorban szerzett tapasztalatok és piaci lehetőségek bővíthetik a magyar high-tech exportot.