Életünk során összesen több mint három évet töltünk social media platformok böngészésével, és több mint hat évet sorozatok nézésével. Ez közel egy évtized, amelyet akár új készségek elsajátítására, karrierépítésre vagy személyes célok elérésére is fordíthatnánk. A technológiai eszközök a halogatás kulcsfontosságú szereplői, de valójában az a kérdés, hogy miért érezzük állandóan azt, hogy "ráérünk még"?

A halogatás nem csupán kifogások gyártása, hanem egy olyan probléma, amely sok embert érint, és Magyarország sem kivétel. Ha halogatunk, az azt jelenti, hogy fontos feladataink elmaradnak. Ezt vagy mi magunk vesszük észre, vagy a környezetünk figyelmeztet rá.

„A halogatás mindig csak egy tünet. Ahhoz, hogy megértsük, mi áll a háttérben, meg kell vizsgálnunk a gyökerét. Elképzelhető, hogy a múltunkban rejlik egy mélyebb ok, ami miatt halogatóvá váltunk, ilyenkor a pszichológia segíthet. De előfordulhat, hogy csak egy apróbb, felszíni problémáról van szó, amit különböző időgazdálkodási technikákkal is orvosolhatunk” – mondja Limpár Imre pszichológus Hámori Barbara kérdésére Az én kék zónám podcast legújabb epizódjában, ahol kitér a lehetséges megoldásokra is.

„A felnőtté válás ott kezdődik, hogy felelősséget vállalok az életem alakulásáért. Először beismerem, hogy halogató vagyok, aztán eldöntöm, hogy ezen változtatni fogok. Ha ma sikerül, akkor keresek valamilyen belső motivációt vagy külső kényszert, hogy ezen az úton maradjak” – teszi hozzá a szakértő, aki szerint nagy segítséget jelenthet az önreflexió, a célok meghatározása és a jövő megtervezése a probléma kezelésében.

A beszélgetés során arról is szó esik, hogy megfelelő időgazdálkodás csak világos célok mellett létezhet. Ha tudjuk, hogy mi a feladatunk az életünkben és látjuk a célokat előttünk, akkor valóban érdekelni fog a jövőnk, elkezdünk cselekedni, és így a halogatás is csökkenni fog. „Ehhez elengedhetetlen, hogy szánjunk időt az önreflexióra. Ha tehetném, minden magyar embernek ajánlanám, hogy évente legalább egyszer vonuljon el 2-3 napra, hogy értékelje az előző évet és átgondolja az életét. De ha már csak néha egy órát szánnánk arra, hogy magunkkal beszélgessünk, az is segítene” – javasolja Limpár.

Statisztikai adatok szerint az online térben eltöltött időnk 57%-a valójában figyelemelterelés, nem pedig a fontos feladatok elvégzése. Limpár Imre hozzátette, hogy a technikai eszközökre szánt idő annyira elhúzódik, hogy ezek összesen több mint kilenc évet vesznek el az életünkből, miközben a fontos dolgokat halogatjuk. Valójában tehát nem az időnk csökkent, hanem a tudatosságunkat kellene fejlesztenünk. Ha a halogatás komoly problémává válik, érdemes pszichológust keresni, hogy kiderítsük az okait.

English Summary

In our lives, we spend an average of over three years on social media and more than six years watching TV shows. This time could be spent learning new skills, building a career, or achieving personal goals. Procrastination, fueled by technology, is a widespread issue, often rooted in deeper psychological causes. Psychologist Imre Limpár suggests that self-reflection, goal-setting, and better time management can help combat procrastination. Tackling this issue requires awareness, responsibility, and sometimes professional help when it significantly impacts life.