2025. május 9-én az SBU bejelentette, hogy először az ország történetében sikerült leleplezniük egy magyar katonai hírszerzési hálózatot, amely Kárpátalján mĹąködött. Két volt ukrán katonát tartóztattak le, akik a gyanú szerint 2021 óta dolgoztak együtt egy magyar hírszerző tiszttel. Feladatuk az ukrán katonai védelem gyenge pontjainak feltérképezése, valamint a fekete piacon elérhető fegyverekről szóló információk gyĹąjtése volt. A leleplezett hálózat katonai információk gyĹąjtése mellett feladatul kapta a helyi lakosság reakcióinak felmérését is egy esetleges magyar katonai jelenlét esetére. Ez arra utal, hogy a hírszerzés nemcsak katonai, hanem politikai és társadalmi szempontokat is figyelembe vett. Az egyik gyanúsítottat 2024 szeptemberében "aktiválták", és azóta rendszeresen jelentett Budapestre.

 

A leleplezés után Ukrajna két magyar diplomatát utasított ki, mire válaszul Budapest is kiutasított két ukrán diplomatát, "ellenünk irányuló propagandával" vádolva Kijevet. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter tagadta a vádakat, és politikai támadásnak minősítette azokat. A két ország közötti feszültség már korábban is nőtt, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség jogai és Magyarország oroszbarát politikája miatt. 

 

Bár a mostani ügy elsősorban hagyományos kémkedési módszereket érint, a régióban egyre gyakoribbak a cyber-hadviselési technikák is. Az orosz-ukrán háború során már tapasztaltak olyan támadásokat, amelyek célja az infrastruktúra megbénítása, információs mĹąveletek végrehajtása és a közvélemény manipulálása volt. 

 

A Sandworm nevĹą orosz hacker csoport például ismert arról, hogy spear-phishing, social engineering és más technikákat alkalmazott ukrán célpontok ellen. 

Ukrajna a Delta nevĹą helyzetfelismerő rendszerrel erősíti kiberképességeit. Ez a rendszer valós idejĹą adatokat gyĹąjt és elemzi a harctéri helyzetet, integrálva a drónok, mĹąholdak és más források információit. Emellett az Ukrán Kiber Szövetség és a CyberResistance hacktivista csoportok aktívan támadják az orosz és szövetségeseik informatikai rendszereit, feltörve e-mail fiókokat és weboldalakat, valamint nyilvánosságra hozva érzékeny adatokat.

 

A Magyar Honvédség a hibrid hadviselés és a kiberbiztonság terén is fejleszti képességeit. A cél a gyors információfeldolgozás és a döntéshozatali ciklusba való integrálás, valamint a narratívák kontrollálása az információs térben. Idetartozik az úgynevezett Pegasus szoftverügy is: a magyar kormány 2021-ben elismerte, hogy megvásárolta és alkalmazta az izraeli fejlesztésĹą Pegasus kémprogramot. A szoftvert újságírók, ügyvédek és ellenzéki politikusok megfigyelésére használták.

Napjainkban már a mesterséges intelligencia is szerepet játszik a kiberhadviselésben: a kibertámadások során megszerzett adatok AI által elvégzett elemzésével hatékonyabban tudják kiválasztani a releváns információkat.