Ma már alig akad olyan élethelyzet – legyen szó munkáról, tanulásról vagy ügyintézésről –, ahol ne támaszkodnánk valamilyen digitális eszközre. Ez a kényelmes életforma ugyanakkor veszélyeket is rejt: az online térben nemcsak barátokkal, kollégákkal és szolgáltatókkal kapcsolódunk, hanem gyakran kiberbĹąnözőkkel, hekkerekkel, félrevezető információkat terjesztő kampányokkal és akár állami hátterĹą támadókkal is találkozhatunk.

Magyarország 2025–2030 közötti időszakra szóló új Kiberbiztonsági Stratégiája éppen ezekre az aktuális kihívásokra kíván választ adni. A cél: egy olyan digitális társadalom létrehozása, amely tudatos, ellenálló és biztonságos.

Stratégiai cél: biztonságos és tudatos digitális Magyarország

A kiberbiztonság nem csupán technikai vagy adminisztratív feladat – hanem egy össztársadalmi felelősségvállaláson alapuló, nemzetbiztonsági kérdés. A stratégia célja, hogy megerősítse hazánk digitális védekezőképességét: azaz képesek legyünk megelőzni, elhárítani és kezelni az online térből érkező fenyegetéseket.

Ugyanilyen fontos, hogy az emberek bizalommal használják a digitális szolgáltatásokat, és tudják, milyen egyéni felelősségük van a kibertér biztonságos használatában. A stratégia egy összehangolt intézkedési keretet biztosít a védelmi és fejlesztési feladatok számára, a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács irányítása alatt. A megvalósítást éves akciótervek és vonatkozó jogszabályok segítik, miközben a dokumentum illeszkedik több európai uniós kezdeményezéshez – például a NIS2 irányelv és a digitális reziliencia célkitĹązéseihez.

Új fenyegetések a kibertérben

A kibertámadások ma már túlmutatnak az adathalász e-maileken és zsarolóvírusokon. A stratégia több súlyos fenyegetést azonosít:

• Geopolitikai és háborús jellegĹą támadások, amelyek kritikus infrastruktúrákat is lebéníthatnak (pl. áramhálózat, egészségügy).

• Társadalmi befolyásolás, például hamis hírekkel vagy manipulált tartalmakkal.

• Digitális függőség, különösen a fiatalok és idősek körében.

• Adatbiztonsági hiányosságok, amelyek révén érzékeny információk kerülhetnek illetéktelen kezekbe.

Ezek elleni védekezés már nem kizárólag informatikai szakemberek dolga – hanem mindenkié, aki digitális eszközt használ.

Közös felelősség – ki mit tehet?

A stratégia világosan kimondja: a kiberbiztonság nem épülhet kizárólag központi intézkedésekre. Minden szereplőnek – államnak, vállalatoknak, civileknek – részt kell vállalnia.

• Az állam feladata a szabályozási környezet kialakítása, védelmi rendszerek kiépítése, incidenskezelő központok mĹąködtetése és a nemzetközi együttmĹąködések szervezése.

• A gazdasági szereplők felelősek saját informatikai rendszereik védelméért, különösen az olyan kritikus szektorokban, mint a közmĹąvek, bankok vagy technológiai cégek.

• A társadalom tagjai – tanárok, diákok, szülők, idősek, civil szervezetek – tudatos digitális viselkedéssel és alapismeretek elsajátításával járulhatnak hozzá a közös védelemhez.

A stratégia alapjai: négy pillér, öt cél

A kiberbiztonsági stratégia négy fő pilléren és öt konkrét célon nyugszik, hogy a védekezés mellett a megelőzés és a fejlődés is biztosított legyen.

Négy pillér:

• Intézményi védelem erősítése – új incidenskezelő központok létrehozása, okosvárosok biztonsági tervezése, kritikus infrastruktúrák védelme.

• Tudatosítás és oktatás – már általános iskolai szinten meg kell tanítani a kiberhigiéné alapjait (pl. biztonságos jelszóhasználat, online veszélyek felismerése).

• Innováció és együttmĹąködés – az új technológiák (AI, 5G, IoT) csak biztonságos keretek között fejleszthetők.

• Nemzetközi és jogi környezet megerősítése – Magyarország aktív résztvevője kíván lenni a nemzetközi kiberbiztonsági együttmĹąködéseknek (EU, NATO).

Öt stratégiai cél:

• A kiberbiztonsági intézményrendszer megerősítése.

• Tudásmegosztás és információáramlás ösztönzése.

• Kiberbiztonsági tanúsítás bevezetése rendszerszinten.

• Oktatás és szemléletformálás minden társadalmi szinten.

• A piac támogatása biztonságos technológiai fejlesztésekben.

A kiberbiztonság nemcsak védelem, hanem lehetőség is

A digitális biztonság nem csupán védekezés kérdése, hanem gazdasági előnyt is jelenthet: egy biztonságos digitális környezet versenyképessé teszi a magyar cégeket, és javítja az állampolgárok életminőségét.

De a védelem nem mĹąködik automatikusan. A jelszavaink, döntéseink, hozzáállásunk – vagy azok hiánya – közvetlen hatással van a közös biztonságunkra. A stratégia emlékeztet: a digitális világ védelme közös, tudatos döntéseinken múlik.

Jogi tanácsadóként és szolgáltatóként számunkra is kiemelten fontos a kiberbiztonság, legyen szó saját rendszereink védelméről vagy ügyfeleink támogatásáról a jogszabályi megfelelés biztosításában. Hisszük, hogy csak közös erőfeszítéssel érhető el magasabb szintĹą kiberbiztonság.

Szerző: dr. Menczelesz Adrián, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

English Summary

Hungary’s new Cybersecurity Strategy for 2025–2030 aims to create a secure, resilient, and digitally aware society. As digital tools become integral to daily life, the risks in cyberspace – such as hacking, disinformation, and geopolitical cyberattacks – are growing. The strategy emphasizes shared responsibility across government, businesses, and citizens, highlighting the need for prevention, education, and cross-sector cooperation. It is built on four pillars and five goals, focusing on institutional defense, digital awareness, innovation, and international collaboration. Cybersecurity is no longer just a technical issue but a matter of national security and economic competitiveness.