Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
2025. április 29.
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.
A kutatás során országszerte ezer mozilátogatót kérdeztek meg arról, mennyire ismerik a korhatár-jelzéseket, és hogy a szülők mennyire veszik figyelembe ezeket. A gyermekeseket valamelyest felülreprezentáló, de egyébként reprezentatív mintán végzett felmérés alapján a mozi elsősorban közösségi élmény: a legtöbben családdal, partnerrel vagy barátokkal látogatják, míg az egyedül mozizók aránya mindössze öt százalék. A plázamozik továbbra is a legnépszerűbbek, de a válaszadók közel fele szívesen jár kisebb, egyedibb programot kínáló artmozikba is.
A megkérdezettek 90 százaléka fontosnak tartja, hogy a nézők – különösen a szülők – tisztában legyenek a filmek korhatár-besorolásával. A gyerekekért felelős válaszadók szinte egyöntetűen hasznosnak ítélik meg ezt a rendszer. A legismertebbek a 12-es, 16-os és 18-as jelölések, de a 6 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriát is sokan ismerik. Ezzel szemben a „korhatár nélkül megtekinthető” és a kizárólag felnőtteknek szóló besorolás kevésbé ismert. Kevesen tudják azt is, hogy a szaggatott karikás jelölés ideiglenes besorolást jelent.
A kutatás szerint a mozilátogatók fele tévesen úgy gondolja, hogy a moziknak életkor alapján kötelező kiszűrniük a nézőket. Noha egyes országokban valóban csak a megfelelő korosztály láthat bizonyos filmeket, Magyarországon a besorolások csak irányadóak.
A válaszadók több mint 40 százaléka támogatja ezt az engedékenyebb hazai szabályozást. Körülbelül egynegyedük viszont csak felnőtt kíséretével engedné be a fiatalabbakat, míg a válaszadók harmada még ebben az esetben sem. A leginkább támogatók a 15–19 éves korosztály, a budapestiek, valamint azok, akik legalább havonta egyszer moziznak. A legszigorúbb besorolású filmek forgalmazásáról megoszlanak a vélemények: 48 százalék támogatná ezek kizárását a mozikból, míg 49 százalék ellenzi.
A kutatás során a nézők szinte teljes egészében elégedettek voltak az éppen megtekintett film korhatár-besorolásával. Általánosságban is magas, 93 százalékos elégedettségi arány jellemzi a rendszert. A gyermekesek közel háromnegyede teljes mértékben megfelelőnek tartja a törvényben rögzített kategóriákat. E csoport 40 százaléka gyakran figyelembe veszi a besorolást filmválasztáskor, ötödük pedig rendszeresen e szerint dönt. Csupán a szülők 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe a korhatár-jelzéseket.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a mozilátogatók általában pozitívan értékelik a hazai korhatár-besorolási rendszert, és szülőként sokan aktívan támaszkodnak is rá.
A részletes kutatási eredmények elérhetők az NMHH hivatalos oldalán.
English Summary
According to a joint survey by the National Film Office and the NMHH, the vast majority of Hungarian moviegoers are satisfied with the country’s film age rating system and consider it an effective tool for protecting children. However, nearly half of respondents mistakenly believe that the ratings are legally binding, when in fact they are only recommendations. The study also found that parents generally rely on these classifications when choosing films for their children, and 93% of viewers are satisfied with how the system works in practice. Preferences show strong support for maintaining the current, more permissive Hungarian approach compared to stricter international standards.
Kapcsolódó cikkek
- Jogellenes műsorok miatt marasztalták el az RTL-t
- A helyi rádiók továbbra is erős szereplői a hazai médiapiacnak
- Digitális jövő: hogyan viszonyulnak a tinédzserek az MI-hez?
- Így viszonyulnak a fiatalok a mesterséges intelligenciához
- Podcastláz Magyarországon: Már a lakosság kétharmada követ adásokat
- Mit reklámozunk és kinek? – A magyar reklámpiac változásai 2024-ben
- Az év legolvasottabb online tartalmai
- Káros mintákat közvetített az egzotikus reality
- 125 millió forint támogatás közösségi médiaszolgáltatóknak
- A szólásszabadság alapjai: Az Oxfordi kézikönyv magyar kiadása